Ünnepélyes keretek között mutatták be múlt csütörtökön a 2024-es olimpiára és paralimpiára kandidáló Budapest pályázati emblémáját. A magyar főváros esélye sokat javult az „emberközeli olimpiák” koncepciójának másfél évvel ezelőtti meghirdetése óta.

A magyar pályázat most bemutatott logóját pályázat útján választották ki, s a több mint kétszáz munka közül egy fiatalokból álló designstúdió, a Graphasel terve nyert. Az embléma központi eleme a Szabadság-szobor, emellett megjelenik a víz és az olimpiai ötkarika, utóbbi azonban nem a klasszikus formában, hanem „újraértelmezve” szerepel – mindezzel a frissebb, fiatalosabb, kreatívabb olimpia koncepciójára kívánnak utalni.

– Nézzenek le innen, s lássák be, hogy senki nem követ el hibát, aki támogatja ezt a várost – mondta a panorámára utalva Tarlós István a Gellért-hegyen rendezett bemutató nyitószónokaként. A főpolgármester elismerte, korábban szkeptikus volt azzal kapcsolatban, hogy van-e esélye Budapestnek az ötkarikás játékok rendezésének elnyerésére, ám ez még az Agenda 2020 elfogadása előtt történt. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által 2014 decemberében jóváhagyott program többek között véget kíván vetni annak, hogy „húsz megapolisz privilégiuma” legyen az olimpiarendezés.

– Megváltoztak a körülmények, a feltételek, így megváltoztak az esélyek is – tette hozzá Tarlós.

A főpolgármester elmondta, Budapest a térséget nézve kiemelkedő ütemben fejlődik, sokszínű fővárosa a magyarságnak, s a sportnak kitüntetett szerepe van a város életében. Ezt alátámasztandó felidézte, hogy 2015-ben egy budapesti stadiont – a ferencvárosi Groupama Arénát – választottak a világ legjobb új stadionjának, ám emellett számos Európa-, illetve világbajnokságnak is otthont adunk, ilyen lesz például a jövő évi vizes vébé, amelynek előkészületei „rendkívül jó ütemben haladnak”.

– Mind az úszóvébé, mind az olimpia helyszínei tökéletesen kapcsolódnak a város épített és természeti adottságaihoz. A Duna mint Budapestet és a térséget összekötő ütőér, az olimpia egyik fő színpada lenne, egyedülálló atmoszférát teremtve a világ legrangosabb sporteseményének. Az olimpia megvalósításával és a sportlétesítmények utófelhasználásával mind az olimpia család, mind Magyarország, de főként Budapest számára értékes és fenntartható örökséget teremthetünk. Az olimpia élénkíteni tudja a magyar gazdaságot, új munkahelyeket teremt, elősegíti az egészséges és sportos életmód, szemlélet terjedését, garantálja Budapest és az ország hosszú távú fejlődését – jelentette ki Tarlós István, megjegyezve, a főváros csak nyerhet, már a pályázattal is, így politikai meggyőződéstől függetlenül arra kért mindenkit, fogjon össze és támogassa a rendezést.

Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke elmondta, nagy utat tettek meg, amióta a MOB tavaly februárban javasolta a fővárosnak és a kormánynak, vizsgálja meg az olimpiarendezés lehetőségét. A sportvezető elismerte, az Agenda 2020 nélkül Budapest nem lenne Róma, Párizs és Los Angeles erős vetélytársa, azonban a program hazánknak is nagy lehetőséget teremtett.

– Töretlenül hiszem, hogy a budapesti olimpia a nemzetet összekovácsoló, közös ügyünk, elsősorban a gyermekeink, unokáink sikerének, boldog jövőjének záloga – fogalmazott Borkai Zsolt. – Néhányan megjegyezhetik magukban: persze, mi mást mondhatna egy olimpiai bajnok, aki ráadásul a MOB elnöke? Nekik csak annyit jegyeznék meg, hogy az olimpiarendezés gondolatának megszületésétől azt mondtam: csak akkor pályázzunk, ha közmegegyezés van a megvalósíthatóság kérdésében. A gazdasági szakemberek számításai azt mutatják, ez egy megtérülő befektetés az ország számára, nemzeti szinten pedig a felemelkedést szolgálja.

Az olimpiai bizottság első embere azt is hangsúlyozta, „nem lehet sikeres olimpiát rendezni, ha a házigazda csapata nem elég erős”. Vagyis egy budapesti olimpia komoly hatással lenne az utánpótlássportra, s jelentősen befolyásolná a jövő generációjának egészségi állapotát.

Fürjes Balázs, az olimpiai pályázat kormányzati felelőse arról beszélt: Budapest a szabadság, az újjászületés, a megújulás városa, amely most a reneszánszát éli.

– Új korszak, új lehetőségek, teljes megújulás. A mai Budapest új vitalitás, új elevenség, új életerő. Minden erről szól Budapesten: a sokszínűség, a pezsgő kultúra, a gasztronómiai forradalom, az új és új fesztiválok, a közösségek ezernyi kezdeményezése, a gazdasági boom, a rengeteg új építkezés – sorolta Fürjes Balázs.

A kormányzati felelős az olimpiarendezést Budapest „legbátrabb régi-új tervének” nevezte. Mint mondta, optimista emberként hisz abban, hogy a fővárosnak a 2014-ben elfogadott reformprogram nélkül is lett volna esélye az ötkarikás játékok elnyerésére, de az „Agenda 2020-at ránk szabták”, mert az az olyan méretű, adottságú városokról szól, mint Budapest.

– Véget ér a gigaolimpiák korszaka, amivel a NOB valójában visszatér a saját gyökereihez. Hiszen ne felejtsük el, hogy valaha Helsinki, Stockholm, Antwerpen is nagyon sikeres olimpiai játékot szervezhetett, mindegyik város kisebb volt és ma is kisebb Budapestnél – mondta Fürjes Balázs. – A magyar pályázat fundamentuma az is, hogy igazi olimpiai nemzet vagyunk. Százhúsz éves a Magyar Olimpiai Bizottság, minden játékon ott voltunk, amikor a nemzet szabad akaratából döntött, s mindig kiemelkedően szerepeltünk. A tíz legeredményesebb nemzet közül Magyarország az egyetlen, amely nem rendezett még olimpiát.

Hozzátette: a rendezés gyorsítópályára helyezné a magyar felzárkóztatást. Az olimpia ugyanis munkahelyeket teremt a legkülönbözőbb szektorokban, ránk irányul a világ figyelme, a játékok előtt, alatt és után óriási növekedésen megy keresztül a turizmus, ez bevételeket jelent a kis- és középvállalkozásoknak, több lesz a külföldi befektetés, jól jár a költségvetés, s növekednek a háztartások és a vállalati szektor bevételei. Emellett sportfejlesztési program valósul meg és népegészségügyi szempontból is előnyökkel járna a rendezés, hiszen többek kedve jön meg a sportoláshoz.

Fürjes Balázs szerint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság azért járna jól Budapesttel, mert a magyar főváros a legjobb jelölt arra, hogy bebizonyosodjon: megvalósíthatóak az Agenda 2020-ban szereplő célkitűzések, így Magyarország a NOB-bal közösen tudja valóra váltani a reformprogramban leírtakat. Ráadásul nem csupán hazánk, a régió egyetlen országa sem rendezhetett még olimpiát, holott Közép-Európa fontos, tekintélyes tagja a közösségnek.

A kormányzati felelős szerint a budapesti pályázat győzelméhez öt feltételnek kell megvalósulnia: szükséges hozzá a bizalom, az összefogás, a kemény munka, egy jó csapat, s persze egy kis szerencse is.

A rendezvényen felszólalt Kovács Ágnes olimpiai bajnok úszó, Szekeres Pál paralimpiai bajnok, olimpiai bronzérmes vívó, Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM Alapítvány elnöke, valamint Veres Amarilla paralimpikon kardozó is, ők szintén a magyar pályázat mellett érveltek.

A logó bemutatásával egy időben, a Helló Budapest 2024! Fesztivál keretében, a főváros nyolc pontján egész napos sportrendezvények kezdődtek, amelyeken a kilátogatók olimpiai bajnokokkal is találkozhatnak. A Március 15. téren vívás, a Széchenyi fürdőben vízilabda, az Erzsébet téren torna és kerékpározás, az Egyetem téren kosárlabda, a Gozsdu udvarban asztalitenisz, a Hold utcai piacon súlyemelés, a Szabadság téren pedig strandröplabda várta az érdeklődőket.

A pályázat iránt érdeklődők ezentúl a budapest2024.org honlapról, illetve a magyar pályázat Facebook- és Instagram-oldaláról is tájékozódhatnak.

Bándy Péter