Az év első négy hónapjában 144,9 milliárd forint volt az államháztartás központi alrendszerének hiánya az egy évvel korábbi 609,8 milliárddal szemben – erősítette meg csütörtökön kiadott részletes jelentésében az előzetesen közölt adatot a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Az elmúlt másfél évtizedben nem volt ilyen alacsony az első négyhavi hiány, hangsúlyozta a jelentés.A hiány csökkenését a kiadások 432 milliárd forintos visszaesése magyarázta, amelyet az uniós támogatások kifizetésének és a kamatkiadások mérséklődésével magyarázott a jelentés. Csökkent emellett az EU költségvetéséhez történő hozzájárulások és a lakásépítési támogatások kifizetése is.
    
A bevételek mindössze 2,9 milliárd forinttal haladták meg a tavaly január-áprilisit.
    
A négyhavi deficit az idei évre előirányzott hiány 19 százaléka volt a tavalyi 50 százalékkal szemben. 
    
A központi költségvetés hiánya január-áprilisban 209 milliárd volt az egy évvel korábbi 643,6 milliárddal szemben, a társadalombiztosítási alapok négyhavi többlete 23,6 milliárdról 42,6, az elkülönített alapok szufficitje 10,2-ről 21,5 milliárd forintra nőtt.  
    
A bevételi oldalon a gazdálkodó szervezetek befizetései  30 milliárd forinttal meghaladták a tavaly első négy havit és 460,5 milliárd forintot értek el. Ebből a társasági adóbevételek  51 milliárddal 163,1 milliárdra emelkedtek, a pénzügyi szervezetek különadójából viszont 18,2 milliárddal kevesebb folyt be.  
    
A fogyasztáshoz kapcsolt adókból 21 milliárd forinttal több, 1323,2 milliárd forint folyt be, az áfa-bevételek gyakorlatilag hozták a teljes növekedést, de a jövedéki adóbevételek is emelkedtek 7 milliárddal, a tranzakciós illetékből befolyt bevétel viszont 8 milliárddal kevesebb volt, mint a múlt év azonos időszakában.  
    
A lakosság adóbefizetései 17 milliárd forinttal haladták meg az egy évvel korábbit, amihez a személyi jövedelemadó bevételek 9,5 milliárddal járultak hozzá, azaz az emelkedő  bérkiáramlás hatása meghaladta az adókulcs csökkentéséét.  Az illetékbefizetések 6 milliárddal nőttek, amiben az ingatlanpiac élénkülése is tükröződhet.
    
A költségvetés kamatbevételei  77 milliárd forinttal  125,9 milliárdról 48,7 milliárdra csökkentek. A kamatkiadások viszont  96 milliárddal 284 milliárdra estek. 
    
A kiadási oldalon 11 milliárd forinttal kevesebb, 29,5 milliárd forint lakástámogatást folyósított a költségvetés. A családi támogatások 36,1 milliárd forinttal (20,7 százalékkal) 138,7 milliárd forintra csökkentek, amiből 28,6 milliárdot a családi pótlék folyósítás csökkentése adott, amely így négy hónap alatt 107 milliárd forintot tett ki.  Jelentésében a csökkenést azzal magyarázta, hogy tavaly a májusban esedékes kifizetéseket is áprilisra előrehozták. 
    
A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kifizetéseinél jelenik meg az uniós támogatások folyósításának csökkenése, amely az idén január-áprililsan 213,7 milliárd forint volt, 430 milliárddal kevesebb az egy évvel korábbinál.   Az uniós költségvetésbe befizetett magyar hozzájárulás a tavalyinál 33,5 milliárddal kevesebb, 105 milliárd forint volt az első négy hónapban.

(MTI)