Az EPP-nek erős Fideszre van szüksége

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

Európának egy erős Európai Néppártra (EPP), az EPP-nek pedig egy erős Fideszre van szüksége – hangsúlyozta Trócsányi László igazságügyi miniszter, a Fidesz európai parlamenti (EP-) választási listavezetője a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lapnak egy interjúban, amely vasárnap jelent meg a lap hírportálján.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

A politikus a Fidesz EPP-tagsága körüli vitával kapcsolatban kiemelte, hogy az EPP „egy nagy család”, amelyben sok irányzat működik, és ezek „néha összeütköznek”. Elmondta: reméli, hogy a Fidesz az EPP-ben marad, és bízik abban, hogy március 20-án, amikor az EPP politikai közgyűlése tárgyal a Fidesz tagságáról, sikerül „bölcs”, és a Fidesznek kedvező eredményre jutni.

„Jelenleg nincsen semmilyen B-terv” – mondta arra a kérdésre, hogy van-e B-terve arra az esetre, ha kizárják a Fideszt a jobbközép pártokat összefogó EPP-ből. Megjegyezte: „mindig szomorú”, amikor válásra kerül a sor egy családban, mert minden válás fájdalmas, és rendszerint senki sem nyer rajta.

A vitát kiváltó kormányzati kampányról, amelynek egyik fő alakja az Európai Bizottság EPP-s elnöke, Jean-Claude Juncker, azt mondta, hogy „nem Juncker személyét támadtuk, hanem a bizottság véleményvezéreinek rossz döntéseit”.

Kifejtette, hogy a brüsszeli testület az utóbbi években úgy lépett fel, mint egy „politikai bizottság”, holott az európai szerződések egyértelműen fogalmaznak, kimondják, hogy a tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanácsnak kell meghatároznia a politikai irányt, a bizottság feladata pedig a szerződések szellemének megőrzése és a tanács által meghatározott irány követése.

„Ehelyett azt látjuk, hogy a tanács befolyása csökken, és a bizottság akarja meghatározni a politikai irányt” – mondta Trócsányi László.

A miniszter nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy veszélyben van-e a bíróságok függetlensége Magyarországon, és hangsúlyozta, hogy mindig is tisztelte a bíróságok függetlenségét, „mert ez a legfontosabb érték egy jogállamban”.

A közigazgatási bíróságok létrehozásával kapcsolatban kifejtette, hogy a mindenkori igazságügyi miniszter hatásköre erősen korlátozott, és olyan mechanizmusokat építettek be a rendszerbe, amelyek „lehetetlenné teszik, hogy a miniszter önkényesen járjon el”.

Mint mondta, alaposan tanulmányozták más országok modelljeit, köztük a német és az osztrák megoldást, és nagyrészt az osztrák modellt vették át, de több garanciát építettek be. „A lelkiismeretem tehát teljesen nyugodt” – mondta Trócsányi László.

A bírálatokkal kapcsolatban kiemelte, hogy el kell választani egymástól a politikai és a jogi érveket. A politikusok kritikái mindig „politikai feltételezéseket” tartalmaznak, külföldi jogászokkal beszélve viszont egészen más a hangnem, „és kialakul egy párbeszéd közöttünk” – mondta, hozzátéve, hogy kikérték az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság véleményét, amelyet alaposan végiggondolnak majd, és javaslataiból igyekeznek minél többet átvenni.

Aláhúzta, hogy a közigazgatási bíróságokról szóló törvény jogorvoslati lehetőséget biztosít minden jogkövetkezménnyel járó közigazgatási döntéssel szemben, „tehát nem szűkítettük, hanem bővítettük a keretet”.

Az igazságszolgáltatási rendszer korábbi átalakításaival kapcsolatban elmondta, hogy az új alkotmány 2011-es bevezetése valóban sok új törvény megalkotásával járt, „de Magyarország mindig nyitott volt a párbeszédre”, és elfogadta az Európai Bíróság döntését a bírák nyugdíjazásának ügyében. Megjegyezte: más országokban is előfordult, hogy csökkentették a bírák nyugdíjkorhatárát, de erről legfeljebb belpolitikai vita volt.

Arra a felvetésre, hogy a változtatások az Alkotmánybíróságot is érintették, kiemelte, hogy a magyar Alkotmánybíróság nemzetközileg igen elismert testület, a változtatások pedig az utóbbi húsz év tapasztalatai alapján valósultak meg és hozzájárultak a stabilitáshoz.

Arra a kérdésre, hogy az ET korrupcióellenes szakértőkből álló csoportjának (GRECO) véleménye szerint hátráltatja a korrupcióellenes küzdelmet az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács konfliktusa, aláhúzta, hogy Magyarországon száz százalékosan tiszteletben tartják a jogállamiságot, így a kormánynak nincs is hatásköre ezen a területen, és miniszterként nincs beleszólása az ügybe.

Mint mondta, miniszterként a közigazgatási bíróságok rendszerének ügyében illetékes, és kezdeményezésére indult meg a párbeszéd a kormány és a Velencei Bizottság között. Hozzátette, hogy meggyőződése szerint a testület állásfoglalása révén elül az új rendszer körüli vita. Megjegyezte: meglepte, hogy „milyen nagyra fújták fel ezt a luftballont”. Úgy vélte, hogy mindazok közül, akik az ügyben megnyilatkoznak, valójában senki sem olvassa el a vonatkozó törvényeket, és így nem is ismerik a bennük rögzített jogállami garanciákat.