Az aranykor krónikája – Diplomáciai offenzívában

Fotó: MTI, archív

Magyarország nyugati elkötelezettségének megőrzése mellett erősítette meg keleti kapcsolatait. A külgazdaság élénkebb, mint valaha, a magas fokozatra kapcsolt diplomáciai gépezetnek köszönhetően pedig Magyarország hangja jobban hallatszik a világban, mint bármikor.
 


Orbán Viktor miniszterelnök katonai tiszteletadással fogadja Li Ko-csiang kínai kormányfőt

Megújult önbizalom. Magyarország szakított a korábbi évtizedek szervilis külpolitikájával. A 2011 óta érvényben lévő külügyi stratégia értelmében nemzetközi kapcsolataink középpontjában immár a gazdaság áll.

Keleti nyitás. Felismerve a világgazdaság tendenciáit, 2012-ben a kormány meghirdette a keleti nyitást, amelynek keretében a közel-keleti, délkelet-ázsiai, közép-ázsiai és a távol-keleti gazdasági kapcsolatok erősítését tűzte ki célul.

Déli nyitás. 2015-ben a kormány meghirdette a déli nyitás stratégiát, amelynek középpontjában a világ két, gyorsan fejlődő régiója, Latin-Amerika és a karibi térség, valamint Afrika áll.

Átalakítások a külügyben. 2014 nyarán a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alá került, így már egységes és integrált rendszert képez a külgazdaság, a külügy és a kultúrdiplomácia. A külképviseleteken a munka hatékonyságának növelése érdekében a diplomaták immár valamennyien a nagykövetek irányítása alá tartoznak.

Szaporodó külképviseletek. 2010-re a megelőző évek leépítési hullámai miatt kevesebb mint 80 országban maradt magyar nagykövetség. A keleti és déli nyitás keretében 2012 óta a kormány többek között nagykövetségeket nyitott Angolában, Chilében, Etiópiában, a Fülöp-szigeteken, Ghánában, Kolumbiában, Peruban, Új-Zélandon és Üzbegisztánban.

Lendületben a szakdiplomaták. 2014 júniusában a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz került át az egységes külgazdasági szakdiplomata-hálózat. Az akkor 89 fős külgazdasági attasé állomány azóta több mint 140 fősre nőtt, így már szinte minden külképviseleten dolgozik egy diplomata, akinek a magyar gazdasági érdekek előmozdítása a feladata.

Új barátunk: Kína. 2017 szeptemberében a magyar–kínai kétoldalú kapcsolatok az átfogó stratégiai partnerség szintjére léptek, amely a legmagasabb kategória a távol-keleti országban. A kínai–magyar kereskedelem volumene a 2010-es évi alig egymilliárdról 2016-ra 7,1 milliárd dollárra nőtt. Ebben a periódusban a Kínába irányuló magyar kivitel megduplázódott. 2017-ben Magyarország 26 százalékkal tudta növelni kivitelét Kínába a 2016-os, 25 százalékos növekedést követően. Peking magyarországi beruházásainak értéke ma már meghaladja a 4,1 milliárd dollárt. Számos jel utal arra, hogy hazánk, regionális riválisait megelőzve, kiemelkedő partnere lesz Pekingnek, a kínai áru nyugati piacokra való továbbjuttatásában.


Vlagyimir Putyin orosz államfő fogadja a hivatalos moszkvai látogatáson tartózkodó Orbán Viktort

Új barátunk: Oroszország. Magyarország kilépett a kommunista múlt árnyékából, és új alapokra fektette kapcsolatait Európa legnagyobb szomszédjával és energiaellátójával. A két kormány megegyezett a magyar–orosz hosszú távú gázszállítási szerződés 2021 utáni meghosszabbításáról. Megállapodás született két új paksi atomerőműblokk megépítéséről is, melynek 12 milliárd eurós költségeit Moszkva száz százalékban hajlandó finanszírozni.

Sikeres EU-elnökség. Az Európai Unió 2011. január 1. és 2011. június 30. közötti magyar elnöksége sikerrel zárult. Magyar közbenjárásra pozitívan mozdult előre Horvátország európai uniós csatlakozása, és felgyorsultak a tárgyalások Szerbiával is. Magyarország elkötelezetten képviselte a kisebbségvédelmi kérdések előmozdítását, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűség európai védelmét.


