A Kúria iránymutatásai a magyar jogrendszer részévé váltak, azokat rendszeresen idézik, hivatkoznak rájuk – mondta Darák Péter.A Kúria elnöke az idei első félévet értékelő sajtótájékoztatón az intézmény elismertségét azzal is alátámasztotta, hogy január óta 760 ezer érdeklődő látogatta meg a testület honlapját, a legtöbben eseti döntésekről tájékozódtak, de 40 ezre kerestek jogegységi határozatokat is. Darák Péter szerint a Kúria megtalálta a helyét a magyarjogrendszerben, ugyanakkor erején felül működik jogorvoslati fórumként, ezért a jövőben ezt a profilt szűkíteni szeretnék, saját hatáskörben elbírálva az ilyen típusú megkeresések befogadhatóságát, érdemi feldolgozhatóságát. E funkciónak az elnök szerint csak alapvetően téves logikájú bírósági ítéletek esetében kell megfelelni. Ezzel szemben a jogegységi funkciót szeretnék hangsúlyosabbá tenni, mivel a Kúria fő feladata abban irányt mutatni, hogy az ítélkezésben egységes logika és gyakorlat érvényesüljön.

Kónya István, a Kúria elnökhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy július elején egy jogegységi határozatban kimondták, továbbra is kiszabható Magyarországon a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés, az Emberi Jogok Európai Bírósága ugyanis csak a 40 év utáni felülvizsgálatot tette kötelezővé.

Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője az ügyek feldolgozásáról szólva elmondta, hogy azok többségét fél éven belül lezárják. Kiemelte ugyanakkor, hogy a közbeszédben devizahiteles ügyeknek nevezett esetek komoly kihívást jelentettek.

Kalas Tibor, a Közigazgatási és Munkaügyi Kollégium első embere az utóbbi időben megszaporodott népszavazási kezdeményezésekről azt mondta, azok jellemzően politikai indíttatásúak, törvényességi elbírálásuk viszont kizárólag a jognak való megfelelést vizsgálja, s minden esetben az egyes kérdések precíz megfogalmazásán áll vagy bukik a dolog. Kalas Tibor arra is felhívta a figyelmet, hogy a közigazgatási bíráskodás tekintetében Magyarország az Európai Unió 28 tagállama közül a negyedik helyen áll.

Székely Ákos arról számolt be, hogy az idei első félévben 10 százalékkal több ügy került a testület elé, mint 2014 ugyanezen időszakában. A Büntető Kollégium vezetője azt is elmondta, hogy az utóbbi időben kihívást jelent, hogy elszaporodtak a tárgyalótermi atrocitások, melyek célja, hogy megakadályozzák vagy lassítsák az ítélkezést. Több esetben előfordult, hogy sértegették, sőt, leköpték a bírókat.

Á.B.