Az emlékműavatáson jelen volt Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, volt miniszterelnök, Papcsák Ferenc, Zugló polgármestere, Tőkéczki László, a Tisza István Szoborbizottság elnöke, valamint Maruzsa Zoltán, a Tisza István Baráti Társaság elnöke, a Tisza család leszármazottai, továbbá a kerület önkormányzati képviselői, tisztségviselői.

– Tisza István neve egybeforrt a nemzet ügyével, az ő bukása a nemzet bukását is jelentette – méltatta a merénylet áldozatává vált egykori kormányfőt Papcsák Ferenc, aki szerint Tisza István szellemi öröksége, hazaszeretete példaként állítható a felnövekvő generációk elé.

Ahogy Papcsák Ferenc fogalmazott, Tisza István annak a számunkra követendő értékrendnek a megtestesítője, amely ellen a Károlyi Mihály szobráért aggódók küzdenek a leginkább.

Borbély Ádám, a zuglói Fidelitas elnöke, ifjúsági tanácsnok lapunknak elmondta, a Zuglói Fidelitas és a Tisza István Baráti Társaság nyolc éve minden év októberében, a Tisza-merénylet évfordulóján megemlékezést szokott tartani az egykori miniszterelnök Hermina úti otthonában, a Róheim villánál.

Nyolc évvel ezelőtt a két szervezet egy emléktáblát avatott, amelyet minden évben a Tisza család leszármazottainak jelenlétében megkoszorúztak.

– A fiataloknak hiányos ismereteik vannak az 1918-as eseményekről, valamint a Károlyi Mihály és Tisza István közötti konfliktus valódi okairól. Tekintve, hogy az egykori miniszterelnököt a mi kerületünkben gyilkolták meg, ez egy olyan örökség, amely kötelez minket. Büszkék lehetünk, hogy mi fiatalok is részt vettünk ennek az eseménynek a kivitelezésében – mondta a Demokratának Borbély Ádám, önkormányzati képviselő, aki a szoborállításról és a tér elnevezéséről szóló előterjesztést Papcsák Ferenc polgármesterrel közösen nyújtotta be.

A Tisza István Baráti Társaság 2000-ben alakult, jelenleg negyven tagjuk van. Demszky Gábor főpolgármestersége idején a közterületi szoborállítás fővárosi hatáskörben volt. Az egyesület próbált egyezkedni a szobor ügyében az előző vezetéssel, nem sok sikerrel. A hatalomváltás után, valamint a Lex Turulnak is nevezett törvénymódosítással, amelynek értelmében a kerületek visszakapták szoborállítási jogosultságukat, már nem tűnt lehetetlennek egy Tisza-szobor felállítása a fővárosban.

– Olyan szobrászokat kerestünk, akik nem a nonfiguratív stílusban alkotnak. Egészalakos bronzszobrot szerettünk volna, és olyat, ami hasonlít az eredetire. A meghívásos pályázatra öt pályamunka érkezett, de egyik sem felelt meg az elképzeléseinknek. Tavaly tavasszal újrahirdettük a pályázatot. Az általunk felkért szakmai zsűri Harmath István bajai szobrászművész pályázatát hirdette ki győztesnek – mondta lapunknak Maruzsa Zoltán, a Tisza István Baráti Társaság elnöke, akitől megtudtuk, teljes alakos Tisza István-szobor Zuglón kívül csak egy van, amely a Debreceni Egyetem mellett áll. Ezt is, csakúgy, mint a Kossuth térit, a második világháború után ledöntötték, de nem olvasztották be. Ezért 2000. október 31-én helyreállították, az eredeti helyétől nem messze.

