A színfalak mögött gőzerővel folynak a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség, a TTIP feltételeiről szóló tárgyalások. Bár a hivatalos magyarázatok szerint a vámok teljes lebontására alapuló egyezmény a gazdasági jólét emelkedését hozza, Jeronim Capaldo professzor szerint elszegényedést és káoszt hozhat az uniós polgároknak, mivel a világcégek és a bankok érdekeit szolgálja.

A valóság sokkal szörnyűbb, mint azt elképzelni tudnánk. Ez derült ki a Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdász Klubjának meghívására az amerikai Tufts Egyetemről Magyarországra érkezett Jeronim Capaldo professzor előadásából. Pedig az ifjú tudós nem tett mást, mint az ILO, az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének szakértőjeként a nyilvános adatokra támaszkodva modellezte a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség, a TTIP gazdasági, társadalmi hatásait. Prognózisa felvázolja, milyen következményei lesznek az egyezmény aláírásának a következő tizenöt évben. Széthullás, munkanélküliség, instabilitás alcímmel megjelent tanulmánya sötét jövőt jósol az európaiaknak, noha a TTIP támogatói, köztük az aláírás érdekében nyomásgyakorlásra is kész Európai Bizottság azzal érvel, hogy az amerikai és az európai piacok megnyílása lassú, de biztos GDP-növekedést hoz az érintett államokban, ami végre kilódíthatja a gazdaságot a stagnálásból. Jeronim Capaldo azonban az adatsorokat összevetve úgy látja, a valóság drámaian eltér a felvázolt álmoktól.

Búcsú a jóléttől

Számításai szerint az aláírás után tizenöt évvel már exportkieséssel kellene számolniuk az uniós tagországoknak, mert a TTIP ugyan fokozná az amerikai és az európai gazdaság integrációját, de szétzilálná az unión belüli kereskedelmi, gazdasági kapcsolatokat. Az e folyamatok számlájára írható legnagyobb exportcsökkenést az észak-európai országok szenvednék el, veszteségük meghaladná a GDP 2 százalékát. De a nagy vesztesek között lenne Franciaország 1,9, Németország 1,14 és Anglia 0,9 százalékos csökkenéssel.

Az amerikai professzor szerint az uniós tagországok közötti gazdasági kapcsolatok szétzilálódása komoly hatást gyakorolna a munkaerőpiacra is, összességében 600 ezer munkahely szűnne meg az EU-ban. A skandinávoknak 223 ezer, a németeknek 134 ezer, a franciáknak 130 ezer álláshely megszűnésével kellene szembenézniük. A már most is komoly munkanélküliséggel sújtott dél-európai régióban szintén köddé válna közel 100 ezer munkahely.

A munkanélküliség növekedése mellett az elérhető bérjövedelmek csökkenése is fenyeget. A franciák fejenként évi 5500, az észak-európaiak 4800, a britek 4200 euróval lesznek szegényebbek, mint ma. Vélhetően az így süllyedésre ítélt középosztálybelieket nem vigasztalja majd a prognózis, amely szerint a tőkejövedelmek jelentősen emelkedni fognak – egyebek mellett a munkajövedelmek csökkenése is segítené a világcégek profitmaximalizáló törekvéseit.

Védtelen tagországok

Tovább nehezítené az uniós polgárok helyzetét, hogy várhatóan a kormányoknak is apadozó bevételekkel kell számolniuk. A mai helyzethez képest lényegesen csökkennének a vámból, a jövedelmi és a forgalmi adókból beszedhető összegek. A költségvetési hiány növekedése pedig oda vezethet, hogy a tagországok képtelenek lesznek betartani a maastrichti kritériumokat, felpöröghet az országok eladósodottsága, ami a jóléti rendszerek drasztikus visszanyesését hozza majd.

A professzor állítja, további kockázatot jelent, hogy a TTIP révén az uniós gazdaság sebezhetővé válna az USA-ból érkező válságok miatt. A kormányoknak pedig esélyük sem lenne rá, hogy önálló gazdaságpolitikai döntéseket hozzanak a következmények elhárítására.

Jeronim Capaldo következtetéseit támasztja alá a Föld Barátai Európa nevű nemzetközi szervezet és a Magyar Természetvédők Szövetsége által készített, csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentés is. E szerint az egyezmény katasztrofális hatású lenne az európai élelmiszer-gazdaságra.

Csődhullám jöhet

„Az európai gazdálkodók kisemmizése – A TTIP veszélyei az európai mezőgazdasági termelőkre” címmel megjelent tanulmány szerint az egyezmény jelentősen növeli majd az USA-ból származó importot, ami az európai gazdáknak az elérhető átvételi árak, így a jövedelmük drasztikus csökkenését hozza. Egyes ágazatokban csődhullámra, sőt a termelés teljes megszűnésére lehet számítani, ami végső soron drámai elszegényedést okozhat. Ezzel szemben az USA Mezőgazdasági Minisztériumának prognózisa szerint a TTIP életbelépése az amerikai érdekeltségek konyhájára akár nettó 4 milliárd euró kereskedelmi hasznot is hozhat.

Mute Schimps, a Föld Barátai Európa élelmiszerkampány felelőse a tanulmány bemutatóján felhívta rá a figyelmet: az európai mezőgazdaságot feláldozzák egy bármi áron megkötendő TTIP-megállapodás oltárán. A „bármi árat” az európai gazdák és élelmiszer-feldolgozók fizetik meg, a haszon pedig az Atlanti-óceán mindkét oldalán működő nagyvállalati lobbicsoportokat gazdagítja majd.

Számunkra különösen fenyegető, hogy a kiszivárgott hírek szerint az amerikaiak legfőbb célja, a szigorú élelmiszer-biztonsági, állatvédelmi normák és fogyasztóvédelmi szabályok lebontása. Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége – Föld Barátai Magyarország programvezetője szerint a TTIP nyertesei egyértelműen az európai piacot elárasztó élelmiszer-ipari óriáscégek és az amerikai állatgyárak lennének. A tőlük érkező árudömping lenne az utolsó szög, amelyet bevernének az európai mezőgazdaság koporsójába.

A programvezető különösen aggályosnak tartja, hogy az USA kormánya és az amerikai érdekvédő szervezetek nyíltan felszólították az EU-t a génmódosított élelmiszerekre vonatkozó tilalmak feloldására. Az amerikai fél azoknak az előírásoknak a lebontását is követeli, amelyek bizonyos növényvédő szerek alkalmazását, valamint a hústermelésben alkalmazott hormonokra és a patogén anyagok eltávolítását szolgáló vegyszeres öblítésre vonatkoznak. Fidrich Róbert szerint az egyezmény versenyhátrányt okoz több magyar ágazatnak. A kukorica- és a hústermelés, az olcsóbb borok piacán komoly veszteségekkel kell számolniuk a gazdáknak. A Magyarországon most éledező, minőségi húst előállító legeltető szarvasmarhatartásnak pedig végképp bealkonyul.

Mindezek természetesen nem befolyásolják az Európai Bizottságot, mint ahogyan az sem, hogy három és fél millió uniós polgár írta alá azt a petíciót, amely szerint népszavazásnak kellene dönteni minden tagországban a TTIP további sorsáról. Az EB szerint ilyen kérdésbe nincs beleszólásuk az állampolgároknak. Ezt a megoldást valószínűleg zavaróan demokratikusnak tartják.

Nagy Ida

Jöhet a hitelbuborék

Jelentős munkanélküliséggel, csökkenő bérekkel, végső soron pedig hitelbuborék kialakulásával is számolnia kell a TTIP-egyezmény következtében. A szerződés főleg azon országcsoport számára lesz hasznos, amelyik nagyobb hatást tud gyakorolni a szabályrendszerre – mondta a Demokrata kérdésére Jeronim Capaldo professzor.

– Mivel magyarázható, hogy ön egészen más végeredményre jutott elemzése során, mint a TTIP-et támogató tanulmányok írói?

– A szerzők abból a feltevésből indultak ki, hogy az Európai Unió minden tagországában teljes foglalkoztatás van, nincs munkanélküliség, egyensúlyban vannak a bérek és a tőkejövedelmek. Ez azonban nincs így. Az unió több országában is jelentős munkanélküliséggel és csökkenő bérekkel kell számolni. Én az ENSZ nyilvános, a valóságot mutató adatait használtam a prognózis elkészítésekor, így egészen más végeredményt kaptam, mint az egyezmény támogatói.


– Ön szerint ki nyerhet a TTIP elfogadásával?

– Egyértelműen az USA, hiszen ott alacsonyabbak a bérköltségek, mint Európában, ami versenyelőnyt jelent az amerikai cégeknek.


– Tudom, nem várható, hogy ön Magyarország esélyeit külön modellezze. De milyen jövőt jósol a kelet-közép-európai térségnek?

– Önöknél lényegesen alacsonyabbak a bérköltségek, mint az unió gazdagabb országaiban, így alacsonyabb áron tudják előállítani a termékeiket. Mégis azt kell mondjam: az egyezmény hatására jelentősen beszűkülhetnek európai piacaik. Azzal kell szembenézniük, hogy minden területen megváltozik a gazdasági környezet. Valószínűleg ez a régió is a vesztesek közé fog tartozni.


– Ön azt mondta, lesznek olyan ágazatok, amelyek nyernek, lesznek, amelyek veszítenek.

– Azt nehéz megjósolni, mely ágazatok bedőlésével kell számolni, hiszen a tárgyalások titokban folynak. A részletek döntik majd el, hol, melyik iparágnak lesz esélye a túlélésre.


– Azt szokták mondani, aki meghatározza az alkalmazandó szabványt, azé lesz a piac. Erre gondol?

– Alapjában véve igen.


– Tanulmányában azt írja, hogy Európában csökkenő jövedelmekkel és szűkülő fogyasztással kell számolni. Hogyan fogjuk megvásárolni a beáramló termékeket?

– Valószínűleg egy időre felpörög a hitelezés. Ám nekünk, amerikaiaknak már van tapasztalatunk arról, mit jelent, ha a hitelbuborék elpattan. Valószínűleg az EU-ban is fel kell készülni ilyesmire.


– És mi lesz azután?

– A nagyvállalatok üzleti terveiben már nem számítanak fontos célközönségnek az európai polgárok.