Jelenlegi hely

Kardcsörtetés a lőfegyverek körül

Az Egyesült Államok történetének legvéresebb fegyveres mészárlása után ismét fellángolt a vita: kell-e szigorítani a fegyverhez jutás feltételein. 


Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

Régi nóta ez Amerikában, amely menetrendszerűen előkerül minden lőfegyverrel elkövetett, nagy hírt felkavaró támadás után. 
Így volt ez tavaly Orlando, vagy korábban a Columbine-i és a Sandy Hook-i tömeggyilkosságok apropóján, és a sort hosszan lehetne folytatni. 

Ám vita ide vagy oda, a sokat emlegetett, 1791-es második alkotmánykiegészítés - amely szerint az állampolgároknak joguk van saját fegyvert tartani és hordani, amely jogtól nem lehet őket megfosztani – a mai napig változatlan. 

Oly sok máshoz hasonlóan ezt a kérdést is ezer szállal szövi át a politika. 
A demokraták lépten-nyomon a szigorítás mellett érvelnek, 2016-ban mintegy száz képviselőjük ülősztrájkot is folytatott, hogy kikövetelje a szavazást a fegyvervásárlás és -tartás szigorítását kimondó törvényről, és Barack Obama nyolc évnyi elnöksége alatt szintén minden követ megmozgatott ennek érdekében. 

Donald Trump személyében viszont 34 év után először látogatott el amerikai elnök a fegyvertartás-párti lobbiszervezet, az NRA áprilisi kongresszusára, amivel egyértelműen letette a voksot a fegyvertartással kapcsolatos alkotmányos jogok védelme mellett. 

Ettől függetlenül azt semmiképp sem lehet kijelenteni, hogy a nép pártpreferenciák alapján ítélné meg a kérdést, elvégre a többség nem akarja a fegyvertartás szigorítását. 

Végül, de nem utolsósorban van ideológiai vetülete is a vitának. 
Szabad polgárok legális, önvédelmi célú fegyvertartását azok akarják korlátozni, akik diktatúrát építenek – érvelnek a fegyverpártiak.  Lőfegyverrel leggyakrabban fehér férfiak követnek el támadásokat – találják meg egyből a bűnbakot a szélsőbalos ideológusok, önkényesen rábökve néhány statisztikai adatra, és hangosan követelik a szigorítást.

Európai szemmel nézve furcsa ez a ragaszkodás a fegyverekhez, elvégre az Egyesült Államokban minden 100 lakosra 89 lőfegyver jut, így civil lakossága messze a legjobban felfegyverzettnek számít világszerte, még a polgárháború sújtotta Jemenben is „mindössze” 55 lőfegyver jut 100 lakosra. 

Az öreg kontinensen egy-két államot leszámítva a szigorú törvényi szabályozás a jellemző, de nincs meg a történelmi beágyazottsága sem a szabad fegyvertartásnak, főleg a néhai vasfüggöny keleti felén, ahol egykor legfeljebb a pártvezetők rémálmaiban fordulhatott elő, hogy az állampolgár fegyvert tart otthonában, és a rendszerváltás után sem lazítottak jelentősen a szabályokon, Brüsszel pedig éppenséggel szigorítaná fegyvertartási irányelveit. 
Teheti, itt nem lesz polgárháború emiatt. 
Az Egyesült Államokban más a helyzet, és ha a jövőben akadna is olyan elnök, aki keresztülvinne valami hasonlót, még ha nem is bukik bele azonnal, a kivitelezésre már aligha lesz ideje.