Néhány évvel ezelőtt még lesújtó látvány tárult elénk, amikor a Zirci Ciszterci Apátság udvarának kapuját átléptük: egy elhanyagolt park és egy omladozó épületegyüttes fogadott bennünket. A történelmi emlékhely legutóbbi látogatásunk óta teljes felújításon esett át, múlt héten pedig egy háromszáz éves hagyomány született újjá a monostorhoz tartozó sörfőzde megnyitásával.


A Magas-Bakony egyik völgyében található hazánk legmagasabban fekvő városa, Zirc. A festői környezetben elhelyezkedő település legfőbb nevezetessége az az apátság, amit III. Béla király alapított 1182-ben, otthont biztosítva a Franciaországból hazánkba érkező ciszterci szerzetesek számára. A rend mindig is önfenntartó módon működött, tagjai különféle gazdálkodó tevékenységgel biztosították az anyagi hátteret oktatói és lelkipásztori küldetésük megvalósításához. 

A monostor egyik ilyen bevételi forrása a sörfőzés volt: a rendház szerzetesei már 1735-ben is készítettek sört, amit azonban nemcsak eladásra szántak, hanem előszeretettel fogyasztottak is a szennyezett ivóvíz helyett. A ciszterci sörfőzés hagyományairól írásos emlékek is vannak, sőt az apátság arborétumában most is megtekinthető a Seres-tó, aminek vizét egykor a sör hűtésére használták. Ugyan a régi főzde épülete már nem létezik, a múlt hét óta van helyette új; a kuriózumnak számító manufaktúrát augusztus 5-én mutatták be a sajtó képviselőinek.

Rendtörténet Magyarországon

A hazánkban alapított tizennyolc ciszterci apátságnak több mint felét Árpád-házi királyok hozták létre azzal a szándékkal, hogy a szerzetesek imádkozzanak a királyért és az országért. A középkori zirci monostort III. Béla király alapította 1182-ben. Az első szerzetesek a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i apátságból jöttek a Bakony fővárosába a Szent Benedek-i életeszmény következetes megvalósítására. A magyarországi ciszterci élet virágzását számos történelmi esemény befolyásolta, a törökdúlás után Zircet a lakossággal együtt a szerzetesek is elhagyták. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült, és az épületek is romlásnak indultak. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. A XVIII. században a település újjáélesztése során a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságából jött szerzetesek új monostor és templom építésére szánták el magukat, a munkálatok során felhasználták a régi köveket is.

A középkori templomból csupán az egyik pillér alsó szakaszát hagyták meg emlékként, ezen helyezték el Szent Imre szobrát. A romok felkutatása az 1900-as évek elején kezdődött meg, ám a teljes feltárásra, illetve a feltárt részek konzerválására az I., majd a II. világháború és a szerzetesrendek 1950-ben történt felszámolása miatt nem került sor. A szerzetesrendek 1990-es visszaállása után is majdnem húsz évet kellett várni erre. A 2007-ben folytatott hitelesítő ásatás által nemcsak az 1912-ben már kiásott alapfalak, hanem új leletek is napvilágot láttak. Kétéves munkával sikerült a romokat konzerválni, helyreállítani és bemutathatóvá tenni. 1950-ben még több mint 230 tagja volt az apátságnak, a kommunizmus alatt azonban ez a szám megtizedelődött.

– Szent Benedek regulája ma is aktuális: „Imádkozzál és dolgozzál!” Ez a gondolat vezérelt bennünket, amikor megálmodtuk az apátsági sörfőzdét. A mai Magyarországon nem megszokott, hogy egy egyházi intézmény megpróbáljon valamiféle innovatív módszerrel, a lehetőségeit kihasználva saját megélhetési forrást teremteni. Ebből a szempontból is egyedülálló kezdeményezésről van szó – mondta a megnyitón Dékány Árpád Sixtus apát. Hozzátette, azt szeretnék, ha a hamarosan piacra kerülő söreik fogyasztása ünnepi pillanatokat varázsolna a magyar emberek hétköznapjaiba.

Bár az apátság könyvtárában korábban találtak a sörfőzés történetére vonatkozó dokumentumokat, az eredeti receptek máig nem kerültek elő.

– A piacra kerülő három termékünk a mai magyar sörfogyasztók ízléséhez illeszkedik – mondta Kovács Krisztián, az apátság sörfőzőmestere, aki háromnegyed év alatt kísérletezte ki a monostor most készülő söreinek ízvilágát.

A Zirci Apátsági Pils klasszikus, könnyű, kesernyés, aranyszínű láger, amit mindennapi fogyasztásra szánnak, a Zirci Apátsági Búza selymesen citrusos, szűretlen búzasör, amit leginkább étkezések kísérőjének ajánlanak, a Zirci Apátsági Belga pedig csalogató illatú, karakteresen komlózott sörkülönlegesség, mely a régi böjti sörökhöz hasonlóan erősebb és táplálóbb az átlagos söröknél.

– Az apátság sörfőzdéjét a templomhoz csatlakozó épületszárny pincéjében alakítottuk ki, és bár jóval kisebb, mint egy nagyüzemi főzde, pontosan megfelel azoknak a modern technikai elvárásoknak, amelyekkel biztosítottá válhat a kiváló termékminőség – mondta Kovács Krisztián. Hozzátette, a sörök alapanyagait tekintve nemzetközi projektről van szó: a helyi, 600 méter mélyről felszínre hozott, lágyított karsztvízen kívül külföldről vásárolt maláta, komló és élesztő kerül mindhárom termékükbe.

A söröket augusztus 15-én Zircen, főzdelátogatáson mutatják be a Bakonyi Betyárnapok keretén belül, ahol kóstolásra is lehetőség nyílik, szeptember elsejétől pedig az ország legtöbb kézműves sörözőjében is elérhetővé válnak a zirci apátság legújabb különlegességei, amikből az első évben mintegy 300 ezer liter készül majd.

Szencz Dóra


A Zirci Ciszterci Apátság látnivalói

A Bakonyi Természettudományi Múzeum az apátság épületének első emeletén található. Állandó kiállítása részletesen mutatja be a környék növény- és állatvilágát, ásványait, védett területeit, életközösségeit.

A Ciszterci Műemlékkönyvtár az apátság legszebb terme. Az itt található könyvgyűjtemény mintegy 65 ezer kötetet számlál. Az állomány tematikailag rendkívül színes, a teológiától a történelmen át a fizikáig számos tudományág képviselteti magát. A könyvtár folyosóján szeptember közepéig tekinthető meg az a kiállítás, amin régi magyar sörfőzdék reklámplakátjait tekinthetik meg az érdeklődők.

Az apátság egykori üvegházát két évvel ezelőtt modern látogatóközponttá alakították át; itt a vendégek állandó, interaktív kiállítás keretén belül ismerkedhetnek meg a monostor történetével, valamint a ciszterci szerzetesek mindennapjaival.

A díszudvari körséta során bepillantást nyerhetünk az 1732–1752 között épült apátsági templom eredeti barokk freskócsodáinak világába. 1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor rangot kapott a pápától.

Az apátság arborétuma a kolostorral szomszédos, attól délkeletre terül el. 18 hektáros parkjában különleges fák is találhatók. A szerzetesrend két éve kapta vissza az államtól a területet.

A két évvel ezelőtti felújítás során helyreállították a középkori templom romjait, illetve a bazilika alatt húzódó kriptát is, ahol a XIX. század ciszterci szerzetesei nyugszanak. Ma mindkét helyszín szabadon látogatható.