A kritikus kanadai média érdekes információkat szolgáltat az európaiak (és a szomszédos Egyesült Államok) számára, ha párhuzamokról van szó – pl. a bevándorlási agenda tekintetében. Az ember a mainstream puzzle-darabjai között is megtalál valamit, ilyen cím alatt: „Kanada az ENSZ-szel Soros Györgyhöz csatlakozik magán menekültszponzorációt vinni külföldre”. A CBSNews így ismerteti a John McCallum bevándorlási miniszterrel tavaly szeptemberben készített interjúját, aki elmondta, hogy 13 ország érdeklődik a modell átvétele iránt: „Kanada partnerséget alakít ki az ENSZ-szel és Soros György milliárdossal, hogy segítsen más országoknak a kanadai magán menekültszponzorációs program saját változatának megvalósításában.”

A kezdeményezésnek ezek a sarokkövei: „Kiterjeszteni a magánszponzoráció használatát mint ösvényt a menekültek számára, ösztönözni az áttelepítések bővítését a kapacitás kiépítésével az államokban, a civil társadalmi csoportokkal és a magánszférával magán szponzorációs programok elindítására. Mobilizálni az állampolgárokat a menekültek közvetlen támogatására és ösztönzésére – »egy szélesebb politikai vitára, amely támogatja a menekültek védelmét«.” Mind több és több ember hajlandó menekülteket vinni azokba az államokba, amelyeknél a destabilizálásra törekednek. Nem véletlen, hogy Soros György a „Merkel-tervben” vagy az azt követő „Málta-tervben” is szerepet játszik, mivel az általa finanszírozott European Stability Initiative (röviden ESI, Európai Stabilitási Kezdeményezés) dolgozta ki mindkét dokumentumot. A „Málta-terv” az utolsó EU-csúcstalálkozó után kapta nevét, és „nagyszabású áttelepítést” ír elő, vagyis Európa „elfoglalását” iszlám országokból származó férfiakkal.

A kanadai miniszter az interjúban hivatalosan is bejelentette: „A kanadai kormány, az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága és a Soros Nyílt Társadalom Alapítványai közötti közös kezdeményezés projektindító értekezlete decemberben, Ottawában lesz majd” – állt az eleresztésben. És egészen nyíltan Sorosról beszél, amit például a német és osztrák kormány kerül. „Azt hiszem, gyakorlati tanácsokat tudunk nyújtani azoknak, akik érdeklődnek eme cél iránt, és saját tapasztalatunk alapján hiszem, hogy ez sikeres lesz, hálás vagyok az ENSZ-nek és Soros Györgynek, hogy velünk együtt támogatják ezt a kezdeményezést. 2017. január végén JC Collins[1] a „The Metrics of Philosophy” (A filozófia metrikája) című saját blogján írta, hogy Kanadának végre be kell tiltania a Soros Alapítványokat:

 „Nagyon fontos, hogy Kanada és más országok elvágják a külföldi finanszírozást a határaikon belül működő civil társadalmi csoportoktól és alapítványoktól. Ezek az alapítványok és szervezetek külső erőket képviselnek, amelyeknek hátterében olyan indítékok és agendák vannak, amelyek adott esetben nem mindig igazodnak az emberek igényeihez.” Ez egybeesik az európai tapasztalatokkal, ahol például Szijjárto Péter magyar külügyminiszter arról beszél, hogy Soros György a többi közt több mint 60 NGO-val meg akarja buktatni a kormányt. JC Collins elmagyaráz egy mintát, amely Európában és az USA-ban is ismeretes: „Egy ilyen külföldi, ’filantróp’ szervezet a Soros György által finanszírozott Nyílt Társadalom Alapítvány. Ezen alapok célja a liberális baloldal nemzetközi programjának előmozdítása és kibővítése, melynek célja a nemzeti szuverenitás csökkentése, az Európába irányuló masszív migráció finanszírozása és támogatása, valamint a nyílt határok mandátumának védelme. Soros és alapítványai olyan liberális-baloldali társadalmi igazságossági mozgalmak finanszírozásának többségét biztosították, amelyek erodálták a nemzeti identitást, ösztönözték az abortuszt és a válást, valamint elősegítették a szélsőséges környezetvédelmet és adóztatást, például a nyugat-európai országok által végrehajtott szén-dioxid-adócsalásokat.”

Nem szokatlan lenne, hanem racionális, ezen befolyás ellen cselekedni: „A legtöbb országnak van valamilyen törvénye vagy szabályozása, amely megakadályozza a külföldi entitások finanszírozását és a választások befolyásolását. A Nyílt Társadalom működése e körül összpontosul belföldi alapítványok megteremtésével olyan nemzeteken belül, amelyeknek nincsen közvetlen kapcsolatuk a nagyobb anyaalapítvánnyal. Ezeket a csoportokat a nagyobb Soros Alapítvány finanszírozza, amely harmadik félként szolgál. A belföldi alapítvány ezután az országon belüli választások befolyásolására képes, mert ha a pénzt nekik adják, az már nem tekinthető külföldi pénznek vagy befolyásnak. Ezen kell változtatni.” Elvégre, Soros agendája már nem „rejtett”, hanem egyre több ember számára ismeretes, különösen, hogy az új amerikai elnökön a Clinton-finanszírozók ekkora elánnal vannak rajta. Donald Trump megválasztását követően ilyen szalagcímek futottak: „Liberálisok lettek Soros partnerei minél több menekült Kanadába hozására”. Egyébként Kanadában is rámutatnak arra zsidó szervezetek, hogy Soros az Izrael ellen irányuló tevékenységeket finanszírozza.

Soros esetében gondolnunk kell a fiára, Alexanderre is, aki apja politikai kapcsolataival vagy azok nélkül (de mindenképpen az atyai agendát ápolva) a kaliforniai Berkeley Egyetemen történt erőszakos zavargásokkal is kapcsolatban állhat. Ezra Levant[2] a The Rebel Media-ban meginterjúvolta Kellie Leitch konzervatív politikust, és befelé menet magyarázta: „Megmutatom a Soros Nyílt Társadalom Alapítványai által készített, meghekkelt feljegyzést, ahol az ő talpnyalói a Nyugatra irányuló, tömeges muszlim migráció támogatásáról beszélnek, amelyet »az új normális állapotnak« neveznek. Ez az a fickó, akivel a kanadai bevándorlási miniszter és miniszterelnök csak úgy összeállt. Készülj fel a Soros-stílusú káoszra. Nem csak a Black Lives Matter-ön keresztül, amelyet ide felszállított… De több százezer muszlim férfit is szándékozik idehozni a liberálisok támogatásával. Készülj fel arra, hogy mind többet hallod majd az »Allah Akbar«-kiáltást Kanadában…”



A fenti Twitter-képet Levant egyébként az amerikai választások után arra használta, hogy Justin Trudeau miniszterelnököt felszólítsa: válasszon a „mentor” Soros és az USA-val való jó kapcsolatok között. A globalista Trudeau hivatalban tartása érdekében Soros megpróbálja majd befolyásolni választásokat[3] (mint például a 2014-es EU-választásokat). „Egy amerikai aktivista csoport, amelyet részben a milliárdos Soros György finanszíroz, pénzt adhat a kanadai választások befolyásolására, annak ellenére, hogy a választási törvény tiltja a külföldi beavatkozást. A bejegyzett harmadik felek és a külföldi finanszírozókkal való kapcsolatok voltak a legfontosabb témák a kanadai választási főbiztos, Marc Mayrand kétórás tanúvallomásakor a jogi és alkotmányügyek szenátusi bizottságában szerdán délután.” Szó van itt például a Tides Alapítványról, amelyet Soros György és mások – mint például a Ford Alapítvány – támogat.

Miután a Kanada–Soros–ENSZ-terv ismert lett, azt jelentette a Millennium Report,[4] hogy „Trudeau Soros legújabb bábjává” vált, ami sok olyan embernek csalódást okoz majd, akik nagy reményeket tápláltak iránta. Soros már 2016 júliusában megírta a Foreign Policy-ben:[5] „Kanada jó példamodellt biztosít (bár földrajzi kontextusa különbözik Európáétól). Csupán négy hónap alatt 25 ezer szíriai menekültet fogadott be, és integrálja őket a köz- és a magánszféra közötti partnerségeken és a helyi nonprofit szervezeteken keresztül. A kormány megígérte, hogy további 10 ezer szíriait fogad be év végéig, és összesen 44 ezer menekültet 2016-ban. (Ugyanakkor évente 300 ezer bevándorlót is befogad, ez pedig az EU-énak felel meg, amely évente 4,5 millió migránst fogad be.)” Túl messzire vezetne, ebben a cikkben rámutatni Soros szerepére, mint rendszerváltoztatóéra a Közel-Keleten, de ne feledjük, hogy szoros kapcsolatban áll az Obama-adminisztrációval és a Clintonokkal.

Ezt láthatjuk például a Clinton-kampányt vezető John Podesta esetében is, aki Barack Obama megválasztásában is (akárcsak Soros) szerepet játszott, és aki meg van nevezve aggódó katolikusok egy Trumpnak írott nyílt levelében a 2013-as vatikáni (vélhetően) „rezsimváltás” kapcsán. Ferenc pápával az egyház egy kérlelhetetlenül keresztülvitt „menekültüdvözlő” kurzusra lett átállítva, amely sok tekintetben búcsút intett az addigi katolikus elképzeléseknek. Amit mások örömmel fogadtak, mivel a „nyitottság” és a „balra tolás” kizárólag a globalisták agendáját szolgálja, az államok és a személyes identitás széjjelrombolására. Emellett az ENSZ nemzetközi migrációért felelős különleges küldöttére, Peter Sutherland-re kell gondolnunk, aki nem pusztán katolikus, hanem bilderberges is, a Trilaterális Bizottságban stb. Soros György támogatja John Podesta Center for American Progress nevű think tankjét és a WikiLeaks-es Podesta e-mailek bizalmas viszonyban áll Podestával és az amerikai Védelmi Minisztérium korábbi szóvivőjével, Rosa Brooks-szal, aki most katonai puccsra szólít fel Trump ellen.

Az, hogy Trudeau-t jelenleg Torontóban élő Black Lives Matter- (Soros-) aktivisták támadják, nem szabad hogy félrevezessen bennünket. Mivel a „menekültek” gyakorlatilag ellenőrizetlenül jöhetnek Kanadába, Soros nem elégedett. De még mennyire, az Egyesült Államokban Black Lives Matter-bábok fehérek megölésére és tulajdonuk elvételére szólítanak fel. Amíg az Obamák Richard Bransonnal[6]ünnepelnek, a Trudeau-kat Aga kán [Mohamed-leszármazottak az Aga kánok] hívja meg. A propaganda és a celebritások felvonulása ellenére Hillary Clinton személyével nem sikerült nagy izgalmakat gerjeszteni, ami viszont Trudeau-nak nagyon jól sikerült. Bár most sokan csalódottak, akiket megtévesztett az a tény, hogy a liberális a „legalizáljuk a marihuánát”-belépővel szállt versenybe. Trudeau természetesen csatlakozott azok sorába, akik reflexszerűen Donald Trump megválasztásával szemben reagáltak. A választás után (és korábban) némelyek bejelentették Kanadába való áttelepülésüket.

Ha megnézzük, ahogy Trudeau-t a médiában ünnepelték, sokban emlékeztet ez Christian Kern osztrák kancellárra, akit nem véletlenül hasonlítanak össze vele. Ebben mindenekelőtt egy olyan PR-stratégia volt, amely a közösségi médiára támaszkodik, és amely arra épít, hogy a selfie-ken pózoló Trudeau népszerűnek tűnhessen. Vannak párhuzamok a Clintonokkal is, amint azt a Trudeau Alapítványról szóló vita is mutatja. Már parlamenti képviselőként és pártelnökjelöltként is Trudeau rendkívül hallgatag volt, amikor kapcsolatba került a bilderbergesekkel. A saját pártja és az osztrák lakosság kívánalmaival ellentétben Kern kancellár a CETA mellett áll, és tudatában volt annak, hogy a módosításokban egyetért Trudeau-val. 2016 őszén az emberek olyan híreket olvastattak el, mint például: „Trudeau udvarol Kernnek a CETA miatt”, vagy: „Trudeau meg akarja győzni Kernt a CETA-ról”. Amikor Werner Faymann szövetségi kancellár 2016. május 9-én, a globalisták által instrumentalizált pártbéli ifjúság és más, magukat „kritikus baloldaliaként” számon tartók több hetes támadásait követően bedobta a törölközőt, a német médiumok már be is mutatták utódját az európai szocdemek között.

 „Egy kicsit Justin Trudeau, egy kicsit Bernie Sanders” – írta a „Zeit” Christian Kernre mint az Osztrák Szövetségi Államvasutak (ÖBB) vezetőjére vonatoztatva, aki 2015 nyarán különleges vonatokkal biztosította az illegális bevándorlók szállítását. Lehetővé vált továbbá, hogy a nagyobb állomásokon jeleneteket teremtsenek a feltételezett menekültekkel és manipulált üdvözlőkkel. Így váltott magának irányt a kancellárság felé – különösen azért, mert a médiát folyton a maga oldalán tartotta. Trudeau-hoz hasonlóan a közösségi médiában is olyan eseményekre helyezte a hangsúlyt, mint például a melegfelvonulás, és folyamatosan a „példaképhez” hasonlítják. Kern hasonlít Trudeau-hoz a frázisok ügyes használata tekintetében; ezért vesztette el 2016 szeptemberében „lassan türelmét”, de tartott ez év januárjában beszédet „Mire várunk?” mottóval. Az SPÖ Szövetségi pártkongresszusának lezajlásakor „A tervként” egy olyan „program” került bemutatásra, amellyel a koalíciós partner ÖVP-re is ráoktrojáltak.

Hat héttel fogadalomtétele után Kernnél látogatást tett Soros György és Alexander, melynek tényét csak azért hozták nyilvánosságra, mert Alexander Soros posztolt egyet az Instagram-fiókján a Kern-hivatal táblájával, és a találkozót dicsérte. Az ifjú Soros általában feltölti a képeket azokról, akik találkoznak vele, vagy ővele és édesapjával. Soros hatalmas befolyása az amerikai politikára jelentős témát szolgáltat a mainstramtől távolabb – különösen, hogy a republikánusok (Trump ellenfelei) is érintettek. Hiába kívántam egy Kern-állásfoglalást a Soroshoz fűződő kapcsolatairól, és senki olyasvalakit nem találtam a kancellári hivatalban vagy a SPÖ-ben, aki hajlandó lett volta Soros kiterjedt ausztriai befolyását megvizsgálni (a szokásos minta szerint). Végül a Stronach-csapat a parlamentben rákérdezett, amire azonban Kern álnokul válaszolt, miszerint ő és az emberek is tisztában vannak azzal, hogy a Soros (projekteken, hálózatokon, nem kormányzati szervezeteken, intézeteken, eseményeken, szakértőkön stb. keresztül) nálunk is jelen van. Miként a többi országban is, a nyilvános narratívát az agymosó Soros-csatlósok uralják, és nem csak a „menekültek” témájában.

Ha a politikusok nem akarják azonnal beadni a derekukat (amennyiben valójában saját maguk sem ezt az agendát szolgálják), hatalmas nyomást fejtenek ki azért, hogy mindent mobilizáljanak. Kern és környezete nemcsak a Soros-témában falaznak, hanem Kern életrajzírójáról és tanácsadójáról, Robert Misikről is szó van, aki a Twitteren keresztül (a fent említett Rosa Brooks modellje alapján?) Trump ellen puccsra hívott fel azzal, amikor az 1973-as Chilére célzott. „Integrációs év” címén a lakosságnak továbbra is sok türelemmel kell engednie, hogy a kormány megsértse hivatali esküjét, és hogy érvényt szerezzen az illegális bevándorlásnak.

(www.alexandrabader.wordpress.com, 2017. február 8.)

[1] szerző, blogger, gazdasági, geopolitikai, ezotériai stb. témákban ír
[2] kanadai médiaszemélyiség, konzervatív politikai aktivista, rádiós újságíró
[3] 2019 októberében esedékes a következő kanadai választás
[4] globális, geopolitikai, környezeti stb. eseményekkel kapcsolatban híreket bemutató weboldal
[5] amerikai hírmagazin weboldal, nemzetközi témákkal
[6] angol milliárdos üzleti mágnás, akivel Obama elnökségét követően többször is együtt kifesurf-özött a Brit Virgin-szigeteken (extrém vízi sport)

Az írás eredetileg a Tűzfalcsoport blogján jelent meg, azt ERRE A LINKRE kattintva érhetik el.