Az aranykor krónikája – Első lista: Budapest

Fotó: MTI, archív

A jelenben élve, ahhoz kötődve éppolyan nehéz meglátni a történelmet, mintha valaki a falhoz tapadva próbálná látókörébe fogni a Parlamentet. Ám ahogy térben hátralépve megmutatkozik előttünk az impozáns épület, az időben távolodva rálátást nyerünk a történelmünkre is.

Adjunk nagy távlatot egy gondolatkísérletnek – bő 1100 évre tekintsünk vissza. Az első száz évről kavargó és homályos a kép, de az első ezredfordulón hirtelen kitisztul, élesre vált: világtörténelmi szerepet kivívó állam születik, méltó társa a kor jelentős államainak. Több mint ötszáz éven át, ha súlyos megrázkódtatásokkal is, de mindvégig ugyanaz a magyar állam: Európa egyik meghatározó hatalma, diplomáciai, alkalmanként családi összeköttetésben a többi hatalommal, a kor viszonyai között meglehetős jólétet és biztonságot adva lakóinak.

Aztán az összeomlás: Mohács. Ami utána következett, rossz kényszerek és emberi gyengeségek okozta hanyatlás. Erdélyben még százötven évnyi sziget-szabadság, aztán annak is vége. A magyarság elvesztette a jogot, hogy a saját sorsáról maga döntsön. Voltak jobb évtizedek és voltak rosszabbak, de a legfontosabb mindvégig hiányzott: a jogi, katonai és gazdasági szuverenitás. Magyarország sorsát külső kényszerek alakították, más népek érdekeihez volt kénytelen igazodni.

Ezért felemás a kiegyezés mérlege, a dualizmus korának megítélése. Aranykor lehetett volna az is, a nyugathoz való rohamléptékű felzárkózás az akkor már négyszáz éves leszakadás után: gazdasági sikerek, fokozatosan szétterülő jólét, felragyogó kultúra – csak éppen a szuverenitás hiányzott, annak a lehetősége, hogy más érdekekért ne menjünk háborúba, és más érdekeknek ne szolgáltassuk ki magunkat. Hogy a nemzeti önrendelkezésnek ez a hiánya mekkora súllyal esett a latba, azt keserűen kellett megtapasztalnunk Trianonban.

A két háború között látszólag szuverén volt a magyarság – a katasztrófából sikerült is kilábalni, a gazdaságot rendbe tenni, olyan kulturális virágzást teremteni, amelynek alkotói ma az érettségi tételek felét teszik, a külső kényszerek azonban ólomsúllyal nehezedtek ránk, rossz sínre lökték az ország vonatát, és e pálya végén megint csak a szakadék tátongott. E szakadékból kikecmeregve a törököt tatárra cseréltük: a náci megszállás után a bolsevik birodalom nehezedett országunkra.

1990-ben Magyarország részlegesen visszaszerezte az önrendelkezését. Jogilag a szabad választás aktusával, katonailag az orosz megszállók kivonulásával, a gazdasági kényszerek azonban megmaradtak, még erősebb kényszerek is, mint az előző évtizedben. És ahol nem szabad a gazdaság, ott nem szabad a politika sem. Hogy mennyire nem az, azt az elmúlt huszonnyolc év nagyobbik fele fájdalmas erővel bizonyítja.

Ám végül bekövetkezett az, amit Mohács visszafordításának lehetne nevezni. Nem a csata napján, 1526. augusztus 29-én veszett el a magyar önrendelkezés, hanem fokozatosan, az azt követő két évtizedben, bár minden a csatavesztésből eredeztethető. És nem 2010. április 25-én, a választások második fordulójának napján szereztük vissza a szuverenitást, hanem fokozatosan, az azt megelőző két évtized alatt, bár minden abban a választásban csúcsosodott ki.

Azóta Magyarország a korábbiaknál nagyobb mértékben rendelkezik önmagával, és bár a világpolitika összefüggései között él (lásd: Európai Unió, NATO, ENSZ), a végső döntést a magyarság a maga érdekei szerint hozza meg. A hozzáértő államvezetés mellett ez a titka annak a sikersorozatnak, amelyet a magyarság az elmúlt nyolc évben elért. Hogy mi mindent sikerült elérnünk, azt a jelenlegi médiazajban szinte észre sem vesszük, pedig történelem zajlik a szemünk előtt. Olyan kor formálódik, amelyet kései utódaink a dualizmus boldog békeideje elé helyeznek majd.

A Demokrata ezért a következőkben hétről hétre ízelítőt ad abból, mi mindent sikerült elérnünk az elmúlt nyolc év során. A lista nem lesz teljes, arra egy hetilap terjedelme még folytatásokban sem volna elég. A lényeget azonban reményeink szerint sikerül megmutatnunk: egy aranykor napjait éljük.

 

Első lista: Budapest

 

2010-ben a fővárosban új időszámítás kezdődött. A Demszky-korszak borús végnapjai után kiszabadult a főváros abból a négy cikluson át tartó örvényből, ami egyre mélyebbre húzta. Az új szellemiség nemcsak a városháza működésére, de Budapest egészének fejlődésére is óriási hatással volt, amit azóta már a nemzetközi protokoll-listák és a fővárosba érkező külföldi turisták is rendre visszaigazolnak.


A felújított Margit hidat 2011 végén Tarlós István főpolgármester adta át. A munkálatok után a híd szélesebb lett, mint eredetileg volt, a hídfeljáróknál hosszabb lett a besorolósáv, megmaradt a kétszer kétsávos közút, az északi oldalon kétirányú biciklisáv is épült, míg a déli oldalon a közúton festették fel az egyirányú kerékpársávot. A híd új díszkivilágítást is kapott.


A városházán megszűnt a korrupció. Tarlós István újratárgyalt több metrószerződést, végül befejezte azt a négyes metrót, ami a Demszky-korszak választási ciklusaiban csak választási ígéret maradt. Az új metró építése 2006-ban, Demszky Gábor idején kezdődött el, de az új városvezetésnek még 2010 után is bőven volt vele gondja. Problémák voltak a finanszírozással és az Alstom szerelvényekkel, végül a metrót 2014 márciusában adták át.


Ekkortájt kezdett üzemelni a Forgalomirányítási és Utastájékoztatási Rendszer (FUTÁR) is, a BKV utasai azóta percre pontosan értesülhetnek arról, mikor érkeznek és indulnak a járművek.


Tavaly elkezdődött a legnagyobb utasforgalmat lebonyolító hármas metró pályájának rekonstrukciója. A metrókocsikat a Met­ro­wa­gon­mas újítja fel, amely eddig 21 felújított metrószerelvényt szállított le a fővárosnak, ebből 19 közlekedik az utasforgalomban. A Metrovagonmas összesen 37 szerelvényt, 222 kocsit újít fel.


A főváros arculatának javulásához az új, égszínkék autóbuszok is jelentősen hozzájárulnak. Kevesebbet fogyasztanak és halkabbak, mint a régi, leharcolt Ikarusok. Károsanyag-kibocsátásuk sokkal kisebb, mint elődeiké, az alacsony padlós kialakítás pedig nagyban megkönnyíti az idősek, a kisgyermekesek és a mozgásukban korlátozottak utazását. Jelenleg a magyar főváros rendelkezik Európa legnagyobb hibridbusz-flottájával.


A kötött pályás közlekedés is soha nem látott fejlődésen ment keresztül: 2013 szeptemberében kezdődött az 1-es villamos pályájának felújítása és meghosszabbítása, illetve a 3-as pályájának a felújítása. Ma már csúcstechnológiájú CAF villamosok járnak mindkét vonalon, és Solaris–Škoda trolik szerte a városban. Elkészült a budai fonódó villamoshálózat is, amely átszállásmentes kapcsolatot biztosít Dél- és Észak-Buda között. Egységes képet mutató és egységes tarifát alkalmazó taxik közlekednek Budapesten, és menetrend szerint járnak a dunai kishajók.


2014-ben üzembe álltak a Mol Bubi közbringaállomásai, és megérkeztek a bérelhető biciklik is.


Befejezték a perekkel terhelt és félbehagyott Bálnát.


Megújult a Margitsziget a gyönyörű zenélő szökő­kúttal.


Startra kész az árvízvédelem az Aranyhegyi-ároknál, amivel megoldódik a Római lakótelep védelme.


Fásítási program indult a Tízezer új fát Budapestre program keretében. Szerte a fővárosban látni a fiatal fácskákat, védő fakordonok között.


Budapest újra méltán viseli a fürdőváros címet: felújították a Lukács fürdőt, komoly fejlesztés volt a Rudasban, a Palatinuson, a Dandárban és nem lehet ráismerni a Paskál Gyógy- és Strandfürdőre, ahol a régi nyári medence helyén párját ritkító, korszerű fürdőkomplexum jött létre. Óriási fejlesztés zajlik Csillaghegyen: 11 medencés strand és fürdő létesül.


