Még le sem nyugodtak a kedélyek a februári veszprémi időközi választás után, máris újabb megmérettetés előtt áll a Dunántúl: Lasztovicza Jenő fideszes országgyűlési képviselő halála miatt április 12-én előrehozott választást tartanak a hatvan települést, benne négy várost – Ajkát, Tapolcát, Sümeget és Badacsonytomajt – felölelő választókerületben. A térségben a fejlődés a tét.


A Balaton-felvidék szemet gyönyörködtető tájait, Tapolca, Sümeg nevezetességeit hamar meg lehet szeretni. A fővárostól két órát kell autózunk odáig, áthaladva a Balaton északi felének jó néhány kistelepülésén. Tapolcára érkezvén rögtön felderülünk: a település soha nem látott fejlődésen ment át az elmúlt ciklusban. A szocializmus örökségei eltűntek, az utcák, terek, útburkolatok, szökőkutak megújultak, a régimódi épületek ragyogó színekben pompáznak.

– Sokat köszönhetünk Jenőnek – mondja Császár László önkormányzati képviselő, utalva Lasztovicza Jenőre, aki országgyűlési képviselőként tavaly tavasszal magabiztosan hozta a körzetet: a fideszes politikus akkor 43 százalékot ért el, míg a baloldali összefogás jelöltje 27, a Jobbiké 23 és fél százalékot szerzett.

Császár Lászlóval a helyi Fidesz-irodában beszélgetünk. A politikus 2009 és 2014 között a város polgármestereként vitte Tapolca ügyes-bajos dolgait, jelenleg fideszes önkormányzati képviselő. Az októberi helyhatósági választásokon újra polgármesterjelöltként indult, de alulmaradt jobbikos ellenfelével, Dobó Zoltánnal szemben. Szoros volt az eredmény, mindösszesen 146 szavazattal kapott ki. Akadt olyan körzet, ahol két-három szavazat döntötte el a választókerület sorsát. A számokat egyébként jobban érzékelteti az a tény, hogy Tapolca választópolgárainak száma nagyjából 13 ezerre tehető.

Mindez meglátszik a képviselő-testület összetételén is: a jobbikosok három képviselővel és a polgármesterrel, a szocialisták két képviselővel, míg a fideszesek öttel vannak jelen a testületben, emiatt sokan egyértelműen MSZP–Jobbik-koalíció működéséről beszélnek a városban. Amiben lehet igazság, mert az MSZP helyi vezetője már a választás után arról beszélt, hogy készek együttműködni a Jobbikkal.

A szocialisták leszerepeltek: a nyolc körzet közül csak egyben tudtak diadalmaskodni. A képviselő az októberi vereség okát abban látja, hogy a Jobbik az egészségügyet lovagolta meg a kampányban, megígérve a tapolcaiaknak, hogy visszahozzák a szülészetet és sebészetet, ami persze azóta sem történt meg, még konkrét javaslat sem hangzott el. Ráadásul a dolog nem olyan egyszerű, hiszen a kórházakat 2012 óta az állam tartja fenn, így az ellenzéknek a kormánnyal egyezkedve kellene dűlőre jutni.

A vereség ellenére a volt polgármester büszke az előző ciklus eredményeire. A 17 ezres városban a munkanélküliség elenyésző, 40-50 emberrel kiválóan működik a közmunkaprogram, a városnak adóssága egy szál se. Az elmúlt ciklusban, ha az uniós forrásokat is belevesszük, összesen 7 milliárd forint vándorolt Tapolcára. A fejlesztések tehát beindultak a városban, ahogy a kampány is a választókerületben.

Fenyvesi Zoltán ötvenéves, ajkai származású német–történelem szakos tanár, jelenleg a Thuri György Gimnázium igazgatója, a Fidesz–KDNP színeiben indul az április 12-i választáson. Fenyvesi Zoltán nem ismeretlen a politikában: 1997 óta a Fidesz tagja, nemrég a Veszprém Megyei Közgyűlés társadalmi megbízatású alelnökévé választották.

A politikus három pontban foglalta össze a programját: a legfontosabb a munkahelyteremtés. Miközben az országban 2010 óta 450 ezer új munkahely jött létre, Veszprém megyében négy év alatt 60 százalékkal csökkent a munkanélküliek száma. Ennek ellenére a kis falvakban jóval nagyobb a munkanélküliség, mint a városokban. A kérdés persze azért is fontos, mert a 2020-ig tartó uniós ciklusban 12 ezer milliárd forint fejlesztési pénz érkezik az országba, és a kormány elképzelése szerint ennek 60 százalékát munkahelyteremtésre, gazdaságélénkítésre, vállalkozásfejlesztésre fordítják majd. Fenyvesi Zoltán szerint kulcsfontosságú, hogy ebből az összegből minél többet tudjanak idehozni, így teremtve munkahelyeket a térségben. Ehhez kapcsolódik a turizmus fejlesztése is: a cél Sümeg mint turisztikai központ hangsúlyosabbá tétele, a legendásan szép sümegi várra épülő beruházások folytatása. Fontos továbbá Tapolca gyógyváros jellegének erősítése.

Egy másik programpont a keményen dolgozó emberek képviselete.

– Azokat az embereket kívánom képviselni, akik a hátukon cipelik az országot. A Fidesz-kormány sokat tett értük. Ha a rezsicsökkentésre, otthonteremtési programra, minimálbér-emelésre, adókedvezményekre, életpályamodellekre, a bankok elszámoltatására vagy a családok érdekében történő intézkedésekre gondolunk, akkor azt látjuk, hogy ezek olyan intézkedések, amelyek mögé mi is fel szeretnénk sorakozni. Célunk, hogy továbbvigyük ezeket a programokat, és a keményen dolgozó emberek életkörülményein javítsunk.

A harmadik az egészségügy továbbfejlesztése. Sarkalatos kérdés ez Tapolcán és Ajkán is, hiszen a két városban több mint 40 ezer ember él. A tapolcai Deák Jenő Kórházban jelenleg egy 2,3 milliárdos fejlesztést hajtanak végre. Az idén nyárra elkészülő beruházással a kórház egy teljesen új épületegyüttessel lesz gazdagabb, ahol például a tüdőgyógyászati részleg barlangterápiás osztálya is helyet kap majd. Emellett megvalósul az egynapos sebészet, a kórház új digitális röntgent kap, több százmillióból új mentőállomás is épül. Az egészségügy fejlesztése érdekében született intézkedések egyébként 2013 decemberében, a kormány és a városvezetés között megkötött szerződés értelmében, az úgynevezett Semmelweis-terv keretében valósulnak meg.

– Rengeteg emberrel beszéltem, akiket foglalkoztat az ellátás, látszik, hogy többre van szükség, a kórházat tovább kell fejleszteni, az aktív ellátást meg kell oldani. Célom a fejlesztések előmozdítása a tapolcai és az ajkai kórház esetében is. Emellett konzultációt kezdeményeztem háziorvosokkal, kórházi vezetőkkel annak érdekében, hogy megismerjem a tapolcai egészségügyi ellátást, de ugyanilyen megbeszélésre került sor az ajkai kórház esetében is, ahol az elkövetkezendő időszakban 4 milliárdos fejlesztés valósul meg, értve ez alatt egy teljes modernizációt, struktúraátalakítást. A tapasztalatokat összegyűjtve végül javaslattal fogok élni a kormányzat felé az egészségügyi ellátás fejlesztése érdekében – összegzi elképzelését Fenyvesi Zoltán.

A struktúraátalakítással csak nyerhet a megye, hiszen 1,2 milliárddal több támogatás érkezik éves szinten a régió egészségügyi intézményeibe, a pénzösszegből Veszprém megyei kórházak is részesülnek. Ez azt jelenti, hogy miután a kormány átvállalja ezen intézmények adósságállományát, lehetőségük lesz arra, hogy veszteség nélkül működjenek.

Ráférne a fejlesztés Ajkára is. A város a maga 29 ezer lakosával a legnagyobb lélekszámú település a 72 ezres választókörzetben. Fejlett iparvárosként a szocializmus évtizedeiben élte a virágkorát, ahol timföldgyár, egy ötezer embernek munkát adó bánya és a Videoton elektrotechnikai cég jelentették a munkalehetőséget. Jól mutatja az akkori helyzetet, hogy az ország 1200 településéről érkeztek ide dolgozni az emberek. A rendszerváltáskor a település megindult a lejtőn: becsődöltek a gyárak, üzemek, vagy a privatizáció során tűnt el minden.