Orbán Viktor miniszterelnök a visegrádi országok vezetőinek tanácskozása után tartott sajtótájékoztatón

Lendületben a visegrádi négyek. Az 1991-ben alapított visegrádi négyek együttműködése új szintet lépett. Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország a határvédelem és migráció témái mellett immár az energetika terén is közösen hallatják hangjukat az Európai Unióban.

Irányt mutattunk a migráció kérdésében. Az Orbán Viktor által 2015-ben megfogalmazott migráció, és menekültügyi irányelveket, mint a segítség helybevitele, az Európai Unión kívüli menekülttáborok létrehozása és a közös határvédelem szükségessége, 2017 végére minden nyugati ország kormánya magáévá tette.

Kiálltunk az angliai magyarokért. A diplomáciai erőfeszítéseknek hála, az Egyesült Királyságban dolgozó magyar munkavállalók a Brexit után is megőrizhetik állásaikat.

Áramlik a tőke. A külföldi tőke minden korábbinál intenzívebben áramlik be Magyarországra. Az átlagosan 2,5%-ra emelkedett gazdasági növekedésének mintegy kétötöde a külföldi befektetők magyarországi leányvállalatai aktivitásának köszönhető. A keleti nyitás eredményeként csökkent a nyugati országoktól való gazdasági függésünk. A beruházó országok között a 4-5-6. helyeken már kínai, japán és indiai vállalatok beruházásai szerepelnek.

Növekszik az export. A 2010-es 71 milliárd euróról 2017. év végére 100 milliárd euró fölé emelkedett a magyar export, ami csaknem ötvenszázalékos növekedést jelent. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 2010-ben 6 milliárd eurót tett ki, 2017-ben pedig már több mint 10 milliárd euró volt.

Lendületben a diplomácia. 2017 a magyar diplomácia elmúlt két évtizedének legaktívabb éve volt. Magyarországon járt az izraeli és a kínai miniszterelnök, illetve az egyiptomi elnök, valamint egyszerre 16 ország vezetője tartózkodott Budapesten a Kína–Közép-Európa-csúcstalálkozón, emellett Magyarország rendezte az Exportfejlesztési Világfórumot, Budapesten volt a visegrádi négyek keleti partnerségi és nyugat-balkáni külügyminiszteri találkozója, a V4–Nagy-Britannia külgazdasági találkozó és a Magyarország–Latin-Amerika-fórum is.

Kiállunk a keresztényekért. A magyar kormány 5 milliárd forintot fordított az üldözött keresztények megsegítésére szerte a világon. Többek között 580 millió forinttal támogatták a csak keresztények lakta észak-iraki Telszkúf helyreállítását, ennek eredményeként az 1300 lakosból ezren már visszatérhettek a településre. Magyar kormányzati támogatás révén fél éven keresztül az erbíli Szent József Kórház lehetett Irak egyetlen ingyenes ellátást nyújtó egészségügyi intézménye, a helyi iskola újraépítését pedig a magyar állam és a katolikus egyház finanszírozta. A kormányzat ösztöndíjprogramjában mintegy nyolcvan közel-keleti, észak- és közép-afrikai fiatal vesz részt, hogy európai színvonalú tudást szerezve vehessen részt polgárháború sújtotta hazájának újjáépítésében.

Magyar „soft power”. A 2013-ban megszületett Stipendium Hungaricum nevű ösztöndíjrendelet – magyar külgazdasági érdekeket előtérbe helyezve – kiemelkedő partnereinknek ajánl fel ösztöndíjakat a magyar egyetemek idegen, elsősorban angol nyelvű képzésénél. Ezzel olyan diákokat képeznek, akik később a küldő államok gazdasági életébe történt integrálódásuk után hazánk külkapcsolatai terén segíthetnek.

Harc az emberi jogokért. 2016 októberében másodjára választották be Magyarországot három évre az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába. A tagállamok közül 144 szavazott Magyarország mellett.

Háborúkban is helytálltunk. Bebizonyosodott, hogy a magyar külképviseletek és diplomaták a legszélsőségesebb helyzetekben is megállják a helyüket. A 2011 februárjában kirobbant líbiai felkelés első kilenc hónapjában a tripoli magyar nagykövetség képviselte az Európai Uniót, Kanadát és az Egyesült Államokat. Ugyanebben az időszakban Szíriában ugyancsak Magyarország látja el Kanada, Ausztrália és az Egyesült Királyság képviseletét.
 

Lapszám: