Fokozott készültség mellett rendeznek meg idén olyan eseményeket, mint a párizsi foci-Eb vagy a budapesti Sziget Fesztivál. Mennyire kell félnünk és hol? Hogyan élhetünk túl egy támadást? A szakértők szerint meg kell tanulnunk együtt élni azzal, hogy Európa bármelyik pontján bármikor áldozattá válhatunk.

Tavaly januárban és novemberben két nagy merényletsorozat zajlott le Párizsban és környékén, az Iszlám Állam üzenete szerint pedig Franciaország továbbra is célkeresztben van, tehát a félelmek nem alaptalanok a június 10-én kezdődő labdarúgó-Európa-bajnokság megrendezése kapcsán. Ugyanakkor szakértők szerint nem valószínű, hogy stadiont érne támadás.
Inkább gyülekezőhelyeken

A zárt rendezvényeken már a beléptetésnél nagy valószínűséggel kiszűrhető egy esetleges terrorcselekmény, és már most látszik, hogy nagy erőket fognak a stadionokhoz irányítani, akárcsak a sportolók szálláshelyeire, mondja Földi László biztonságpolitikai szakértő.

– Ez el fogja riasztani a merénylőket ezektől a helyszínektől, de maga az EB időpontja jó alkalom egy támadásra, hiszen akkor a világ odafigyel, folyamatos a médiajelenlét. A nagy visszhang pedig fontos ebben a típusú harcmodorban. Ráadásul a rendvédelmi erők átcsoportosítása miatt bizonyos objektumok sokkal védtelenebbek lesznek. Az eredmény szempontjából pedig szinte mindegy, hogy stadionról van szó, vagy szállodáról, bevásárlóközpontról, ünnepelni összegyűlt nagyobb tömegről. Tehát ezek a célpontok valószínűbbek.

Ezen merényletek elhárítására viszont leginkább csak titkosszolgálati eszközök alkalmasak. Az is segítség lehet az Eb idejére, ha a hatóságok bezárnak egy időre potenciális merénylőket, mert ha a végleges bebörtönzésükre vagy kitiltásukra nincs is jogalap, ezt meg tudják oldani.

– Párizsban ennél kisebb készültség mellett is kiszúrták az egyik terrorista gyanús viselkedését a Stade de France bejáratánál, ezért robbantott a stadionon kívül – mondja Dénes Ferenc sportközgazdász. – Tehát a problémát inkább a nyílt terepek jelentik, a szurkolói zónák nehezebben védhetők, az éttermekről, sörözőkről nem is beszélve. Egyébként sincs százszázalékos biztonság, mert ez a típusú harcmodor kiszámíthatatlan, éppen ez a lényege. Meg kell tanulni együtt élni azzal, hogy bármelyik pillanatban, bárhol érhet minket támadás. A sportolók is célpontok lehetnek, ha például Magyarország valóban olimpiát rendez majd, és azt feltételezzük, ilyen marad a világ, az egész költségvetés tetemes részét kell majd a biztonságra fordítani. Nem beszélve a biztonsági rendszerek hackertámadások elleni védelméről.

A korábban hírszerző tisztként is dolgozó Földi László szerint Budapest nincs az elsődleges célpontok között, egy itt elkövetett merényletnek nem nagy az üzenetértéke. De ezzel együtt 2016-ban komolyan foglalkozni kell a terrorelhárítással minden nagyobb esemény megrendezése során.

Elzárható a Sziget
A Szigeten a látogatók biztonságának garantálásában a szervezők eddigi erőfeszítései nemzetközi szinten is kimagaslóak voltak. Az új fejlesztéseket úgy igyekeznek végrehajtani, hogy a biztonságérzetet növeljék, de ne keltsenek félelmet a szórakozni vágyókban. Egy komoly beléptetési rendszert alakítanak ki, a fesztiválozók a jegyvásárlás után kapnak egy úgynevezett vouchert (egyedi azonosításra alkalmas elektronikus jegy), amit arcképes igazolvánnyal tudnak aktiválni. A vouchert és az igazolványt a helyszínen bemutatva kapják meg a karszalagot, az adatbázist átnézi a rendőrség és a TEK, szűrve a potenciális merénylőket.

A területet napokkal a rendezvény előtt átvizsgálják és biztosítják, tehát előzetesen semmit nem lehet elrejteni. Természetesen a belépők csomagjait is átnézik, manuálisan, kutyával és fémdetektorokkal egyaránt.

– Víz fog minket közre, és ez előnyt jelent biztonsági szempontból – mondja Benis Dániel, a Sziget Fesztivál biztonsági igazgatója. – Csak két ponton lehet bejönni, a vizet pedig elég könnyű ellen­őrizni, négy motorcsónakból pásztázzuk majd különböző biztonságtechnikai eszközökkel, idén először infrakamerát is használunk. A Duna egyébként is évek óta le van zárva, hogy részegen senki ne sétáljon bele és ne fulladjon meg.

A zárt terekbe, vagyis a sátortáborba újabb biztonsági kapukon keresztül engedik be az embereket, ennek elsődleges célja a látogatók számlálása, megelőzendő a nagy zsúfoltságot. Kint lesz a Terror­elhárítás, illetve a rendőrség álruhás és készenléti rendőrökkel, valamint privát biztonsági cégek, de ez csak a bejárat környékén lesz érzékelhető, belül láthatatlanságra törekszenek. Beléptetéskor, illetve odabent kamerákon és személyesen is figyelik a gyanús, irracionális viselkedést. Amíg korábban a tömegpánik kialakulásának jeleit keresték vagy drogelhárítási céllal működtek, most már a terrorelhárítás elvei szerint is dolgoznak.



A Sziget részletes biztonsági tervében különböző várt és nem várt eseményekre is van cselekvési protokoll, kezdve az ételmérgezéstől a terrortámadáson át az áramszünetig és a szélviharig. Ha például a főváros más területét érik merényletek, vagy katasztrófa okán itt ragadnának a látogatók, a Sziget több napig tudna gondoskodni a Kaposvár népességét is meghaladó mennyiségű emberről: saját áram, élelmiszer, ivóvíz, szálláshely is van, kulturált körülményeket biztosítva. A kórháza egyébként is alkalmas kisebb belgyógyászati műtétek végrehajtására, saját toxikológiai központja, gyógyszertára, tíz mentőautója és tűzoltókocsija is van a gyors reakció érdekében. Egy több ezer fős stáb összehangolt munkája nyújt biztonságot, ezenkívül napi 24 órában működik egy operatív központ, minden kamera ide fut be. Ilyen komoly rendszert csak az augusztus 20-i állami ünnepségen működtetnek.

A pánik hatásai
Szakértők szerint vészhelyzet esetén nagy az esély, hogy pánik alakul ki.
– Készülünk erre. A tömeg viselkedése ma már másképpen működik, mint korábban. A mai fiatalok információéhesek, ezért nagyon fontos a szakszerű, pontos tájékoztatás. Öt nyelven tudunk kommunikálni LED-falakon és hangszórókon keresztül a Sziget számos pontján. A személyzetet eközben sms-ben értesíthetjük a teendőkről, több mint húsz pszichológusunk van, akik ilyenkor segíthetik a kollégákat, hogyan reagáljanak a helyzetekre. A tömegpánik általában dezinformációból vagy rémhírterjesztésből táplálkozik, ezért a Facebookot is folyamatosan figyeljük. Ma már nemcsak fizikai, hanem virtuális pánikkezelésre is szükség van, egyszerre online és offline zajlik a kommunikáció, miután a két világ hatással van egymásra – szögezi le a Benis Dániel.

A West Balkán ügye óta fokozottan figyelnek erre a kérdéskörre, még a szabadtérinek tartott rendezvényeken is adódhatnak problémák.

– Rendőrként vettem részt olyan május elsejei tüntetésen, ahol megindult a tömeg, akkor átéreztem egy rövid ideig, mi történhet, ha nekinyomnak egy falnak vagy korlátnak, ahonnan nincs menekvés – mondja Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő, a Hori-Zone Információs és Biztonsági Iroda Kft. szakmai tanácsadója.

A cég is részt vesz a Sziget és a Balaton Sound biztosításában.

– A 2010-es berlini Love Parade-on huszonegyen haltak meg egy vasúti átjáróban. Aki ilyenkor elesik, azt agyontapossák. Minden rendezvényhelyszín esetében figyelembe kell venni az egy négyzetméterre jutó emberek számát, és azt, hány perc alatt hány fő tud átjutni a kijáraton. Ezeket a körülményeket a katasztrófavédelem vizsgálja. A stadionok kialakítására eleve jellemző, hogy nem tud összetorlódni a tömeg, a szekciók külön-külön üríthetőek, egyébként pedig a sportpálya felé is be tudnak futni a nézők. Egy meccsen a szurkolói atrocitásoktól tartva, egyébként is követik az embereket a kamerákon keresztül, illetve személyesen is, és adott esetben azonnal beavatkoznak. A kontroll többszörös, hogy minél hamarabb irányítást nyerjenek az események felett, megakadályozzák a pánik továbbterjedését. A Szigeten pedig villámgyorsan le lehet bontani a zárókordonokat adott esetben, és a közeli ipari területre engedni a tömeget.

Nem mozi, menekülés
De mit tehetünk, hogy túléljünk egy támadást?
– Magyarországon és Európában is általános probléma, hogy az emberek túlnyomó része nem fogta fel: megváltozott a világ. Ahogy gyerekkorunkban megtanuljuk, hogy ne játsszunk a tűzzel, ne menjünk át a piroson, ugyanúgy meg kell tanulnunk létezni ezekben a helyzetekben is – mondja Tarjányi Péter rendőrségi és nemzetbiztonsági szakértő, aki szerint oktatni kellene az embereket, mert általában nagyon rosszul reagálnak.

– A robbantásos merényleteknél az események rekonstruálása során kiderült, hogy a támadók kilencvenöt százalékát észrevették a tömegben állók, de nem szóltak a biztonságiaknak. A robbantó ugyanis zavart ember, abszolút az elkövetkező tettére fókuszál, irracionálisan viselkedik, kilóg a tömegből. A fegyveres merénylet során pedig az első lépés a menekülés kellene hogy legyen. Ha előadást tartok a témában, egy videót szoktam bemutatni a hírhedt oktogoni lövöldözésről, ami egy gyorsétteremben történt. Az emberek többsége ugyanúgy evett tovább, nem foglalkozott a szituációval. Sokan úgy élik meg, mintha mindez nem velük történne, nincs veszélyérzetük. Ezt a szituációt egyesek moziélményként élik meg, és emiatt biztonságban érzik magukat még akkor is, amikor közvetlenül mellettük emberek halnak meg. Mások pedig lefagynak, mozgásképtelenné válnak, vagy enyhébb esetben lelassulnak, úgy érzik, mintha vízben mozognának. Az is előfordul, hogy az illető elmenekül, de nem elég messzire, hamar biztonságban érzi magát, sőt visszatér a helyszínre, bekukucskál, adott esetben fotót, videót készít, holott a támadás még tart.

Ezek érzelmi reakciók, a cél tehát az, hogy lelkileg felkészüljünk egy ilyen helyzetre, kondicionáljuk magunkat arra, hogy mindez megtörténhet. A szakértő szerint megfelelő pszichés állapotban hatvan-hetven százalékkal növekszik a túlélési esély.

– Egy épületbe lépve rá kellene állnia a szemünknek a vészkijáratokra is, ma már ezeket észre sem vesszük – figyelmeztet Tarjányi Péter. – Ha pedig egy kisebb helyiségben, iskolai tanteremben, szállodai szobában tartózkodva hallunk lövéseket vagy egy támadás gyanús hangjait, ne szaladjunk ki az egyébként biztonságot nyújtó helyiségből, hogy megnézzük, mi történik. Érdemes suttogva telefonálni a rendvédelmi szerveknek, ha pedig nincs kulcsunk, eltorlaszolni az ajtót.

Méghozzá a legegyszerűbb és legcsendesebb módon. A szakértő szerint nem jó ötlet szekrénnyel vagy komóddal próbálkozni, mert az lassú és csak felhívjuk magunkra a figyelmet a zörgéssel. Ehelyett egy összehajtogatott újságpapírral, kabáttal vagy félbehajtott személyi igazolvánnyal könnyedén kiékelhetjük az ajtót. Akár iskolai ámokfutóról, akár terroristáról van szó, a merénylő célja az, hogy minél rövidebb idő alatt minél több embert megöljön, tehát a legkisebb ellenállás irányába fog haladni. Megrángatja a kilincset, ha nem tud bemenni, továbbmegy. Ha viszont zörgést hall, be fog jönni.

A telefont halkítsuk le, többször megtörtént, hogy a családtagok egymást hívogatták. Indiában így halt meg tizenegy ember. Fontos, hogy kerüljük a nyílászárókat, ne álljunk az ajtó mögé hallgatózni. Rejtőzködésre a legalkalmasabb a fürdőkád, a gyerekeket is ide érdemes bújtatni.

– Ha pedig megérkeznek a rendőrök, kommandósok, vegyük tudomásul, hogy a szemükben egy kategóriába esünk a támadókkal, mindenki potenciális veszélyforrás a számukra, amíg nem igazolja magát. Ezért nyitott tenyerünket emeljük fel, tegyük láthatóvá, hogy nincs nálunk fegyver, hajtsuk végre, amit kérnek, semmiképpen ne rohanjuk le őket megkönnyebbülésünkben – javasolja Tarjányi Péter.

Tettesd magad halottnak!
Nehezebb a helyzet, ha nem tudunk sem menekülni, sem elrejtőzni, például egy kávézóban, étteremben. Lövöldözés esetén mindig az a legjobb megoldás, ha a földre vetjük magunkat, majd megpróbáljuk felmérni, merre halad a támadó, illetve hol van egy másik kijárat, merre van a konyha.

– Ha nincs más megoldás, a legjobb, ha halottnak tetteti magát az ember – mondja Georg Spöttle. – Párizsban így úszta meg több túlélő is. Egy terrorista nem fogja ellenőrizni, lélegzik-e valaki. Ha fekszenek az emberek, nincs mozgás, megy tovább. A fedezék általában nem segít, például az AK-47-es átvisz egy egy méter átmérőjű fatörzset is, egy alkalommal egy Lada motorját is átlőttem vele. Ha sörétes puskáról van szó, van esélyünk a testünkkel védeni a szeretteinket. Amikor Kanadában a Batman-film vetítésén Jokernek öltözve lövöldözött egy ámokfutó, sokan így mentették meg a feleségüket.

Ha minden kötél szakad, támadhatunk is. Nem érdemes bokszolni, csak próbáljuk meg kiütni a fegyvert az illető kezéből, használva, amit lehet, például széket, poroltó tartályt. Utána azonnal meneküljünk. Párizsban egy nő úgy maradt életben, hogy félrelökte a mellette álló terroristát.

Egy valaminek nincs semmi értelme: az együttműködésnek. A merénylők nem győzni akarnak, hanem pusztítani, nyomot hagyni és a végén meghalni. Ebben a műfajban nincs fair play.

Fehérváry Krisztina