– Hűtlen kezelés, csalás és számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségnél. A feljelentés Gyurcsány Ferenc vagyonosodásával kapcsolatos. Miért nem Gyurcsány Ferencet jelentette fel?

– Azért, mert nem tudom, hogy Gyurcsány érdekében kik jártak el, csak azt tudom, hogy minden az ő érdekében történt. Nekem csak olyat szabad állítani, amit bizonyítani is tudok. Az állami vagyon kezelésével valakik meg voltak bízva, és ők szegték meg a vagyonkezelés szabályait. Az alapbűncselekmény a hűtlen kezelés, ami Gyurcsány Ferenc érdekében történt. Nálam Gyurcsány magatartása bűnsegédi magatartás. Bűnsegéd az, aki a bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. Szerintem bizonyítani tudom, hogy Gyurcsány segítséget nyújtott a bűncselekményhez. Örüljön, ha nem felbujtó lesz.

– Miért csak most tett feljelentést?

– A vörösiszap-katasztrófa után sok érdekes tényadatra derült fény. Megtudtuk, hogy a Mal Zrt. részvényeit Tolnay Lajos, a Mal jelenlegi elnöke tízmillió forintért szerezte meg, és azt is, hogy Tolnay Lajos mára huszonkétmilliárd forint vagyonnal, illetve a Mal Zrt.-ben negyven százalék részvénnyel rendelkezik. A Mal Zrt. ügyvédjétől, dr. Ruttner Györgytől azt is tudjuk, hogy a Mal Zrt. részvényesei vagyonának döntő része a Mal Zrt. eszközállományában van, így alappal következtethetünk arra, hogy Tolnay Lajosnak huszonkétmilliárd forint vagyonából legalább tizenhatmilliárd forint érték a negyven százaléknyi Mal-részvény formájában a cég eszközállományában lelhető fel. Ha valaki tizenhatmilliárd forintos haszonra tesz szert tízmillió forintos vételárral, az ezerhatszázszoros haszon. Olyan, mintha egy aranygyűrűért rézárat fizetnék. Ez az ügylet polgárjogi alapelvbe ütközik, miszerint a nyújtott szolgáltatásért egyenértékű ellenszolgáltatást kell biztosítani. Tolnay Lajos elmondása szerint a Mal Zrt. részvényeihez csak azt követően jutott, hogy Gyurcsány Ferenc a Mal-nál kedvezőbb Motim részvényeket megszerezte. Tehát Tolnay Lajos állította azt, hogy a Motim-részvények megszerzése még kedvezőbb ügylet volt, mint a Mal-részvények megszerzése. Ezért kezdtem el vizsgálódni a Motim körül, és a kép összeállt. Alapos a gyanú, hogy Gyurcsány is ilyen, vagy még kedvezőbb haszonnal szerezte meg a legalább negyvenmilliárd forint összértékű Motim részvényeinek negyven százalékát.

– Hogyan?

– Az addig állami tulajdonban lévő Motim Rt. részvényeinek negyven százalékát 1998 júniusában egy Altus Luxemburg nevű off shore cég szerezte meg. Az Altus Luxemburg kézbesítési megbízottjaként Gyurcsány Ferenc volt megjelölve. Már az is különös, hogy egy off shore cég, amely semmilyen gazdasági tevékenységet nem végez, megszerzi a Motim-részvények negyven százalékát. De az már felettébb gyanús, hogy alig telik el három év, és a részvények Magyarországra vándorolnak, az Altushoz, annak az Aldo Kft.-nek a közbeiktatásával, amely Gyurcsány Ferencé, és ahol Apró Piroska felügyelőbizottsági tag. 2001. január 31-én az Aldo üzletrészt biztosított az Altus Luxemburgnak, szintén ezen a napon az Altus Luxemburg a Motim-részvényeket teljes egészében átadta a Gyurcsány Ferenc tulajdonában is volt Altus Zrt-nek. Az időpont azonosság bizonyítja, hogy itt csere történt, a részvénycsomagot és az üzletrészt azonos értéken cserélték el. Úgy állították be a tranzakciót, mintha egyenlő értéken egy egyszerű csere történt volna két cég üzletrésze, illetve részvénycsomagja között. Csakhogy ez a két érték úgy viszonyul egymáshoz, mintha valaki egy az egyben elcserélné a Parlament épületét egy vályogházra. Ez meglátásom szerint különösen jelentős értékre elkövetett csalás vagy hűtlen kezelés, amelynek büntetési tétele tíz évig terjed.

– Miért volt szükség az off shore cég bevonására?

– Mert Gyurcsány Ferenc, feltehetőleg jogászai tanácsára, a haszon nagyságára tekintettel 1998 júniusában, a kormányváltás után a részvényvásárlást már saját, vagy saját cége nevében nem merte megtenni. Valószínűleg belátták, hogy a tízmillió forint körüli vételár nem tekinthető az ezért megszerezhető tizenhat milliárd forint vagyoni értékhez képest ellenszolgáltatásnak, és ezáltal a polgári jog alkotmányos alapelvének megsértésével csak alkotmánysértően szerezhető meg a részvénycsomag ilyen vételárral. Ezért került a részvénycsomag az Altus Luxemburghoz, majd miután látták, hogy a Magyar Állam semmit nem tesz a részvénycsomag állam javára történő visszaszerzése érdekében, úgy döntöttek, hogy nincs értelme tovább egy fiktív cég nevén hagyni a sok milliárd forint vagyoni értéket megtestesítő részvényt. A csere után néhány évvel az Aldo beolvadt az akkor már kizárólagosan Gyurcsány Ferenc tulajdonában lévő Altusba anélkül, hogy a papíron így vezetett Altus Luxemburg részvények sorsát ezt követően bárhol is nyomon lehetne követni.

– A részvényeket az Altus Luxemburg 1998-ban szerezte meg. Ha bűncselekmény történt, az nem évült már el?

– Valószínűleg a feljelentésem egy része már elévült, mert az elévülési időpont a bűncselekmény büntetési tételének a felső határa, azaz jelen esetben tíz év. De az ügyészségnek az elévült ügyet is végig kell nyomoznia, különben nem tudják megállapítani, hogy elévült-e. Ha pedig a nyomozás során azt állapítják meg, hogy ez folytatólagos elkövetése egy csalássorozatnak, akkor nem is biztos, hogy elévült. Engem nem az érdekel, hogy elévült- e a bűncselekmény vagy nem. Én azt a vagyont szeretném visszaszerezni az államnak, amit törvénytelenül elvettek tőle. Ezt a vagyont még akkor is vissza kellene adni, ha Magyarország dúsgazdag ország lenne. Aki a pártpolitikában hatalmi ágon tevékenykedik, ügyelnie kell arra, hogy állami tulajdont ne szerezzen, mert az a társadalmi közmegegyezéssel mélyen ellentétes. A Motim-részvények megszerzése véleményem szerint ellentétes a társadalmi közmegegyezéssel.

– Ha Gyurcsány Ferenc valós piaci értéken szerezte meg a részvényeket, akkor is?

– Teljesen mindegy, hogy Gyurcsány megfizette-e a valós vételárat vagy nem, egy ország miniszterelnöke nem szerezhet ilyen körülmények között vagyont, mert jó erkölcsbe ütközik. Hozzáteszem, nem fizette meg, mert akkor nem tudta volna megszerezni sem. A polgári törvénykönyv kimondja, hogy a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során kötelesek a felek a jóhiszeműség és a tisztesség alapján eljárni. Abban a pillanatban, amikor Gyurcsány vagy bárki a hatalomból állami vagyonhoz hozzájut, teljesen mindegy, milyen körülmények között, az nem lehet tisztességes. Az állami feladatok ellátása során összefonódás van a vagyonszerzés és a kormányfői tevékenysége között. A Motim-ügylet precedens lehet a hasonló ügyletekre nézve, ezért elvárom az ügyészségtől, hogy nyomozza ki az ügyet. Az „egyenértékű ellenszolgáltatás” polgárjogi alapelv. Ha ez sérül, akkor nincs is szerződés, és a jó erkölcsbe ütközés miatt semmis.

– Definiálná jogi szempontból, mi az a „jó erkölcs”?

– Hogy mi erkölcstelen és mi nem, azt az éppen aktuális társadalmi berendezkedés és közmegegyezés határozza meg. Egy 2000-es Bírósági Határozat kimondja, hogy jó erkölcsbe ütközőnek minősül az a szerződés, amelyet jogszabály ugyan nem tilt, de az azzal elérni kívánt cél, illetve a szerződés tárgya az általánosan elfogadott erkölcsi normákat sérti, és ezért az általános társadalmi megítélés is tisztességtelennek minősíti. A semmis szerződés érvénytelenségére határidő nélkül lehet bármikor hivatkozni. Az eredeti állapotot helyre kell állítani, azaz visszaadni a vagyont és elszámolni az eddig begyűjtött haszonnal.

– Feljelentésében kitért a Gyurcsány-beszéd helyszínére, a balatonőszödi kormányüdülő ingatlanának megszerzésére is.

