Már a 2021-es vizes világbajnokság megrendezésének elnyerése is komoly sportdiplomáciai sikernek számított, ám hazánk újabb jó pontot szerzett: a visszalépő Guadalajara helyett – rendkívüli rugalmasságról tanúbizonyságot téve – elvállalta a két év múlva esedékes viadal rendezését. De mit hozhat Magyarországnak az esemény?


A tervezettnél négy évvel korábban, már 2017-ben megrendezheti hazánk a vizes világbajnokságot, derült ki a múlt héten, miután Orbán Viktor miniszterelnök aláírta az erről szóló megállapodást Cornel Marculescuval, a Nemzetközi Úszó Szövetség, a FINA ügyvezető igazgatójával. A váratlan változásra azért került sor, mert az eredetileg kiválasztott mexikói Guadalajara pénzügyi nehézségek miatt visszalépett, hazánk pedig – alig kéthetes tárgyalássorozat végén – vállalta a beugró szerepét. A viadal megnyitója a tervek szerint 2017. június 30-án lesz, míg maguk a versenyek július elsejétől tizenhatodikáig tartanak. A felnőtt vb-t a kilencnapos masters (szenior) világbajnokság követi.

Az eseményen várhatóan mintegy két és félezer sportoló vehet majd részt, s a versenyeket a viadal bő két hete alatt akár 4–4,5 milliárd tévénéző követheti figyelemmel – a legutóbbi, barcelonai vb-t ennyien nézték. Ez a két adat is alátámasztja a kormányfő szavait: Magyarország még nem rendezett ekkora nemzetközi eseményt.

– Összefogásra lesz szükség, mert ez egy hatalmas vállalás. A siker nincs megírva a csillagokban. Kockázatot vállaltunk, de a feladat teljesíthető. Büszkék vagyunk rá, hogy minket választott a FINA – hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzátéve, a döntés előtt egyeztetett az ellenzéki pártokkal is, amelyek nem zárkóztak el az együttműködéstől. Ez azért is lényeges, mert mint a kormányfő elmondta, a jelenleg érvényben lévő törvények alapján a rövid határidő miatt képtelenség lenne a rendezés, így új jogszabályt kell alkotnia az Országgyűlésnek.

A világbajnokság központi helyszíne a korábbi – vagyis 2021-re vonatkozó – terveknek megfelelően a Dagály-fürdő mellett építendő új úszókomplexum lesz. Ezzel kapcsolatban annyit változott az eredeti menetrend, hogy előbb 2016 végére, 2017 elejére egy ötezer férőhelyes létesítmény épült volna fel, amelyet a vb idejére tizennyolcezres befogadóképességűre bővítettek volna egy ideiglenes lelátóval, majd a a verseny után visszaalakították volna ötezresre. Most azonban értelemszerűen egyből a több néző befogadására alkalmas létesítmény épül meg, vagyis az első ütem kimarad. Itt, a Dagály Sportkomplexumban rendezik az úszó-, a szinkronúszó- és a műugróversenyeket, illetve a vízilabda-elődöntőket és a finálékat is.

Az említett utolsó összecsapásokat kivéve a pólósok otthona a margitszigeti Hajós-Széchy uszoda lesz – a Hajós fedett uszodája háromszázötven, a nyitott négyezer, míg a 2006-ban átadott Széchy hétezer-kétszáz férőhelyes. A hosszútávúszás helyszíne a már többször – egyebek mellett a 2010-es Európa-bajnokságon – kipróbált Balatonfüred lesz, míg a szupertoronyugrás 27 méter magas tornyát a Balaton közepén, a Tihanyi-kútnál állítják fel.

Nem csak a sport nyer

Az úszó-, vízilabda-, nyíltvízi-, műugró-, műúszó és óriás-toronyugró világbajnokság megrendezése Gyárfás Tamás, Magyar Úszó Szövetség elnökének nyilatkozata szerint nagyjából 85 millió dollárba, vagyis valamivel kevesebb, mint 25 milliárd forintba kerülhet. Ebben a költségben benne vannak a létesítmény-fejlesztések, valamint rendezéssel kapcsolatos kiadások is. A befektetés azonban jó eséllyel megtérül – még gazdaságilag is. Cornel Marculescu, a FINA ügyvezető igazgatója ennek kapcsán hangsúlyozta: a 2005-ös vb-től kezdően rendelkezésre állnak a részletes kimutatások, s ezek alapján elmondható, az előző felnőtt világbajnokságokat átlagosan két-háromszoros megtérüléssel rendezték meg.

Emellett tény az is, hogy a rangos, az egész világon nyomon követett viadal sikeres lebonyolítása jótékony hatással lehet az országimázsra, míg az eredményeihez mérten sokáig nem kellően megbecsült vízilabda és úszósport modern létesítményekkel gazdagodhat. Amiket egyébként 2019-ben a szintén Magyarországon sorra kerülő junior úszó-világbajnokság mezőnye is használ majd.

A legjelentősebb beruházás természetesen a Dagály-fürdő 8,9 hektáros területén felépülő úszókomplexum lesz, ennek építési költségeit nagyságrendileg nyolcmilliárd forintra becsülik, s megújul a nyílt vízi versenyek balatonfüredi helyszíne is. De, mint Orbán Viktor a sajtótájékoztatón elmondta, a világbajnokságig sor kerül a Margitsziget egyébként is tervbe vett teljes rehabilitációjára – ide értve az ottani vizes létesítményeket is – és a Dagálynál kiépítik az árvízvédelmi rendszert. Emellett a létesítményekhez vezető úthálózat is megújulhat, így tehát elmondható, a vb-vel nem csak a sportolók, sportrajongók nyernek.

A beruházások ütemtervének összeállítása, illetve a fejlesztések keretösszegéről szóló előterjesztés elkészítése Fürjes Balázs, a kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos feladata lesz. A kabinet döntése szerint ezeknek április közepéig kell elkészülniük – tehát ekkorra lesz végleges a beruházások összköltsége –, ám úgy tudjuk, ennél hamarabb is összeállhatnak a tervek.

Az olimpiánál is jól jöhet

Amint azzal a Demokratában részletesen foglalkoztunk (2015/7. szám, február 18.), a Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlése február elején elsöprő többséggel azt javasolta a fővárosnak és a kormánynak, vizsgálja meg a 2024-es olimpia és paralimpia megrendezésének lehetőségét. Az ötkarikás játékok hazai lebonyolítására most a korábbiaknál sokkal nagyobb esély nyílhat, többek között a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Agenda 2020 címet viselő, decemberben, Monacóban elfogadott programjának köszönhetően. Ennek egyik eleme például, hogy a korábbinál jóval nagyobb lehetőség lesz arra: az adott városon kívül rendezzenek meg versenyszámokat. Így hazánk esetében Budapest mellett más nagyvárosok is beszállhatnának a pályázatba. De nagy hangsúlyt fektetnek az ötkarikás játékok átlátható és az eddigieknél gazdaságosabb rendezésére, s korlátozzák a résztvevők és a versenyek számát is. Ezek az irányelvek pedig a kis országok (kisebb városok) malmára hajtják a vizet. De – maradva a víznél – a 2017-es világbajnokság sikeres lebonyolítása is sokat nyomhat a latban Gyárfás Tamás, az úszószövetség elnöke, az Olimpiai Védnöki Testület tagja szerint.

Szinte közvetlenül a szavazás előtt Budapestre figyel majd a sportvilág, és megannyi potentát érkezik a magyar fővárosba. Lobbizás szempontjából tehát jobbkor nem is rendezhetnénk egy ekkora eseményt, melyen ráadásul a várhatóan szép számú magyar érem révén sportszakmailag is bizonyíthatunk, idézte Gyárfást az MTI. A vizes világbajnokság megrendezésével tehát vállal ugyan némi kockázatot Magyarország, azonban rendkívül sokat nyerhetünk.

Bándy Péter

Vízilabdás remények

Jó esély van a férfi és a női vízilabda-válogatott jó szereplésére a hazai rendezésű világbajnokságon, véli Kemény Dénes, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke.

– A lányok és a fiúk is érmeket nyertek az elmúlt két év, vagyis a 2013-as és 2014-es esztendő világversenyein: Merész András csapata két bronzot, Benedek Tibiék pedig egy aranyat és egy ezüstöt. Az tehát, hogy 2017-ben nálunk lesz a vb, sportvezetői és szurkolói szemmel úgy gondolom, a lehető legjobbkor jött. Persze két év a sportban elég hosszú idő, de nem tartom valószínűnek, hogy addig gyökeres változás következne be az erőviszonyokban – mondta a Demokratának a korábbi sikerkapitány. – Persze lehet, hogy 2021-ben is éremesélyesként szállhattunk volna medencébe, de hat évre előre jóval nehezebb jósolni.

A következő években más rangos eseményt is rendeznek nálunk, hiszen 2016-ra és 2017-re az európai szövetség (LEN) döntése alapján megkaptuk a férfi vízilabda Bajnokok Ligája hatos döntőjének rendezési jogát is. A világ legjobb válogatottjai mellett tehát Európa legjobb klubcsapatait is láthatjuk Budapesten.

– Nem izgulok azzal kapcsolatban, hogy képesek vagyunk-e a Final Six megrendezésére, hiszen általános vélekedés volt, hogy a tavalyi, budapesti Eb-vel csillagos ötösre vizsgáztunk. Ez egyébként a 2017-es világbajnokság vízilabda részének lebonyolítása kapcsán is pozitív előjel lehet – vélte Kemény Dénes. – Azt is tudhatjuk, hogy a vízilabda Magyarországon sikeres és népszerű sportág, szeretik az emberek, az Európa-bajnokságon is kiváló hangulat és nagy közönség volt. Úgyhogy attól sem tartok, hogy a BL-döntőkre vidékről kellene buszoztatnunk drukkereket, mert biztosan nem lesznek foghíjasak a lelátók.

Még egy világverseny

Nemcsak a felnőtt vizes világbajnokságnak, hanem a Nemzetközi Iskolasport Szövetség (ISF) iskolai úszó-világbajnokságának is otthont ad Magyarország 2017-ben, így tehát nemcsak a jelenkor legnagyobb csillagai, hanem az iskolai sport legjobbjai is Magyarországra látogatnak két év múlva. Az eseményt a Magyar Diáksport Szövetség rendezi.