Jelenlegi hely

Akarjunk bajnokok lenni

Máshol még nem fordult elő a fejlett társadalmakban, hogy azt követően, hogy tizenöt-húsz éven át radikálisan csökkent a házasságkötések száma, egyszer csak megfordult a folyamat, és elkezdett nőni ez a szám. A szocialista kormányok idején, 2002-től 2010-ig 23 százalékkal kevesebb házasság köttetett, míg 2010-től az idei évig 46 százalékos növekedést látunk. Ez jó példa arra, hogyan lesz a materiális kormányzati intézkedésekből szellemi, az anyagiakból társadalmi tartás. Ebben a konkrét esetben is kézzelfogható, hogy emberek másként kezdtek gondolkozni a család értékéről, ráadásul úgy, hogy közben Európában a divatirányzat éppen az ellenkezője. Ez is megmutatja, hogy a kormányzat által hozott döntések nemcsak materiális értelemben jelentenek előrelépést, hanem értéket is közvetítenek – mondta a Demokratának Balog Zoltán miniszter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma vezetője.– Úgy láttuk, hogy két téma a legtöbb beszélgetésében előkerül: oktatás és egészségügy. Nem unja még?

– Nem unhatom, mert ahogy Magyarország polgárainak, úgy nekem is nagyon fontos, hogy az egészségügy jól működjön, és az oktatás is betöltse azt a feladatot, amit egy nemzet életében be kell töltenie. Sokan félreértik ennek a minisztériumnak a működését, ezt sem vehetem rossz néven, merthogy nálunk elsősorban az államtitkárok felelnek a saját területükért. Az én dolgom az, hogy mindezt úgy koordináljam, úgy irányítsam, úgy rendezzem össze és közvetítsem a kormány felé, mint egy egységes nemzetstratégiát, társadalompolitikát. Nekem elsősorban nem a konkrét ügyekben kell tájékozottnak lennem, hanem azokban a folyamatokban, amelyek azt mutatják, hogy a magyar állam miképpen, milyen céllal és eredménnyel szolgálja polgárait. Tehát amikor megszólítanak olyan kérdésekkel, hogy ebben és ebben a kórházban éppen mi van, abból és abból az iskolából éppen mi hiányzik, mondhatnám, hogy kérdezzék meg az államtitkárt vagy a helyettes államtitkárt, de inkább igyekszem a kérdést megválaszolni, hiszen teljes felelősségem van. Azzal, hogy az állam 2010 után valódi, fenntartói felelősséget vállalt magára, a helyi – korábbinál ritkább – problémák, nehézségek összeadódnak, ezért feltűnőbbek.

– Jól beszél németül, élt is Németországban, vagyis ismeri az ottani közéletet. Az, hogy a bevándorlásellenes AfD ilyen jól szerepelt a választásokon, milyen változásokat hozhat a német–magyar viszonyban?

– A választásokon a legtöbb szavazatot testvérpártunk, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) szerezte meg. A párt politikáját alapvetően az a pragmatikus irány határozza meg, aminek a megtestesítője több mint egy évtizede Merkel kancellár asszony. Keressük azokat a partnereket a CDU-n belül, részben azon kívül is, akiknél megjelenik az az értékalapú politizálás, amit a CDU nevében a C betű fejez ki, vagyis a kereszténydemokrácia.

– Az AfD jelenlétének hatására felerősödhet-e egy Fideszhez közelebb álló vonal a CDU-ban?

– Ez egy jelenleg is megfigyelhető folyamat: a múlt héten például Johannes Singhammer, másik testvérpártunk, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa, a Bundestag eddigi alelnöke volt a vendégünk Budapesten, magam is találkoztam vele. Ő rendszeresen megköszöni Magyarországnak, hogy védi Európa határát és a keresztény értékeket. Ezek a találkozások persze nem jelennek meg olyan erőteljesen a médiában, hiszen nem illeszkednek abba a kommunikációs irányba, hogy Nyugatról rendszeresen bírálják Magyarországot. Magáról az AfD-ről nincs túlzottan jó véleményem, mert a volt kommunistáktól kezdve számos zavaros erő megjelenik abban a pártban, ám az, hogy olyan kihívás jelent meg általa Németországban, amely a kereszténydemokratákon belül megerősítheti az értékalapú, keresztény, nemzeti politizálást, tagadhatatlan.