A város zűrös ügyeinek rendbetételét tűzte ki célul Ékes József, akit 1998-ban a Fidesz–MDF színeiben a település polgármesterévé választottak. Nevéhez fűződik az országban szinte elsőként létrehozott ipari park megvalósítása. A betelepült autóipari beszállító cégeknek hála, a munkanélküliségi ráta ma három százalék körül van. 2002 óta viszont komoly munkahelyteremtő beruházás, ipari cég nem telepedett meg a városban. A 2002-es önkormányzati választásokon diadalmaskodó MSZP-s Schwartz Béla a szocializmus utolsó tanács­elnökeként vonult be Ajka történelmébe. Az általa irányított város költségvetése 5 és fél milliárd forint, adósságállománya pedig közel 6 milliárd forintra duzzadt, amikor a Fidesz-kormány átvállalva azt, kihúzta a várost a slamasztikából.

A brutális hiányt jól érzékelteti, hogy Ajka szerepelt az ország legeladósodottabb harminc települését tartalmazó listán. Persze ebben még nem voltak benne a város által fenntartott és működtetett közműcégek tartozásai, amelyek a mai napig ott vannak a település nyakán. Nem véletlen, hogy Ajka még az adósságátvállalás után is kétszer kérte, hogy hitelt vehessen fel.

A Fidesz–KDNP által elért őszi 42 százalékos eredmény mindenesetre azt mutatja, hogy a pártnak van keresnivalója Ajkán, hiszen Schwarz Béla 12 éves városvezetői tapasztalattal a háta mögött alig 8 százalékkal előzte meg Fenyvesi Zoltánt. A Fideszben bíznak abban, hogy a következő ciklusban végre sikerülhet átvenni a város vezetését. A mostani választás viszont nemcsak Ajkáról szól, hiszen a választókerület nem homogén körzet. Mások az igények és a feladatok Ajkán, mint Tapolca vagy Sümeg térségében, illetve a Balaton-felvidéken.

– Ez a választás arról szól, hogy miként tudunk munkahelyeket teremteni a térségben, mennyire hatékonyan tudjuk képviselni az itt élő több mint 70 ezer ember érdekeit és mennyi életszínvonalat növelő fejlesztési forrást tudunk a térségbe hozni. Azon szeretnék dolgozni, hogy sárdobálás helyett a kormánnyal is együttműködve olyan eredményeket érjünk el, amelyek szebbé és jobbá teszik e gyönyörű vidék lakóinak életét, mert valóban megérdemlik végre, hogy békében és nyugalomban, szépen és jól éljenek. Mert persze a gazdasági eredmények a legfontosabbak, hiszen arra alapozódik minden, de a fejlesztés, a munkahelyteremtés nem öncélú dolog. Eszköz arra, hogy az itt élő emberek élete valóban megszépüljön. Meggyőződésem, hogy ez a választás rólunk, itt élő emberekről szól, a mi boldogulásunkról elsősorban, és nem az országos politika fordulatairól, amelyek hol tetszenek az embereknek, hol kifogásolják őket a dolgok rendje szerint – mondja a Fidesz–KDNP jelöltje.

Fenyvesi Zoltán ezért jelképesen kinyújtja kezét politikai hovatartozástól függetlenül mindenki felé, akinek fontos e térség élete, felemelkedése és gyarapodása. Azt mondja, könnyű elvágni vagy elszakítani valamit és sokkal nehezebb egyben tartani a dolgokat, de mégis ez az értékesebb, hiszen a legtöbb ember számára a méltó élet egyik legfontosabb feltétele a tisztességes megélhetés után a biztonság és a nyugalom.

Takó Szabolcs

Riválisok

MSZP: Pad Ferenc a MAL Zrt.-ben tevékenykedett a vörösiszap-katasztrófa idején, és felügyelőbizottsági tagként azért kellett volna felelnie, hogy a cég működése minden szabálynak megfeleljen, de sajnos nem így történt. Pad Ferenc retorikája most az, hogy a kisembereket támogatja, ehhez képest a MAL Zrt. felügyelőbizottsági tagjaként a nyilvánosság előtt többször kritizálta a kormány katasztrófaelhárító politikáját.

Jobbik: Rig Lajos a Facebookon kinyilvánított, bár azóta taktikusan eltávolított Szálasi-idézetekkel verte ki a biztosítékot a közéletben. Rig Lajos többek között a tapolcai kórház bezárásának rémhírével riogat, ami szöges ellentétben áll a kormányzat fejlesztési terveivel.