A 2010-es kormányváltás a nemzetpolitikában is fordulatot hozott. Az elszakított országrészek magyarjai végre visszakaphatták magyar állampolgárságukat és vele szavazati jogukat, gazdaságfejlesztési és oktatás-támogatási programok sorozata indult közösségeik megerősítésére, és az anyaország a Kárpát-medencén kívül élő diaszpóra magyarsággal is szorosabbra fonta kapcsolatait.

Fotó: MTI, archív

A szocialista-liberális időszakra jellemző, hogy 2004-től 2010-ig nem hívták össze a Magyar Állandó Értekezletet, noha ez a mindenkori kormányok törvényes kötelessége. A 2010-ben megalakult nemzeti kormány e téren is helyreállította a törvényességet, sőt, létrehozta a Magyar Diaszpóra Tanács intézményét, bevonva a nemzetépítésbe a Kárpát-medencén kívül élő magyarokat is. Az elmúlt nyolc év olyan intenzív, rendkívül széles merítésű nemzetpolitikát hozott, amely megmozgatta, egységbe szervezte a világ magyarságát. Alább a legfontosabb eredményeket szedtük sorba.

Nemzeti újraegyesítés
Orbán Viktor 2010-ben hivatalba lépett kormánya első intézkedései egyikeként, a magyar állam régi adósságát törlesztve, lehetővé tette az idegen uralom alá vetett országrészek magyarjai számára a magyar állampolgárság egyszerű, gyors vissza-, illetve megszerzését. A 2010. évi XLIV. törvény értelmében kérelmére kedvezményesen honosítható az, akinek felmenője magyar állampolgár vagy valószínűsíthetően magyarországi származású volt, és tud magyarul.

A 2010. évi XLV. törvény deklarálta a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételt, amelynek értelmében „a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiájára, a történelmi Magyarországot szétdaraboló s a magyar nemzetet több állam fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátumra emlékezve” az Országgyűlés kimondta, hogy „tisztelettel adózik mindazon emberek, közösségeik és azok vezetői, illetve az ő emlékük előtt, akik 1920. június 4., a magyar nemzet külső hatalmak által előidézett igazságtalan és méltánytalan szétszaggattatása után áldozatvállalásukkal és teljesítményükkel lehetővé tették, hogy e tragédiát követően a magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemben képes volt újra megerősödni, s képes volt túlélni az ezt követő újabb történelmi tragédiákat is”. A törvény rögzíti továbbá, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”, június 4-ét pedig a nemzeti összetartozás napjának nyilvánította. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CIII. törvény részleges szavazati jogot is biztosított a nem Magyarországon élő magyar állampolgároknak, akik egyéni jelöltekre nem, de pártlistákra voksolhatnak a parlamenti választáson.

Az egyszerűsített honosítás 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2018. február 28-ig a Kárpát-medence idegen államok uralma alatt élő magyarjai közül 916 ezren adtak be állampolgársági kérelmet, közülük 875 ezren már le is tették az állampolgársági esküt. Mellettük a világ más országaiban élő diaszpóra magyarság soraiból is magyar állampolgárrá vált 135 ezer honfitársunk. Az egymilliomodik új magyar állampolgár, egy zentai család egyik tagja 2017. december 16-án tette le az esküt Áder János köztársasági elnök előtt. Összesen 129 ország magyarjai éltek a lehetőséggel, a kérelmek 97 százaléka a Kárpát-medence területéről érkezett, főleg Erdélyből (62 százalék) és Délvidékről (18 százalék).

A családokért, a magyar jövőért 
A magyar kormány, kiemelten a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága, a föntebb említett jogi-politikai kereteket gyakorlati tartalommal megtöltve jelentős támogatásokat nyújtott az anyaország jelenlegi határain kívül élő magyaroknak. Nem érdektelen, hogy amíg 2009-ben a szocialista-liberális kabinet mindössze 9,1 milliárd forintot fordított ilyen célokra, addig tavaly 100 milliárd forint jutott a nemzetpolitikára, és idén is ekkora forrás jut a nemzetépítésre.
 


Gyerekek játszanak a bősi Magyar Tanítási Nyelvű Óvodában

A 2010-ben indult Szülőföldön magyarul program keretében az elmúlt 7 évben 38 milliárd forint oktatási-nevelési támogatást kaptak a magyar nyelvű óvodába, iskolába járó diákok, tavaly mintegy 234 ezer magyar gyerek. 2012 a külhoni magyar óvodások éve, 2013 a külhoni magyar kisiskolások éve, 2014 a külhoni magyar felsősök éve volt, 2013-tól máig több mint 500 magyar pedagógust, közel 10 ezer gyermeket és családjaikat vonták be a tematikus eseménysorozatokba.

A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program során 38,6 milliárd forint jut építésre és felújításra, ennek köszönhetően 153 új óvoda és bölcsőde épül és 417 intézmény megújul.

A Magyar kultúráért és oktatásért pályázati programon keresztül a magyar állam 2010 óta több mint 4500 szervezetet támogatott 6,4 milliárd forinttal, idén 1,1 milliárd forint jut e célra, és már közel 5000 pályázat érkezett be. Kiemelt fontosságúak az ifjúsági szervezetek, 2016 óta 150 millió forinttal 228 szervezet működését és programjait segítette az anyaország, idén 200 millió forintos forrás áll rendelkezésre e célra.

A magyar kormány 2018-at a külhoni magyar családok évének nyilvánította, e program eseményeire egymilliárd forintot fordít Magyarország. A program egyik fő partnere a Magyar Védőnők Egyesülete, fontos cél a hungarikumnak számító védőnői hálózat Kárpát-medencei kiépítése.

Kárpát-medencei gazdasági tér
2016-ban a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányításával délvidéki és kárpátaljai gazdaságfejlesztési program indult, egy évvel később a Muravidéket, a Drávaszöget, Erdélyt és a Felvidéket is bekapcsolták a rendszerbe. 7289 kisebb összegű délvidéki pályázatból 6454 vállalkozás részesült támogatásban 10,7 milliárd forint értékben a turizmus, a mezőgazdaság, a vállalkozásfejlesztés területén. Ez év végéig pedig az 500 ezer eurót meghaladó mezőgazdasági és ipari nagyberuházások vonatkozásában 30 milliárd forintnyi beruházás valósul meg ezen elszakított országrészben, továbbá februárban újabb pályázat nyílt a támogatásban részesült mezőgazdasági feldolgozók által integrált több mint 4000 termelő számára is.
 


A magyar kormánytól kapott teherautók Kárpátalján

Kárpátalján az elmúlt két évben összesen 8,6 milliárd forint hasznosult gazdaságfejlesztésként, 21 ezer 875 támogatott pályázat útján. Jelenleg 6,5 milliárd forintnyi pályázat elbírálása folyik, emellett a többségében magyarlakta települések önkormányzati telekhatárainak földhivatali rendezését is segíti a magyar állam.

Erdélyben egymilliárd forintos mezőgazdaság-fejlesztési mintaprogram indult a Mezőségen, majd tavaly ősszel 1,5 milliárd forintos keretet hirdetett meg az anyaország, amire 520 támogatott pályázat érkezett.

A Muravidéken 316 pályázat kapott 937 millió forint támogatást mezőgazdasági, turisztikai és vállalkozásfejlesztési beruházásokra. A következő pályázati kört idén tavasszal hirdetik meg.

A Drávaszögben eddig 140 pályázatra összesen 455 millió forint támogatás jutott mezőgazdasági beruházásokra és vállalkozásfejlesztésre, jelenleg újabb pályázati kör elbírálása zajlik.

A Felvidékről 1521 pozitívan elbírált pályázat érkezett, ezek összesen 5,4 milliárd forintos forráshoz jutottak.

A Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága ezekhez kapcsolódva hirdette meg 2015-ben a külhoni magyar szakképzés évét, 2016-ban a fiatal vállalkozók, tavaly pedig a családi vállalkozások évét. Mindezek nyomán 2015 óta 110 tanműhely és tangazdaság jött létre, idén 300 millió forint jut ezek további fejlesztésére.

Az elmúlt években 2500 fiatal magyar vállalkozót és 2000 családi vállalkozást ért el Kárpát-medence-szerte a nemzetpolitikai államtitkárság, amely 302 vállalkozásfejlesztést támogatott 1,5 milliárd forinttal. Emellett konzultációkkal és mentorálással is segítették a külhoni magyar vállalkozásokat, melyek Kárpát-medencei hálózata folyamatosan épül.

A tematikus évek keretében a Nemzetpolitikai Kutatóintézet segítségével kutatásokra is sor került, ezekből kiderült, hogy a külhoni magyar vállalkozók 60 százaléka, a külhoni magyar családi vállalkozások 76 százaléka nem tervezi elhagyni szülőföldjét, és más adatok mellett arra is fény derült, hogy él a közösségi felelősségvállalás, hiszen 64 százalékuk támogat valamilyen magyar intézményt vagy rendezvényt.

A szórvány és a diaszpóra is fontos
A Kőrösi Csoma Sándor-program 2013 óta szolgálja a diaszpóra magyarjainak megszólítását, közösségi és kulturális életük megszervezésének támogatását, valamint a Kárpát-medencei és anyaországi kapcsolatok erősítését. A dinamikusan bővülő program keretében máig 34 ország magyar közösségeiben teljesített szolgálatot összesen 385 önkéntes ösztöndíjas, a kezdeményezéshez 150 magyar szervezet csatlakozott. Idén 150 önkéntes utazik a világ különböző pontjain élő magyar közösségekhez, közülük harmincan egyházi feladatokat látnak majd el a történelmi felekezetek képviseletében.


A svájci körzeti cserkésztábor Spiezben

A magyar állam a diaszpóra magyarság oktatásának fejlesztését is segíti, 2017 végén e célból két pályázatot hirdettek meg összesen 500 millió forint értékben, ebből 200 millió forint jut a hétvégi iskoláknak, 300 millió pedig a diaszpóra szervezeteknek. A felhívásra 314 pályázat érkezett. Idén februárban a világban működő hétvégi magyar iskolák közel száz képviselője vett részt Budapesten a Hétvégi Magyar Iskolák Találkozóján, a Rákóczi Szövetség lebonyolításában pedig mintegy ezer magyar diaszpórában élő fiatal utazhat Magyarországra, illetve a Kárpát-medencébe.

A 2015-ben indult Petőfi Sándor-program az egykori Monarchia területén élő – tehát a Kárpát-medencén túl a csehországi, a bosznia-hercegovinai, a lengyelországi és a macedóniai – magyarokra fókuszál. Célja, hogy önkéntesek segítségével, minél több települést, közösséget bevonva erősítse a magyarságtudatot, a magyar kultúra, nyelv, önazonosság megőrzését, adott esetben visszatanulását. Ma már 11 országban 65 ösztöndíjas önkéntes tevékenykedik, számuk az idén 75-re emelkedik.

E két program keretében eddig összesen 525 anyaországi és külhoni fiatal látogatott el szórványban és diaszpórában élő magyar közösségekhez. A Kőrösi Csoma Sándorról és Petőfi Sándorról nevezett programokra az idén összesen egymilliárd forint áll rendelkezésre.