Világszerte Magyarországon regisztrálták a legnagyobb növekedést a nemzetközi turistaérkezések számában 2015-ben. De mértékadó médiumok is a legkedveltebb úti célok közé választották Budapestet, a Vörösmarty téri karácsonyi vásárt pedig Európa tíz legszebb adventi vására között tartják számon. Arról lesz szó, amiben most jók vagyunk.


A világátlaghoz képest négyszer, az európai átlaghoz képest háromszor gyorsabban növekedett Magyarországon a nemzetközi turisztikai forgalom. A Turisztikai Világszervezet (UNWTO) 2015 decemberi jelentése (World Tourism Barometer) szerint a világon 4,4 százalékkal, Európában 5,1 százalékkal, a közép-európai régióban 6,6 százalékkal, Magyarországon pedig 19,1 százalékkal nőtt a nemzetközi turistaérkezések száma 2015 első háromnegyed évében.

A Tripadvisor utazói szavazatai alapján Budapest 2015-ben bekerült a legkedveltebb célpontok közé, a Condé Nast Traveler utazási magazinban pedig 128 ezer szavazat szerint Firenze után Budapest lett a második legjobb város az Egyesült Államokon kívüli területeken. Ezenkívül a Vörösmarty téri karácsonyi vásárt Európa 10 legszebb adventi vására között jegyzi a brit Mirror és a timeout.com utazási oldal.

Mindezek következtében az idén az olasz utazási irodák már külön repülőjáratokat szerveztek a Budapesti Adventi- és Karácsonyi Vásár meglátogatására, de Európa számos nagyvárosából és a kontinensekről is érkeztek szervezett csoportok. Nem is csoda, hiszen a Vörösmarty téren 170 produkció fogadta a vendégeket, csak ide félmillió ember látogatott el. Emellett a Városháza parkban is száz program közül lehetett válogatni, és harmadik helyszínként sikert aratott az Adventi Ünnep is a Bazilikánál. De a Budapesti Téli Fesztivál keretében a Zeneakadémia, a Müpa és az Operaház látogatottsága is csúcsot döntött, akárcsak a „Zene – Bor” ünnepe vagy a 100 tagú cigányzenekar koncertje. Így aztán a négy-öt csillagos budapesti szállodák foglaltsága 90 százalék felett volt az ünnepek alatt, és megnőtt azon vendégek száma, akik a karácsonyt és a szilvesztert egyaránt itt töltötték.

Az utóbbi években nemcsak a turisták száma növekedett, hanem azok összetétele, igénye is egyre változatosabb: pár éve még a romkocsmák fiatalok számára vonzó világa dobta meg a Budapestre látogatók számát, most már a komolyzenei és kortárs kulturális programok, illetve Budapest fürdői is egyre nagyobb mértékben szállnak be a nemzetközi turistákért folyó versenybe. A főváros ugyanis ár-érték arányt tekintve igen kedvező helynek számít, a barátságos árak mellett a szolgáltatás minőségét tekintve felveszi a versenyt számos európai nagyvárossal.

A történelemben fürödve

– Öt év alatt egymillió fővel nőtt a látogatószám a fürdőinkben, és ennek a fele tavalyi eredmény. Ez az ugrás elsősorban a Rudas és a Dandár fürdők felújításának köszönhető, valamit a 2015-ös nagyon meleg nyárnak – mondja Szőke László, a Budapest Gyógyfürdő Zrt. vezérigazgatója. – Ugyanakkor mindegyik fürdőben folyamatosan hajtunk végre apró fejlesztéseket, például üzembe helyezünk még egy szaunát, vagy burkolatot cserélünk, illetve folyamatosan képezzük a személyzetet. Most értek be ezek a lépések.

A budapesti fürdőket és strandokat 2015-ben mintegy 3,9 millió vendég kereste fel, az árbevétel pedig 15 százalékkal nőtt tavalyhoz képest. Itt is számít az ár-érték arány: a Gellért, a Széchenyi vagy a Rudas a minőséget tekintve abszolút felveszi a versenyt a nagy európai fürdőkkel, viszont az ide szóló jegyek 20-30 százalékkal olcsóbbak. És ez így is marad.

– Annak ellenére, hogy óriási fejlesztésekre készülünk, amelyeket saját bevételből fogunk finanszírozni, biztosan nem fogunk jelentősen árat emelni – nyugtat meg Szőke László. – Elsősorban a forgalomnövekedésből szeretnénk garantálni a forrásainkat, nem a jegyek árából. Ráadásul ezek a költségek a hazai közönségnek még mindig drágák, ezért találtuk ki a Zsigmondy kártyát, amivel fél áron lehet bemenni a Gellért és a Széchenyi fürdőkbe.

A törzstagsági kártyát Zsigmondy Vilmos bányamérnökről nevezték el, a magyar artézi kutak fúrásának atyjáról. Ötezer forintba kerül és most érdemes megvenni, ugyanis egy naptári évig érvényes, egyébként négy órán át tartózkodhatunk vele az említett intézményekben, fél áron. Budapesten élő vagy dolgozó emberek számára, ha szeretnek ilyen gyönyörű épített környezetben fürdőzni, ideális lehet.

Éppen ez a másik erőssége a budapesti fürdőknek a külföldiekkel szemben. Nyugat-Európában ugyanis jellemző, hogy új épületet húznak a régi mellé, és sok esetben az eredetit már nem fürdőként működtetik tovább. Ugyanis igen sokba kerül műemléki elvárásoknak megfelelően fenntartani és üzemeltetni egy fürdőt. Óriási értéke van annak, hogy az ember nemcsak megnézheti – mint egy múzeumot –, hanem eredeti funkciójában használhatja az olyan régi építményeket, mint amilyen például a Rudas fürdő XVI. századi része. Az élő történelem levegőjét szívhatjuk magunkba.

A fejlesztések pedig jelenleg a Palatinust és a Paskált érintik, mindkettő idényjellegű strand volt eddig, pedig 60 és 68 fokos vizük van, az utóbbi vize ugyanaz, mint a Széchenyié. A felújítás után mindkettő egész évben nyitva tart majd. Idén a Széchenyinek a gépészetét korszerűsítik, majd a Csillaghegyi fürdőt alakítják át. 2017-ben a Gellért fürdő gépészete és bővítése kerül sorra, 2018-ban megnyitják végre a pesterzsébeti fürdőt, 2019-ben pedig a Király fürdő következik, ami egy kétmilliárd forintos projekt lesz. Az elmúlt hatvan évben nem volt ilyen mértékű budapesti fürdőfejlesztés, pedig a munkálatokra nem kap külön támogatást a Budapest Gyógyfürdő Zrt. Ugyanakkor partnere a főváros abban a tekintetben, hogy a bevételeket a fürdőknél hagyja.

Kártyába csomagolva

Az óriási eredményeknek több okuk is van. Egyrészt a nemzetközi turizmus tendenciái most Magyarországnak kedveznek: a fapados légitársaságok térhódításának következtében népszerűvé váltak a többszöri, rövid, 3-5 napos városlátogató utazások. Ennek következtében a turisták az eddig kevésbé frekventált helyszínekre is eljutnak, illetve kifejezetten tartalmas, programokban, élményekben gazdag kikapcsolódást keresnek. Nem véletlen, hogy a forgalmat tekintve a második legnagyobb növekedést, 13,3 százalékot Szlovákiában mérték, a bronzérmes Írország lett 12,8 százalékkal, ezután Csehország következik 8,5, Ausztria 6,4, Lengyelország pedig 5 százalékkal.

Magyarországon a turizmus növekedése már ötödik éve töretlen, az Európából, Ázsiából és Amerikából érkező vendégforgalom is jelentősen bővült, és a külföldiek kétharmada Budapestre jön. Közel 75-80 százalékuk szabadidős utazó, azaz két-három éjszakát tölt itt. A legnagyobb számban Nagy-Britanniából látogatnak ide, ami részben azzal magyarázható, hogy számos fapados járat működik az angol nagyvárosok és a magyar főváros között.

Az eredmények másrészt egy tudatosan felépített kommunikációs és marketingstratégiának is köszönhetőek. Az elmúlt időszakban az ágazat összes szereplőjének céljává vált, hogy Budapestre mint értékes tartalmakat előállító városra hívjuk fel a figyelmet. Ennek érdekében együttműködnek a szakma különböző szereplői: a szállodák, az éttermek, az utazási irodák, a rendezvényszervezők, a kulturális intézmények, a fürdőüzemeltetők, a marketingszervezetek. Ennek esszenciája a Budapest Kártya, a BFTK és a Magyar Turizmus Zrt. közös projektje, ami összekapcsolja a szolgáltatásokat és programlehetőségeket egy csomagba. A szezonális kártyák 24, 48 és 72 órás változatokban vásárolhatóak meg, és ingyenes lehetőséget biztosítanak a budapesti tömegközlekedés igénybevételére, illetve például a Lukács fürdő egyszeri használatára vagy más kedvezményre, egy vezetett városi sétára, valamint szállodák, éttermek és egyes kulturális programok kedvezményes árú igénybevételére. A szervezők szempontjából az ötlet előnye, hogy a kártya tartalma könnyen alakítható az aktuális időintervallumhoz.

– Mi azt érhetjük el ezzel, hogy a Budapestre más okból érkező turisták nagyobb arányban ellátogatnak a fürdőinkbe is – számol be a az együttműködés előnyeiről Szőke László. – Ugyanis olyan, közös csomagokat hozunk létre a Budapesti Fesztivál és Turisztikai Központtal, mint például egy Margitszigeti Színpadra szóló jegy mellé csatolt kedvezmény a Gellért fürdőbe. Ráadásul a Magyar Turizmus Zrt. a gyógyfürdőkkel hirdeti Budapestet, többek között a londoni metrómegállókban. Nekünk egyedül erre sosem lenne pénzünk, kapcsolt áruként viszont nagyon jól járunk, hiszen rögzül a fejekben: Budapest egyenlő a fürdőkkel.

Budapest egy élmény

Mindehhez persze szükség van tartalomszolgáltatásra is. Régen egy helyszín önmagáért volt érdekes, passzívan is elég volt léteznie, meséli Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál és Turisztikai Központ (BFTK) ügyvezető igazgatója. A nonprofit kft. felel hivatalosan a fővárosi turizmusért.

– A főváros tradicionális turisztikai kínálata, az épített és természeti látványosságai adottak voltak, de az átütő sikerhez fel kellett tölteni őket élettel. Ez a fajta tartalom a vesszőparipám, ugyanis a világhálón azonnal el lehet érni vele a célcsoportot. A világ folyásában most az élmények minél nagyobb számú begyűjtése a trend, folyamatosan impulzusokat kapunk és osztunk meg az okostelefonon, a tableten keresztül, így az ingerküszöb és az igények egyre magasabbak. Élmény, gasztronómia, vásárlási lehetőségek. Ez a három fő kínálati elem, amit a külföldi vendégek keresnek, amikor úti célt választanak. Ezért minden évszakban programokat és lehetőségeket kell kínálnunk a turisták számára, így válik jól definiálható üzenetünkké, branddé, hogy Budapest a négy évszak és a kultúra fővárosa. Ennek a fesztiválok adnak keretet. Következményként pedig a kiegyenlített látogatottsággal a szálláshelyek feltöltése is magasabb szintet érhet el.

A hazai turizmus az eredményei révén egyértelműen a nemzetgazdaság egyik húzóágazatává vált, a GDP több mint kilenc százalékát adja, a munkavállalók közel tizenegy százaléka dolgozik ebben a szektorban. A szakma szerint egyébként is minden adottságunk megvan ahhoz, hogy ezt a forgalomnövekedést továbbra is tartsuk, de a szaktárca ráadásul segíteni tervezi az ágazatot. Ruszinkó Ádám turizmusért felelős helyettes államtitkár nemrégiben bejelentette, hogy mintegy 300 milliárd forintos fejlesztési forrásban részesül a gazdasági szektor 2016-ban. De az eredményeknek nem csak gazdasági szempontból van jelentőségük.

– Az általunk kínált turisztikai és kulturális termékek részei a fővárosról és az országról alkotott imázsnak, ezenkívül általunk küldött meghívót, üzenetet jelentenek a világ felé – mondja Bán Teodóra.

A turizmussal ugyanis azt a képet közvetítjük, hogy Budapest a kultúra, a szellemi és fizikális feltöltődés, illetve az élmények fővárosa. És a világ egyre jobban érti ezt.

Fehérváry Krisztina