Az egyesület elsősorban a Kossuth térre szeretett volna szobrot állítani. Mivel ott volt a Károlyi-szobor, amelynek elvitelére akkor még nem láttak esélyt, így más helyszínekben kezdtek gondolkodni. Felmerült Zugló, a Róheim-villa környéke, de az akkor felújítás alatt lévő Margit híd környéke, az egykori Marx-Engelsszobor helye tűnt a legkedvezőbb helyszínnek. Sokáig úgy tűnt, ez lesz a végleges helyszín, de amikor a kormány előállt a Kossuth tér rendezésének tervével, új helyszínt kellett keresni. A kormány tervei szerint ugyanis a közeljövőben visszakerül a Parlament északi szárnya elé Zala György 1934-ben leleplezett Tisza-szobra, így két Tisza-szobor került volna egymástól pár száz méteres közelségbe. Így esett a választás Zuglóra.

2011. október 31-én a Róheim-villa udvarán leplezték le a szobrot, de ez sem tűnt végleges helyszínnek, mert olyan közterületre szerették volna a szobrot állítani, ahol minél többen láthatják.

– Az önkormányzat szerkezeti átalakítását követően idén elkezdtük köztereink, parkjaink megújítását, amely az egyik legfontosabb választási ígéretem volt. A kétéves program első elemeként a Róna utca – Thököly út sarkán lévő, háromszög alakú közterületünket újítottuk meg. Egy lepusztult, elhanyagolt területből méltó helyet varázsoltunk a szobornak. Büszkeséggel tölt el minket, hogy a térrekonstrukció után egy ilyen impozáns szobor kerülhetett ide. Külön öröm, hogy ezt testületünk valamennyi képviselője, még az ellenzékiek is támogatták – mondta a Demokratának Papcsák Ferenc, aki a Tisza István Szoborbizottság tagjaként mindvégig szívén viselte a szobor sorsát.

Maruzsa Zoltán történész szerint nemes gesztus az önkormányzat részéről, hogy a felújított tér Tisza Istvánról kaphatja nevét, mert a róla elnevezett utcák nem túl gyakoriak Magyarországon, tér pedig még nem viseli a nevét.

Maruzsa Zoltán elmondta, Tisza Istvánt a kommunista időkben a munkásmozgalom ellenségének tartották, és felrótták neki az első világháborús részvételt. Támadták azért is, mert nem adta meg az általános választójogot, pedig a választójogi törvényt ő bővítette, amikor 1913-ban a szakképzett munkások megkapták a választójogot. Annak a híve volt, hogy nem egy év alatt, hanem fokozatosan, a lakosság képzettségével párhuzamosan kell kibővíteni a választójogot, hiszen például Angliában ez a folyamat kétszáz évig tartott. A történész szerint a történelem később Tisza Istvánt igazolta, hiszen ahol az írni-olvasni nem tudó tömegek választójogot kaptak, megerősödtek a szélsőséges erők.

– Szeretném megélni, hogy az október 17-ei beszédéből nemcsak az lesz a történelemtankönyvekben, hogy bejelenti, elvesztettük a háborút, hanem az is, hogy a területi integritásunk védelme érdekében ellenezte a hadsereg feloszlatását, és elutasította, hogy egy teljesen új politikai rendszer jöjjön létre.

Maruzsa Zoltán fontosnak tartja megemlíteni, hogy bár a szobrát 1934-ben, Gömbös Gyula idején állították fel, mérsékelt nézetei azokban az időkben már nem voltak népszerűek, mert szabadelvű politikusként azt vallotta, hogy a politika a parlamentben dőljön el.

– A harmincas évek közepéig tartó Tisza-kultusz részben annak volt köszönhető, hogy a Horthy-korszak politikusainak egy jelentős része az ő Nemzeti Munkapártjából érkezett. Kevesen tudják, hogy a Horthy-korszak politikusai közül sokan – például Apponyi Albert és Bethlen István is – az ellenfele volt – hívta fel a figyelmet.

Mivel Tisza István fiúgyermeke a harmincas években autóbalesetben életét vesztette, így egyenesági leszármazottak csak leányágról vannak. A zivataros huszadik század második fele szétszakította a családot, birtokukat elvették, a geszti kastélyt államosították. Magyarországon, Erdélyben és az Egyesült Államokban is élnek leszármazottak.

Lass Gábor