– A Balatonőszöd, Pósa Lajos utca 620/1-es helyrajzi számú ingatlan tulajdoni lapjának bejegyzése szerint a Magyar Állam tulajdonában és a Minisztertanács kezelésében volt 2004. december 6-ig, amikor is átírják az Aldo Kft-re. Gyurcsány még csak két hónapja miniszterelnök, amikor döntő részben az ő tulajdonában lévő cég állami tulajdonú ingatlant szerez. Egy ország miniszterelnöke az állam tulajdonában lévő kilencszáz négyszögöles ingatlant ne szerezze meg, mert az mélyen erkölcstelen! Nem érdekes, hogy előtte lízingelte és mennyiért vette ezt a mintegy kétszáz millió forintot érő ingatlant. Nem érdekes a vételár sem, ha kétszázmillió forintért vette, akkor sem. Véleményem szerint itt is hűtlen kezelés történt, és ez a bűncselekmény még nem évült el. Hogy Gyurcsány érdekében ki követte el a hűtlen kezelést, majd kinyomozzák, mint ahogy azt is, mennyi volt a vételár. Becslésem szerint a vételár nem érhette el a tízmillió forintot.

– Ön szerint Gyurcsány személye mégsem a fenti esetekben érintett leginkább, hanem a számviteli fegyelem megsértésében. Miért?

– A Motim éves konszolidált vagyonmérleg elkészítésére köteles. Ez az EU-s jogszabály kimondja, hogy ha Európában bárhol egy anyacégnek leányvállalata van, akkor azt az anyacégnél kell elszámolni. Anyacég az Altus, leánycég a Motim és még további három cég. A számviteli törvény szerint ha a leánycégnek további cége van, azt is az anyacégnél kell elszámolni. Azaz a Motim leánycégeit az Altusnál kell elszámolni. A Timföld utca 1. szám alatt a Motimon kívül négy további cég van bejegyezve, és mindnek a Motim a tulajdonosa. Az Altus elfelejtette bejelölni a Motim leánycégeit. Ez a számviteli fegyelem megsértése, amely egytől három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az Altus könyvelőirodája európai hírű, profi könyvelők dolgoznak ott, nehéz elhinni, hogy ezt nem vették észre. Hogy miért nem akarták az adóalapot összevonni? Az a gyanúm, hogy adócsalási célzatból. Egyébként mi szükség van ugyanazon tulajdonosi körben, ugyanazon székhelyen, ugyanazon tevékenységi körrel öt céget létrehozni? Azért, mert a cégek addig kötik egymással a fiktív ügyleteiket, míg az adófizetés alól ki tudnak bújni.

– Mennyire bízik abban, hogy feljelentése célt fog érni?

– Eddigi tapasztalataim alapján kilencven százalék az esélye annak, hogy elutasítják a feljelentésemet. Az ügyészség és a rendőrség a hatalommal szemben olyannyira elfogult volt az utóbbi években, hogy nehéz bíznom bennük. De az áprilisban történt kormányváltás mégis bizakodásra ad okot. Még az előző kormány idején tettem egy feljelentést a Dél-Dunántúli Regionális Vízmű ellen. Az ügy felkerült a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányságra, majd idén márciusban csalás vétségével visszakerült a siófoki rendőrséghez, ezt követően a Siófoki Városi Ügyészség megszüntette a nyomozást, mert szerintük még a vétség sem megállapítható. Panaszt nyújtottam be, majd jött a kormányváltás, és kiderült, hogy mégis húszmilliárdos csalásról van szó, jelenleg a siófoki rendőrkapitányság nyomoz. Joggal merül fel a gyanú, hogy ha nincs kormányváltás, már régen megszüntették volna a nyomozást.

– A vörösiszap-katasztrófa nem csak Motim-ügyben mozgatta meg az ön fantáziáját. Miért tett feljelentést Magyar György ügyvéd ellen?

– Harminchét éve vagyok az ügyvédi pályán, és elmondhatom, hogy két okból nagyon haragszom az ügyvédekre. Egyrészt azért, mert nem végeznek tényfeltáró munkát, nem adnak be feljelentéseket. Másrészt, a kétes ügyletű cégeljárásoknál, cégátírásoknál, az off shore cégek létrehozásánál sokan ott vannak. Sőt főszerepet játszanak. Az ilyen ügyvédek egyik része a hatalommal összejátszva végzi a piszkos ügyleteket, másik részük az úgynevezett sztárügyvédek, mint Magyar György, akinek a vörösiszap-katasztrófában tanúsított magatartása nem az állammal, hanem a saját ügyfeleivel szemben is tisztességtelen. A sikerdíj egyrészt öszszeférhetetlen az ügyvédi tevékenységgel. Megállapítja a munkadíjat, majd a sikerdíjat abból az összegből akarja levonni, ami az ügyfélnek kártérítés címén jár. Ez olyan, mint a Tocsik-ügy, ahol az ügyvédnő az önkormányzatoknak jogosan járó pénzből tette el magának a sikerdíjat. Magyar György másrészt aláíratta az ügyfeleivel, hogy lemondanak a megbízási szerződés megtámadási jogáról. Ezt a polgári törvénykönyv tiltja. Hihetetlen, hogy ezt Magyar György ne tudná.

– Miért mondatta le Magyar György ügyfeleit a megbízási szerződés megtámadási jogáról?

– Hogy az ügyfél ne mondhassa azt, hogy „ne haragudjon, ügyvéd úr, mi ez a tizenhárom százalékos sikerdíj?” A megtámadásra jogosult, ha megtámadja a szerződést, az az aláírásának időpontjára visszamenőlegesen megszűnik, és ekkor Magyar Györgynek nincs lehetősége munkájáért ötvenezer forintos órabért kérni. Egy megbízási szerződést a megbízó akkor szüntethet meg, amikor akar, ezt nem tudja Magyar György kizárni, viszont a bíróságon nem tudják megtámadni. Tehát jár az óránként ötvenezer forint.

– A vörösiszap-katasztrófa ügyében miért van szükség ügyvédekre?

– A polgári perrendtartás szerint a keresetlevélben a követelés ténybeli és jogi alapját meg kell jelölni. A kolontári ügy látszólag egyszerű pernek tűnik: megtörtént a károkozás, a károsult benyújtja a bíróságra a keresetlevelet és kéri a kártérítést. A ténybeli alap megfogalmazása még egyszerű, de a jogi alapé már bonyolultabb. Van egy devecseri és három kolontári ügyfelem, akiknek ingyen látom el a képviseletét. A jogalapot én nem a kártérítési felelősség alapján jelöltem meg, hanem azért, mert a tulajdonos köteles megtéríteni azt a kárt, amit ő a tulajdonjogával összefüggésben másnak kárt okoz. „A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.” Ha a cserép, amit többször odaszegeltem, mégis leesik a tetőről és fejbe vág valakit, akkor azért én vagyok a felelős. Ez nem kártérítési felelősség, hanem objektív felelősség, mert enyém a ház. Itt a Mal Zrt. a tulajdonos. A tulajdonjoggal kapcsolatos kártalanításra alapozni egyszerűbb, de át kell gondolni, marad-e a Malnak elég vagyona a kártalanítás után. Nem kellene-e bevonni a perbe Tolnay Lajost is? Ugyanis a vétkességen alapuló kártérítési felelősség alapja az, hogy ha valaki nem úgy jár el, ahogy az adott helyzetben elvárható, ezzel kárt okoz, akkor felel. A tározó színültig, húsz méter magasan tele volt vörösiszappal. Az a vörösiszap-mennyiség, ami lezúdult, csak öt százaléka annak, amit ott felhalmoztak. Tíz-tizenöt méternél magasabban nem lehetett volna tárolni az iszapot. Egyértelmű, hogy ezért a katasztrófáért a Mal Zrt. tulajdonosai felelnek. Írtam egy keresetlevelet Orbán Viktornak, hogy a vörösiszap-katasztrófa ügyében hogyan kéne eljárni a Mal Zrt.-vel szemben. Azt javasoltam, hogy a Mal Zrt. és annak tulajdonosi körével szemben a Magyar Állam indítson kártérítési pert. Kaptam is a miniszterelnöktől egy elismerő válaszlevelet, hogy így fognak eljárni. Alapvetően nem az a probléma, hogy a Mal Zrt. legalább negyvenmilliárd forintos, Tolnay Lajos, a Mal elnöke pedig huszonkétmilliárd forintos vagyonra tett szert. A gond ott van, hogy egy negyvenmilliárd forinttal rendelkező cég ilyen súlyos katasztrófát idéz elő. Nem kellett volna ilyen hatalmas vagyonra szert tenni, inkább a biztonsági feltételekre kellett volna jobban odafigyelni.

Lass Gábor

DR. LÉHMANN GYÖRGY

1947-ben született Budapesten.

Nős, felesége jogtanácsos.

Két gyermekük van, az egyik Bécsben zongoraművész, a másik Budapesten büntetőbíró.

1965-ben érettségizett a budapesti Landler Jenő Gépipari Technikumban közlekedésgépész-technikusként.

1967-től 1972-ig az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán tanult.

1973-tól Cegléden ügyvédjelölt.

1974-től Siófokon előbb ügyvédjelölt, majd ügyvéd.

2001-ben öt hónapig MIÉP-tag. Más pártnak soha nem volt tagja.

2007-től nyugdíjas ügyvéd.