Hamarosan megszülethet és le is válthatja a kereszténységet az iszlám vallás ötödik, tipikusan európai iskolája. Ez a földrész kultúrájának és hagyományrendszerének végét jelentené. A nyugati elit nem törődik a veszéllyel, egy absztrakt, öncélú jogrend passzusaiba kapaszkodik, ahelyett hogy Európa megmentésén fáradozna. Vészesen meggyengült Európa és különösen a Nyugat immunrendszere, a frontot már csak Magyarország és a V4-nek tartják. Erről beszélgettünk Maróth Miklós egyetemi tanárral, orientalistával, az MTA tagjával.


– Mintha minden baj ott kezdődött volna, hogy Európa hátat fordított a kereszténységnek. Morális összeomlás, értékválság, értékzavar lett ennek a következménye. És most itt vannak egy idegen, agresszív kultúra hódítói seregei. Meddig bírja még az európai civilizáció?

– Ha azt veszem, hogy inkább az egyneműek házassága van most az európai gondolkodás fókuszában, s nem a kereszténység, akkor nem sokáig bírja. Elvégre a kereszténység az európaiság talpazata volt. Róma a provinciák kultúráiból alakított ki egy sajátos, de virágzó egyveleget. A birodalom megbukott, de a kereszténység továbbvitte a rómaiságot, ami hosszú időn keresztül az európai kultúra alapját és közös megjelenési formáját jelentette. A kereszténység Európa fedőkultúrája lett, latin nyelvű, egységes erkölcsi rendet teremtő, római alapokon működő közös kultúrája, miközben háborítatlanul burjánzottak a nemzeti kultúrák is. Hiába szólítanak fel bennünket minduntalan, hogy fogadjunk el európai értékeket, eltűnt ez a fedőkultúra, úgy, hogy igazából nincs is mit elfogadni.


– Ezek szerint egy migráns sem tudja igazából, mibe is kellene integrálódnia?

– Nem gondolkozik ezen. Az iszlám, úgy is mint vallás és kultúra egyben, felsőbbrendűségi tudattal érkezik ide. Nem akar és nem is tud betagozódni abba az értéknélküliségbe, amit lát. Ennek ellenére az iszlám sem mentes teljesen az európai hatástól. A szunnita iszlámban négy jogi iskola, azaz négy hitbéli irányzat létezik. Híveik most azon gondolkoznak, hogy létre kellene hozni ezekből Európában egy ötödiket, az iszlám speciálisan európai változatát. Ehhez persze szilárd jogrend is társulna, pontosabban az ötödik iskolát emelnék az új, egységes európai jogrend rangjára.


– Ön szerint az iszlám jegyében zajlik a nagy népvándorlás, vagy más mozgatórugói vannak?

– Szerintem elsősorban nem a térítés, hanem a túlnépesedés az oka. A közel-keleti országokban megkilencszereződött a lakosság száma az elmúlt száz évben. A régió azonban nem rendelkezik ekkora eltartóképességgel, ezért az ott élők jelentős részének útra kell kelnie. Erre egyébként számos példát találunk a világtörténelemben, természetesen magyar példát is, mondjuk a XIX. és a XX. század fordulójáról. Amit viszont kevesen tudnak, hogy az Amerikába kivándorló magyarok 82 százaléka idővel visszajött.


– Kicsit csodálkozom, hogy nem akarja nagyobb világpolitikai összefüggésekbe helyezni a most zajló nagy migrációt!

– Az már más kérdés, hogy kik és milyen módon települnek rá a jelenségre, miért ösztönzik azokat az embereket, akik valamikor amúgy is megindultak volna. Embercsempész-szervezetek, globális tőkecsoportok, hatalmi és politikai formációk, mint például az Iszlám Állam, de rátelepedtek a buzgó térítők és az olajspekuláns cégek is. És mindegyik csoport óriási befolyással rendelkezik. Látni kell, hogy az az atlantista koalíció, amely az Iszlám Állam ellen harcol, nem viszi túlzásba a dolgot. Inkább a háború fenntartásában érdekelt, semmint a befejezésében. Árulkodó jele volt ennek, hogy az amerikai kormányszóvivő egyáltalán nem örült akkor, amikor a szíriai kormánycsapatok visszafoglalták Palmyrát.


– Úgy tudni, ott pótolhatatlan történelmi emlékeket semmisített meg az Iszlám Állam, a mozdítható leleteket pedig egyszerűen eladták a nemzetközi műkincspiacon. Az olaj- és az embercsempészet mellett ez az IÁ legfontosabb bevételi forrása…

– Van itt más is a profiton túl. Egy fiatal kollégám megtalálta az interneten annak a kézikönyvnek a szövegét, amely az IÁ működési alapelveit tartalmazza. Ott azt írják, hogy a kiszámíthatatlan terror fenntartása a céljuk, vagyis az, hogy soha ne tudja senki, hogy mikor, miért és miként csapnak le rá. Ebbe belefér a műemlékek lerombolása is, mert amilyen értelmetlenül pusztítják az emberi életet, olyan értelmetlenül teszik ezt a történelmi emlékekkel is. Érdekes, de úgy tűnik, hogy ez a könyv nem a hagyományos muszlim szellemben, nem annak a logikájával íródott. Akár európaiak is írhatták. Ennek a könyvnek nincs sok köze az iszlám vallásához. Arra gondolok, hogy az ilyen programok létrejöttében nagy szerepe lehet annak is, hogy az IÁ sok, Európából érkező kalandort, bűnözőt, s ki tudja, még ki mindenkit is a soraiban tudhat.


– És csatlakoztak hozzá Szaddám Husszein mindenben csalódott katonái is…

– Persze! Nekik a katonáskodás volt az egyetlen mesterségük, Amerika viszont szerencsétlen módon föloszlatta az iraki hadsereget, s ez a szélnek eresztett tömeg kenyér nélkül maradt. Hamarosan oda is csapódott az Iszlám Államhoz. És vitte a maga „szakmai tudását” is.


– Van, aki azt mondja, véget érne minden térségbeli konfliktus, ha sikerülne egyesíteni az iszlám irányzatait. Igaz lehet ez?

– Annyiban igen, hogy a szíriai ellenzék megosztottsága például összefügg a szunnita iszlám vallási és ebből fakadó politikai megosztottságával. Európában a reformátusok és a katolikusok kibékültek, ilyesmit azonban sokkal nehezebb elképzelni az iszlám irányzatai esetében, noha történt már rá kísérlet. Több száz évbe is beletelhet, mire ez sikerül talán.


– Ezek a sokszor véressé váló ellentétek most átkerülnek Európába…

– Igen, a táborokban már fel-fellángolnak a konfliktusok a síiták és szunniták között. Nem véletlen, hogy a magát veszélyben érző, több száz éve Európában élő zsidó közösségek menekülnek innen. Izrael még rá is erősít erre a propagandájával. Ugyan miért jó az nekünk, hogy a művészetekben és a tudományokban is kimagasló teljesítményeket nyújtó nép elhagyja ezt a földrészt, és a helyébe jórészt analfabéták érkeznek?!


– Csak nem analfabéta mindenki? Szíriában például igen magas szintű volt a felsőoktatási rendszer…

– Lehet, de a jól képzett réteg otthon maradt. Mert ott is boldogul. Aki megindult, az nem azért indult meg, mert boldogulni tudott volna odahaza. Amikor Irakban tanultam, akkor ott a lakosság 90 százaléka analfabéta volt, most ez ötven százalék. És akkor Afganisztánról nem is beszéltem.


– Integrálhatja-e valaha is Európa ezt a tömeget?

– Szerintem nem. Hozzáteszem, még soha senki sem határozta meg pontosan, mit ért integráció alatt. Amúgy pedig a bejövő muszlimok a saját vallásukat tartják hitelesnek a miénkkel szemben, nem fognak meghajolni a kereszténység előtt. Egyes statisztikák szerint az iskolából kieső diákok 83 százaléka muzulmán hátterű, tehát az iskola integráló erejében sem hihetünk.


– És a gazdaságéban, a munkahelyekében?

– Európában megdöbbentő technikai, technológiai fejlődés zajlik. Már most vannak olyan ipari robotok, amelyeket csak főiskolai diplomával lehet kezelni. Nem véletlenül találták ki a duális képzést Nyugaton. Ilyen munkahelyekre akarják bevinni az afgán írástudatlanokat?


– Egyes kutatók szerint a migráció hatására csökkent a másod-harmad generációs európai muszlimok integrációs készsége is…

– Igen, azok a generációk, amelyek európai iskolába jártak, már nem egészen azt a nyelvet beszélik, mint a szüleik, s egy másfajta közegben szocializálódtak. Muszlimok maradtak, de azt érezték, hogy Európában nem tekintik őket eléggé európainak, odahaza pedig muszlimnak. Gyökértelenek lettek. Nem lehetünk optimisták. Goldziher Ignác azt írta a XIX. században, hogy az iszlám története az a szunna elhalásának és feltámadásának története. Azt már én mondom, hogy ebben a feltámadásban a gyökértelenek mindenkinél nagyobb erővel térnek vissza az iszlámhoz!


– Ezt látjuk most a terrorcselekmények kapcsán?

– Egy itt dolgozó marokkói fiatalember azt mondta, nézzük meg: azok robbantanak Európában, akik előbb elvesztették a vallásukat, majd visszatértek hozzá, méghozzá valamilyen túlkompenzált formában. Vagyis sokkal drasztikusabb módon. A magyarok úgy mondanák: átestek a ló túlsó oldalára. Drasztikusabb módon tértek vissza az iszlámhoz itt Európában, mintha ezt őseik földjén tették volna.


– Mi lenne a megoldás?

– A megoldás első számú feltétele, hogy meg kell fogalmazni magát a problémát. Fura, de még eddig sem jutott el Európa. És amíg tilos megfogalmazni és kimondani a problémát, addig semmi sem történik.


– Itt van már Európában egy másfél milliós migráns tömeg. Mit kezdhet a földrész ezekkel az emberekkel?

– Ha a beérkezők tömege eléri a kritikus pontot, akkor nyilvánvalóan cselekedni fognak az európai országok, illetve maga az EU. Persze lehet, hogy már más vezetőkkel, más vezetéssel. Megjegyzem, Ausztriában még vezetőcsere sem kellett a fordulathoz, ők már a magyar határra is kerítést építenek. A migráció tartalékai kimeríthetetlenek, ott áll indulásra készen negyven-ötven millió ember. Már most megtelt az iszlám világának a térsége, de 2000 és 2050 között a demográfiai szakemberek szerint egymilliárd fővel bővül ez a népesség. És akkor még nem is beszéltünk Afrikáról.


– Egyes elemzők már nyolcszázmilliós Európát vizionálnak!

– Tudom. Az EU rövid távú politizálása jelenti a fő bajt. Akárcsak az árvizeknél, migránsügyben is megjelentek az első buzgárok, tudni lehet, hogy ebből gátszakadás lesz, de a szakemberek nem a védművet erősítik, hanem még mindig csak a vízügyi szabályzatot tanulmányozzák. De észlelni a felelős gondolkodás jeleit, mindenekelőtt a magyar állásfoglalásban és a V4-ek összefogásában.


– Ön változásokat emleget, de a jogi feltételrendszer sincs meg ehhez. Sőt!

– Ez tényleg így van, jelenleg egy elvont, életidegen jogrend érvényesül, amely egy ideák szférájában lebegő absztrakt jogrendből vezet le mindent. Nem azt nézi, hogy miként lehetne kezelni a másfél millió migráns megjelenésével előállt helyzetet a jog eszközeivel, s hogy milyen konkrét törvények szükségesek ehhez. Inkább azt nézi, milyen jogokkal lehet felvértezni a migránsokat, s mit kellene tenniük ennek tükrében az európai országoknak, akár van rá gazdasági erejük, akár nincs. Ez az absztrakt jogrend mintegy önmagát szolgálja, s nincs tekintettel az életre. Így állt elő az a helyzet, hogy még mindig menekülteknek nevezik a gazdasági migránsokat, megtévesztve és becsapva ezzel min­denkit.


– Két vélemény létezik idehaza. Az egyik szerint az ország végzetesen lejáratta magát a migránsválság kapcsán. A másik viszont úgy látja, paradox módon épp e válság nyitott új korszakot Magyarország életében…

– A magyarokat nem érheti szemrehányás. Ez a nép nem idegenellenes, nagyon sok arab él itt például, igaz, ők nem integrálódtak, hanem beolvadtak a magyarságba. Ez lényeges különbség. Szekularizált arab országokból érkeztek, fiatalon kerültek hozzánk, magyar egyetemre jártak, magyar családot alapítottak, itt dolgoznak, a munkájukkal ezt az országot gazdagítják. Az olyan elemekkel viszont, akik nem tudnak, de nem is akarnak betagozódni a magyar kultúrába, ez a nép nem tud mit kezdeni. Ráadásul a migránsok pillanatokon belül felborítanák az amúgy is késélen táncoló magyar szociális rendszert. Van egy súlyos, felfogásbeli probléma is. A muszlimok szerint egyedül Istennek van joga törvényt hozni. Mi viszont a parlamentünkben alkotjuk a törvényeket. Ez olyan szakadék, amely fölött képtelenség hidat építeni.


– A kereszténységgel kezdtük, fejezzük is be azzal: mit tart az egyház migránsokhoz való hozzáállásáról?

– Idegesítő a most tapasztalható naiv szamaritánuskodás akkor, amikor a meggyengült és végveszélybe került európai kereszténységnek pont az egyház lenne az intézményes támasza. Látni azt is, ahogy most a liberálisok igyekeznek behódolni az iszlámnak. Pedig az iszlám térhódítása esetén ők válnak majd az iszlám egyes számú célpontjává.

Sinkovics Ferenc