Cserepes oxigéngyárak

Belvárosi irodák vagy lakások kiadásánál kifejezetten előnyt jelent a tetőn vagy a belső udvaron kialakított kert. A fák, cserjék, évelők vagy egynyáriak színes kavalkádja akár öt fokkal is csökkentheti a nagy forróságban a környezet hőmérsékletét, nem beszélve arról, hogy az ott dolgozók vagy ott élők számára nyugtató látvány a zöld. Sőt, a fák, bokrok közé fészkelő énekesmadarak a természet közelségét idézik a betondzsungelben.

A városi lakások teraszán, erkélyén is érdemes egy nyugodt, zöld növényekkel díszített pihenősarkot berendezni: a balkonládák vagy a sarokba állítható, lépcsős növénytartók felhasználásával a legszűkebb erkélyre is odavarázsolható egy aprócska zöld sziget. A nagy kertészetekben ma már minden stílushoz, hangulathoz illő növény és kerti kiegészítő megtalálható, a keleti hatású bambuszoktól a mediterrán tájat idéző évelő cserjéken – rhododendron, hortenzia – a romantikus enteriőrbe passzoló, a kíváncsi szemek elől jó takarást is nyújtó folyondárokig (lila akác, trombitavirág). Ha valóban csak aprócska hely áll a rendelkezésünkre, talán még jobban járunk, ha konyhakerti zöldekkel, fűszernövényekkel, kis helyigényű zöldségekkel ültetjük be kiskertünket: a levendula, a rozmaring illatozó bokorrá növekedik, ha napos zugot találunk neki, a citromfű, a bazsalikom, az oregánó, a menta vagy a zsálya pedig alig foglal helyet, ahogyan a fürtös koktélparadicsom, az uborka és a paprikafélék is eléldegélnek egy kisebb balkonládában.

Nemcsak a konyhakerti növények lehetnek hasznosak, hanem a sokszor csak a szépségük miatt tartott szobanövények is. Háztartásunkban rengeteg vegyi anyagot használunk: különféle kozmetikai szereket, például körömlakkot, dezodorokat, vegyszereket, a rovarirtóktól, a légfrissítőktől a festékeken át a mosó- és tisztítószerekig: ezek mind mérhető mennyiségű káros anyagot juttatnak a környezetükbe. A benzolt tartalmazó ragasztókból, festékekből, sőt, a bútorviaszból is párologhat ki ártalmas anyag, arról nem is beszélve, ami a dohányfüstből jut a levegőbe. Hogy mennyire átitatódott vegyi anyagokkal a világunk, jól illusztrálja, hogy a benzolt nyomokban kimutatták már palackozott vízben, tojásban, húsban és gyümölcsökben is! Ez az anyag bizonyítottan rákkeltő. A formaldehid ugyancsak mindenhol ott van körülöttünk: előfordul a dohányfüstben, az autómotorok égéstermékeiben, párologhat az új bútorokból, főleg a préselt farostlemezből, forgácslapból, rétegelt lemezből, illetve a lakásfelújításkor beépített új padlóból, ajtó- és ablakkeretekből, de a szigetelőanyagok, a folyékony szappanok, a kozmetikumok, a műszálas textilek ugyancsak tartalmazzák ezt a vegyületet, ami nagyobb mennyiségben szintén rákkeltő. A lakk-, festék- és ragasztószármazékok is károsan hatnak a szervezetre. Nagyobb mennyiségben torokirritációt, hányingert, fejfájást, szédülést, allergiát, sőt, depressziót is kiválthatnak. A szobanövények bizonyos fajtáival azonban csökkenthetjük lakásunkban a káros anyagok mennyiségét. A fotoszintézis során a növények a napfény segítségével a környezet szén-dioxid-tartalmát felvéve oxigént bocsátanak ki, ami hasznosabbnak és kellemesebbnek bizonyulhat a legintenzívebb illatú légfrissítőknél, ráadásul stabilizálja a levegő páratartalmát, így nem kell fűtésszezonban a fűtőtestre helyezhető párologtatóedénykékkel bajlódni.

A NASA kutatói foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy az űrállomás levegőjét hogyan lehet a leghatásosabban megtisztítani a mérgező anyagoktól. A kísérletek során kiderült, a legegyszerűbb megoldás a leghatékonyabb: bizonyos szoba­növények ugyanis jelentős mennyiségben kiszűrik a légtérből a formaldehidet, a benzolt, a triklór-etilént, a xilolt. Ezek az anyagok jelen vannak egy hétköznapi háztartásban is, és felelősek lehetnek érte, ha fáradtnak, elesettnek, erőtlennek érezzük magunkat. A kutatások szerint kilenc négyzetméterre elegendő egy szobanövény a lakás levegőjének felfrissítéséhez, így az átlagos ötven-hatvan négyzetméterre nyolc cserepessel lehet számolni.

A dohányosoknak a fényes, vörös peremű, harciasan meredező, szúrós leveleivel impozáns hatást keltő dracénát (Dracaena marginita), vagyis sárkányfát érdemes megvásárolni. Kényes ugyan, de kiszűri a levegőből a formaldehidet, a benzolt és más káros vegyületeket. E tulajdonságát azonban nem adja ingyen, ugyanis mérgező. Kisgyerekek vagy állandóan rágcsálni vágyó kutya mellé kevésbé ajánlott. A fikusz (Ficus benjamina) tarka levelű fajtája a napfényes, míg a sötét levelű változata az árnyékosabb helyet kedveli, nem túl igényes növény. Jó szolgálatot tesz a páratartalom növelésében, és oxigéndúsabbá varázsolja szobánk levegőjét. Ugyanakkor a vírusokat, méreganyagokat is képes ártalmatlanítani. A keskeny, hosszanti levelein középső sávban fehér csíkkal büszkélkedő zöldike (Chlorophytum comosum) igen gyorsan növekszik, hatékonyan köti meg a mérgező kipárolgásokat, mint például a formaldehidet vagy a szén-monoxidot. Az aloé (vagy Aloe vera) gyógyító hatásáról legendák keringenek, ezek közül sok mindent nem érdemes készpénznek venni, ám annyi biztosan igaz, hogy jótékony hatású gyógynövényről van szó. Tejnedve gyógyhatású anyagokat tartalmaz, elsősorban bőrproblémákra alkalmazzák gyulladáscsökkentő, sebgyógyulást is elősegítő hatása miatt. Arról azonban már kevesebben tudnak, hogy a levegőt is tisztítja, sőt, éjszaka is termeli az oxigént, így érdemes a hálószobába is beállítani egy-két cseréppel. A sárga peremű, keskeny, sötétzöld levelein fakó mintákkal díszített anyósnyelv vagy szanzavéra (Sansevieria trifasciata) szintén légtisztító hatású, ám mérgező növény, viszont cserébe igen szívós, így annak is ajánlott a tartása, aki képtelen a szobanövények gondozására. Jól bírja a rendszertelen öntözést, és az árnyékos helyen is vidáman eléldegél. A vitorlavirág (Spathiphyllum) hófehér, hosszúkás, mutatós virágja és dús zöld levelei miatt igen népszerű szobanövény, ráadásul az egyik legjobb légtisztítóként tartják számon. Hasonlóan az anyósnyelvhez, ez a cserepes is meglehetősen igénytelen, ha csak akkor öntözzük, mikor néhanapján eszünkbe jut, azt is meghálálja.