– Ha már a kereszténység szóba került: többször hangsúlyozta, hogy Magyarország befogadja és támogatja az üldözött közel-keleti keresztényeket. Hol tart ez a törekvés?

– Még mindig sokan rácsodálkoznak arra a tényre, hogy a vallása miatt legnagyobb üldözésnek kitett vallási közösség a keresztény. Négy, vallása miatt fenyegetésnek kitett emberből három a keresztény közösséghez tartozik. Magyarországon volt az első, és eddig egyetlen olyan kormány, amelyik nyíltan kifejezte, hogy tettekkel, pénzzel támogatja az üldözött keresztényeket, ráadásul úgy, hogy egy önálló helyettes államtitkárság felel ezért a munkáért. Kormányhatározat rendelkezik arról, hogy amennyiben valaki úgy jelentkezik a határon, hogy őt a kereszténysége miatt üldözik a hazájában, akkor az emberi erőforrások miniszterének felelőssége egy külön eljárásban olyan szakvélemény elkészítése a Belügyminisztérium részére, amiből kiderül, ez valóságos ok, vagy az illető csak erre hivatkozik. Ebben együttműködünk azokkal az egyházi szervezetekkel, amelyek komoly tapasztalattal rendelkeznek a menekültek megítélésében. Másrészt létrehoztunk egy száz fő részére adható ösztöndíjat, amelyet olyan országokból származó fiatalok kaphatnak meg, ahol a keresztényeket diszkriminálják, üldözik. Most volt az évnyitó, és megható volt látni azt a hetvenkét, többek között Nigériából, Egyiptomból, Líbiából, Szíriából, Irakból érkezett fiatalt, akik első körben megkapták az ösztöndíjat. Egy évig tanulhatnak a magyar állam költségein Magyarországon, ám ez az időtartam később meghosszabbítható. Őket olyan tanúságtevő fiataloknak tekintjük, akik ha visszatérnek a Magyarországon megszerzett tudással a saját hazájukba, segíthetik közösségüket.

– Bő egy éve, hogy létrehozták a keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárságot. Bevált ez a döntés?

– Olyan kapcsolatokat építettünk ki, elsősorban a közel-keleti egyházi vezetőkkel, amikre mondhatom azt, hogy exkluzívak. A miniszterelnök meghívására rendszeresen, nagyjából kéthavonta érkeznek a legmagasabb szintű egyházi vezetők, akik védik a saját közösségüket, beszámolnak például a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Károli Gáspár Református Egyetemen arról, mit is jelent kereszténynek lenni a Közel-Keleten. Nem csupán anyagi támogatást kapnak, hanem diplomáciai segítséget. Az Európai Parlamentben például magyar képviselők kezdeményezésére születtek az üldözésüket elítélő határozatok. Emellett feltárjuk az érintett országokban keletkező igényeket, és segítünk: az erbíli Szent József Kórház féléves gyógyszerszükségletét fedezzük, vállaltuk egy kis falu felépítését, és a későbbiekben is nagy terveink vannak arra vonatkozóan, hogyan tudjuk támogatni az ottmaradást, a hazatérést. De a „Hungary Helps”, Magyarország segít program nem kizárólag keresztényeket támogat, és külön ifjú nagykövet koordinálja a munkát Heltai Péter személyében.

– Térjünk át Magyarországra: a miniszterelnök is beszélt már arról, hogy még előttünk álló nagy feladat az egészségügyi struktúra modernizálása, és ebben nagy reményt fűz a dél-budai szuperkórház megépítéséhez. Hol tart ez a beruházás?

Az interjú folytatása a Demokrata október 11-i számában olvasható. A beszélgetésben szó esik az egészségügyi dolgozók fizetéséről, az oktatás helyzetéről, a gyermekvállalási kedvről, a kulturális nagyberuházásokról, a sport fontosságáról, valamint a kötcsei polgári piknikről.
 

Lapszám: