Ha rangsorolni kellene Magyarországon azokat a tevékenységeket, amelyek a leginkább igénylik a magas szintű szaktudást, akkor az új paksi atomerőművi blokkok építése és üzemeltetése biztosan dobogós helyezést érne el. A beruházás hatalmas lehetőséget, egyben szakmai kihívást jelent a hazai mérnöktársadalom és a felsőoktatás számára.

Az új atomerőművi blokkok építése, majd üzemeltetése a projektben részt vevő összes szereplőre – közvetve vagy közvetlenül – hatással van, így a felsőoktatásra is. Maga az atomerőmű is a tudomány szülötte – méreteit és összetettségét is tekintve lenyűgözi a szemlélőt. Aki látja ezt a komplexitást, nem csodálkozik azon, hogy üzemeltetése mennyire igényli az együttélést a tudománnyal. Ráadásul a nukleáris tudományok fejlesztésében magyar származású tudósok meghatározó szerepet játszottak – elég Szilárd Leóra, Wigner Jenőre, Teller Edére vagy éppen Neumann Jánosra gondolni.

– Magyarországon ma is létezik atomerőművi mérnökképzés, amely új lendületet kap majd az új blokkoknak és a hozzájuk szükséges legkorszerűbb technológiának köszönhetően. Ez már csak azért is fontos, mert a megfelelő szakemberek képzéséről a magyar államnak kell gondoskodni – mondta az új blokkok felsőoktatásra gyakorolt hatásairól dr. Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár.

A mostani és az új atomerőművi blokkok szakembereit is elsődlegesen az ország legnagyobb mérnökképző intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen oktatják, ehhez csatlakoznak a későbbiekben más felsőoktatási intézmények, tette hozzá az államtitkár. A Műegyetemen már most folyik az előkészület: az intézmény januárban pályázott a Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alapból 500 millió forintra, amelyet az ott működő oktatóreaktor felújítására, modernizálására fordítanak. A létesítmény kulcsfontosságú a gyakorlati nukleáris mérnökképzésben, itt fogják majd kiképezni a megfelelő szakembereket az új blokkokkal kapcsolatos feladatokra.

A nukleáris energetikában ritkák a „konyhakész” megoldások, nem elég csupán a technológiát importálni. A hely kiválasztása, a tervezés, a környezetvédelmi vizsgálatok, az üzemeltetés, a radioaktív hulladékok elhelyezése, a blokkok leszerelése az üzemidő végén, valamint a nukleáris biztonság folyamatos elemzése mind-mind tudományos megalapozottságot igénylő feladat. Hazánk jelenleg is azért tud atomerőművet biztonságosan üzemeltetni, mert rendelkezésre áll az ehhez szükséges tudományos háttér.

A magyar mérnökök felkészültségének köszönhetően a meglévő paksi atomerőmű biztonsága nemcsak eléri, hanem a biztonságot javító átalakításoknak (például földrengésvédelmi rekonstrukció) köszönhetően meg is haladja a vele egykorú nyugati blokkokét. Az elmúlt évtizedekben a létesítmény áramtermelő képességét is növelték, az eredetileg 440 megawattos blokkok ma már 500 mega­wattra képesek, az első két blokk esetében már jóváhagyták az üzemidő-hosszabbítást (azaz az eredetileg tervezett 30 év helyett 50 évig történő üzemelést) is, a napokban pedig elindult annak az engedélyezési folyamata is, hogy a paksi reaktorok a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően hosszabb, 15 hónapos üzemciklussal működjenek majd.

Fontos megemlíteni ugyanakkor, hogy az új atomerőmű számos, a nukleáris technikákhoz és a villamos iparhoz kapcsolódó kutatási téma indítását és művelését válthatja ki. Ezért a különböző technológiákat fejlesztő kutatóintézetek az energia sok területével foglalkozhatnak. Ilyen például a villamosenergia tárolásának vagy a gépjárművek elektromos hajtásának kérdése. Egy sor hasznos és érdekes kutatási terület jön tehát létre, ezek vizsgálata a kutatóintézetekre és a felsőoktatási intézményekre vár. Új szakemberekre lesz szükség a mostani blokkok leszerelése kapcsán is, amelynek szintén vannak kutatási és szakemberképzési feltételei. A majdani leszerelés, illetve már annak előkészítése és megfelelően körültekintő tervezése – beleértve a kiégett fűtőelemek elhelyezési lehetőségének kutatását, a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének kérdéseit – igen komplex feladat, amely az elkövetkezendő évtizedekben sok kutatás-fejlesztésben dolgozó szakember számára ad munkát. A végleges elhelyezés kérdését vizsgálva a sugárvédelmi szakemberekre, geológusokra, geofizikusokra, meteorológusokra is komoly szerep hárul.

Az atomerőmű megépítése nem csak atomerőművi mérnököket igényel, hiszen a létesítmény tágabb környezete számos szakterület együttműködéseként válhat képessé annak befogadására. Szükség lesz például vízügyi tudásra, melyhez vízügyi mérnököket jelenleg Baján és a Műegyetemen képeznek. Mindkét intézményre komoly feladatok hárulnak a későbbiekben is. Egy ilyen komplex beruházás felépítése és üzemeltetése számtalan magyar beszállítónak jelent lehetőséget, amelyhez az iskolarendszerű nappali tagozatos képzésen túl felnőttképzésekre, továbbképzésekre is szükség van. Ebben főiskolák, mint például a Dunaújvárosi Főiskola is szerepet kaphat.

– Célul tűztük ki továbbá, hogy a Paks környéki területet felkészítsük a beruházás, a sok munkás befogadására. A pedagógiai képzés kibővítése érdekében tárgyalunk például a Pécsi Tudományegyetem Szekszárdra kihelyezett Illyés Gyula Karával arról, hogy a pedagógiai képzés mellett a régió számára is fontos képzéseket is indítsanak a közeljövőben – tette hozzá az államtitkár.

A magyar felsőoktatási rendszer sajátossága a sokrétű mérnökképzés. Az új atomerőművi blokkok építése, üzemeltetése kapcsán nincs szükség új szakokra az egyetemeken. Néhány speciális ismerethez azonban nem elég az elméleti képzés, a gyakorlati tapasztalatokat csak egy atomerőműben lehet megszerezni. Ezt már dr. Czifrus Szabolcs, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója mondja, aki szerint a Paks II. beruházás oktatással kapcsolatos kérdéseit több irányból lehet megközelíteni.
Az egyik irány az új blokkok üzemeltetéséhez kapcsolódik. Komoly szakemberigénnyel kell majd számolni, hiszen a mostani paksi blokkokhoz kapcsolódóan is több mint kétezer diplomás szakember dolgozik, csak az atomerőműben 800 mérnököt alkalmaznak. Az üzemeltetés oktatással kapcsolatos igényeit szintén kétfelé lehet bontani. Az egyik a diplomás szakemberek képzése: az új atomerőmű felsőfokú végzettségű szakembergárdája fizikusokból, energetikusokból, gépész-, villamos-, informatikus, építő-, illetve vegyészmérnökökből áll majd. A másik ilyen igény a megfelelő ismeretekkel, szakképesítéssel rendelkező technikusok iránt mutatkozik majd, az ő képzésük szintén nagyon fontos feladat lesz az üzemeltetés során.

– A magyar oktatási rendszernek több száz mérnök, technikus megfelelő képzésére kell sort kerítenie az új paksi blokkok üzembe helyezéséig, hiszen már az előkészítés fázisában nagy az igény szakemberekre – mondja az igazgató az oktatással összefüggő kérdésekről.

Tapasztalataik szerint jelentősen nőtt azoknak a fiataloknak a száma, akik a nukleáris szakirányt választották az egyetemeken. A fiatalok tehát határozott perspektívát látnak abban, hogy az új atomerőművi blokkok versenyképes munkalehetőséget biztosítanak számukra. Az atomerőmű egyébként nemcsak az épülő új blokkok kapcsán, hanem a mostaniakkal kapcsolatban is komoly szakembergárdára tart igényt, hiszen az évtizedek óta ott dolgozó szakemberek egy része nyugdíj előtt áll, s őket pótolni kell.

Az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. ugyanakkor felismerte a duális képzésben rejlő lehetőségeket is. A felsőfokú szakképzés egyik sajátossága volt korábban, hogy a nukleáris szakirányt választó mérnököknek megadta az elméleti tudást, majd a paksi atomerőmű saját oktatási infrastruktúráját felhasználva továbbképezték őket, ezáltal váltak például primerköri gépésszé. A duális képzéssel ez várhatóan megváltozik, immáron előtérbe helyezve a gyakorlatorientált oktatási formát, vagyis a diákok részben az egyetemen, részben az atomerőműnél szereznek majd gyakorlati tapasztalatokat.

Kiváló az együttműködés ilyen téren Oroszországgal. Az orosz fél egy ösztöndíj keretében lehetőséget biztosít a mérnökhallgatóknak arra, hogy továbbképezzék őket az épülő paksi blokkokhoz hasonló oroszországi atomerőművekben. Erre azért van szükség, mert az új paksi atomerőművi blokkokhoz kapcsolódó rendkívül speciális szaktudást igénylő ismereteket jelenleg még nem tudják Magyarországon oktatni. Előreláthatólag 10-20 fiatal fog tanulni Oroszországban, de fontos hangsúlyozni, hogy a mérnökképzés jelentős része továbbra is hazánkban fog folyni.

Egyébként a nukleáris mérnököket is erősen érinti a multinacionális vállalatok elszívó hatása. Ennek további elkerülésére többféle módszer létezik: egyrészt folyamatban van egy, a fiatalokat jobban motiváló ösztöndíjrendszer kidolgozása, másrészt tovább erősítik a duális képzést, harmadrészt pedig próbálják vonzóbbá tenni a diákok számára a pályát, például oly módon, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, egy három félévből álló képzés keretében – mellékszakirányként – villamosmérnököknek tanítanak nukleáris ismereteket. Később szeretnék majd ezt kiterjeszteni más mérnöki szakokra is. Jelenleg húsz hallgató vesz részt a képzésen, az érdeklődés folyamatos, ami kiváló bizonyítéka annak, hogy a diákokat érdekli az atomenergia.

– A tervezett új atomerőművi blokkok közvetlen szakemberfelvevő szerepén és ezáltal a felsőoktatásra és szakképzésre gyakorolt hatásán túlmenően érdemes azt is megemlíteni, hogy az atomerőmű-építkezésnek nagyon komoly közvetett hatása van, illetve lesz a magyar iparra. A magyar kis- és középvállalkozások, továbbá a Magyarországon működő külföldi cégek beszállítóként várhatóan igen jelentős részt vállalhatnak az építkezésből, a szükséges berendezések legyártásából. Ennek azonban feltétele, hogy a cégek erre felkészüljenek – oly módon, hogy vagy fiatal, frissen végzett, atomenergetikához értő szakembereket vegyenek fel, vagy már meglévő szakembereiket beiskolázzák ilyen irányú továbbképzésre – mondja dr. Czifrus Szabolcs igazgató.

Ilyen képzés jelenleg is folyik: a BME Nukleáris Technikai Intézete sikeresen indít négy féléves reaktortechnikai szakmérnök képzést, melynek jelenleg húsz, most is aktívan az iparban dolgozó hallgatója van. Várható, hogy a jövőben ezt a képzési formát is lehet majd bővíteni.

Takó Szabolcs