Új útburkolatot kapott az addig a város szégyenének számító Thököly út.


Befejeződött a Műegyetem rakparton a Bertalan Lajos utca és a Petőfi híd déli lehajtója közötti útszakasz, valamint a fel- és lehajtók komplex felújítása. A rekonstrukció során az útpálya mellett kétirányú kerékpárút épült, valamint a felújításnak köszönhetően a Műegyetem rakpart e szakaszán a déli irányba két, az északi irányba egy forgalmi sávon haladhat a forgalom. A híd két oldalán található le- és felhajtók teljes útpályaszerkezetét kicserélték, így mindkét ágon kerékpárút és járda vezet.


A fővárosi hajléktalanprobléma kezelésére ad hoc munkacsoport jött létre, amelyben részt vesz az alapvető jogok biztosa, a budapesti rendőrfőkapitány és helyettese, a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóságának vezetője, a Máltai Szeretetszolgálat budapesti elnöke és a főpolgármester. A hajléktalanság kezelésének olyan módját akarják kidolgozni, ami biztosítja a szociális és humanitárius követelmények érvényesülését, de egyben azt is, hogy a város frekventált pontjai, főként a százezrek által használt aluljárók „a funkciójuknak megfelelő állapotba kerüljenek, és ne keltsék a város rossz hírét”. 2010 óta bővítették a hajléktalanszállókon a férőhelyek számát, komfortosították a szállókat, és kórházat alakítottak ki a hajléktalanoknak.


Beindult és lendületesen halad a Liget-projekt: eltűntek a régi, használaton kívüli, elhanyagolt épületek, az állatkertben pedig elkezdődött Európa legnagyobb biodómjának, azaz fedett trópusi csarnokának építése. Kevésbé látványos, ám annál fontosabb a fővárosi szenny­víz­el­ve­z­ető és -tisztító rendszer átfogó felújítása, illetve az új hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása. A Főkert gondoskodik a szépen ápolt közparkok rendjéről, a gondozott virágágyásokról és az egyre több zöldfelületről.


Budapest nemcsak az itt élő mintegy 1,8 millió fővárosi otthona, hanem a nemzet fővárosa is egyben, ami országhatárokon átívelő jelentőséggel bír. A kormány első dolga az volt, hogy kiszabadítsa Budapestet az adósságcsapdából, majd újjáépült a nemzet főtere, a Kossuth tér. Az Országház épületét az állványzat, a Kossuth Lajos teret a rendezetlenség és a parkoló autók csúfították el. A nemzet főtere és az Országház épülete visszanyerte korábbi lenyűgöző külsejét, gróf Andrássy Gyula és gróf Tisza István szobrai pedig visszakerültek az őket megillető helyre.


A romokból született újjá a 2014-ben átadott Várkert bazár, Budapest új ékköve. Mágnesként vonzza a turistákat, hiánypótló kiállításoknak ad helyet a falai között.


Átadták az újjávarázsolt Zeneakadémiát, és megmentették az Erkel Színházat: mindkettőnek visszaadták eredeti fényét.


Teljesen megújult a Ludovika főépülete is, amelyre eredeti szellemiségéhez hű feladatot bíztak, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem lelt otthonra benne. Itt hatalmas építkezések zajlanak, melyek eredményeképpen egy modern és mégis tradicionális campus születik.


Miután megnyílt az Erkel Színház, hozzáláttak az Opera felújításához.


Megújultak a város terei a Baross tértől a Széll Kálmán térig, és újjászületett a Károly körút, a Nyugati tér, a Ferenciek tere, a Kálvin tér és a Madách tér is.


2014-ben átadták a Groupama Arénát, ami a Stadium Business Awards szavazásán az év legjobb új építésű stadionja lett a világon. Multifunkciós rendezvényközpontként hiánypótló szerepet tölt be a fővárosban.


Tavaly Budapest adott otthont a vizes és a cselgáncs-világbajnokságnak is. A vizes vébé kapcsán már régóta tervezett városfejlesztő beruházások valósultak meg. Felújították a Hajós Alfréd és a Komjádi uszodát, új edzőmedencékkel bővült a BVSC sportuszoda, és megépült a vizes világbajnokságnak otthont adó Duna Aréna. A Kossuth tértől az Árpád hídig kerékpárút és gyalogos sétány létesült a Duna-parton. A Dagály fürdő felújítása jelenleg is tart, májustól a nagyközönség is birtokba veheti a Duna Arénával együtt.

(Folytatjuk)

 

Lapszám: