Morvai Krisztina interjút adott a Minap.hu-nak, ahol beszélt megromlott kapcsolatáról Vona Gáborral.

Fotó: MTI, archív

Az alábbiakban az interjúból idézünk.

–  Mikor beszélt utoljára Vona Gáborral?

– Tavaly ősszel úgy döntöttem, hogy minden hiúságomat és fájdalmamat félretéve elmegyek a Jobbik kihelyezett frakcióülésére, és meghallgatom a béruniós kezdeményezésről szóló előadásokat és vitát. Nem mondom, hogy nem ért hidegzuhanyként, amikor bejelentették, hogy a bérunióról konferenciát tartanak Brüsszelben, az Európai Parlamentben. Jól esett volna, ha kikérik az én véleményemet, tanácsaimat is, de erre nem került sor. Azért mentem el a frakcióülésre, mert számomra kiemelten fontos téma a Magyarország és Nyugat-Európa közötti jövedelmi és életszínvonalbeli különbségek csökkentése – számos felszólalásom és kezdeményezésem volt ezzel kapcsolatban. Szerettem volna jobban megérteni a „bérunió” fogalom tartalmát és javaslatokat is tenni. Bár fájdalmamra erre nem volt igény, mégis úgy döntöttem, hogy az ebédnél odaülök Vona Gábor mellé. Mosolyogtam, kedves voltam, és igyekeztem egy őszinte és tartalmas beszélgetést kezdeményezni. Nem sikerült ugyanúgy, ahogy 2014 óta egyetlen-egyszer sem.
 

– Miért szakadt meg a kapcsolata a Jobbik elnökével?

– Sokáig nem értettem, hogy 2013-tól kezdve miért távolodtunk el egymástól Vona Gáborral, és 2014-től miért szűnt meg teljesen a kapcsolatunk. Mostanra, a 2018-as országgyűlési választásokat megelőző időszakra vált ez világossá számomra. Amikor legnagyobb megdöbbenésemre azt észleltem, hogy a Jobbik egyértelműen közeledik az általam csak „szemkilövető pártoknak” nevezett politikai erőkhöz, akkor minden megvilágosodott. Ez az, amire készültek, azaz az egykori elvek és értékrend teljes feladására és a balliberális oldallal történő összefonódásra. Mielőtt bárki is megkérdőjelezné ez utóbbinak a tényét, hadd mutassak rá néhány dologra. Márki-Zay Péter a Jobbik „találmánya”, a hódmezővásárhelyi polgármester személyét a Jobbik választotta ki, és szintén ez a párt vezényelte le a jelölt sikeres kampányát. Szabó Gábor pártigazgató, az MSZP illetékes vezetőjével együtt számos jobbikos társaságában ünnepelte a „közös győzelmet”. Márki-Zay Péter ezt követően „hálából” kinevezett egy szocialista alpolgármestert, valamint ellátogatott Botka Lászlóhoz, Szeged szocialista polgármesteréhez és ünnepélyesen átvette tőle az Európai Unió zászlaját.

Úgy gondolom, hogy országos szinten sem lesz ez másként: a baloldal, illetve a liberális erők a „Jobbik hátán” kívánnak felkapaszkodni a hatalomba. A másik bizonyíték: a Jobbik folyamatosan a „szavazzunk a legesélyesebb ellenzéki jelöltre” jelszavát vallja. Arra biztatja saját támogatóit, hogy a www.kireszavazzunk.hu oldal segítségével állapítsák meg, hogy választókörzetükben ki a legesélyesebb ellenzéki jelölt és akkor is őrá szavazzanak, ha az illető történetesen az MSZP- DK jelöltje. Harmadik bizonyíték a sok közül: Mirkóczki Ádám a minap arra kérdésre: mi történik akkor, ha a Jobbik jó eredményt ér ugyan el, de nem tud önállóan kormányt alakítani és koalíciós partnerre szorul? – azt válaszolta, hogy ezt voltaképpen kizárólag Vona Gábor tudja, neki van meg a forgatókönyve erre az esetre. Több, mint gyanús! Mindenesetre ez azt jelenti, hogy a Jobbikra adott szavazat egyfajta bianco csekk.

Összességében fájó szívvel vált meggyőződésemmé, hogy a Jobbik 2014 óta – vagy még régebben – tudatosan készül azon erőkkel való „egyesülésre”, akikkel szemben megerősödött 2006-ban, a nemzeti ellenállásban. Pontosítok: most már inkább úgy tűnik, a nemzeti ellenállás elsöprő erejét és lendületét használta fel arra, hogy törpepártból 2009-ben 15%-os párttá váljon. Összességében mára nyilvánvalóvá vált számomra, hogy azért romlott meg a kapcsolatom a párt vezetőségével, mert az én személyem zavaró volt számukra a balliberális oldalhoz való közeledésben, hiszen én a 2006-os brutális jogsértésekkel, illetve a 2002-2010 közötti nemzeti ellenállással összefüggő nemzeti jogvédő munkám eredményeként kerültem a közéletbe és váltam a Jobbik európai parlamenti képviselőjévé.

A teljes beszélgetés IDE kattintva, a Minap.hu oldalán olvasható.

demokrata.hu