Az uniónak figyelnie kell Közép-Európa hangjára

Fotó: MTI, archív, illusztráció

 Ma az Európai Unióban a Visegrádi Négyek jelentik a jövő zálogát, és csak ők menthetik meg a kontinenst – erről írt cikket Mező Ferenc, a Debreceni Egyetem docense.


Fotó: MTI, archív, illusztráció

Az egyetemi docens szerint ki kell alakítani egy magyar beszédközeget is az illegális migrációval kapcsolatban azért, hogy a balliberális narratívák mellett más is legyen a közgondolkodásban, és szerinte a „nyitott Európa” helyett az „Európa erőd” doktrínájának van jövője. 

Politikai értelemben Közép-Európa először ún. „Zwischen Europa” (köztes Európa) néven jelent meg a német diplomáciában a XIX. században, ez a Németország és Oroszország közötti európai területet jelentette, ahol nagyszámú német nyelvű kisebbség élt, majd ez a balkáni vasúti expanzióval együtt egy gazdasági hátország, ún. „Hinterland” lett – ismertette a térség politikai jelentőségének alakulását a Debreceni Egyetem docense.

Leginkább a rendszerváltozás hajnalán, a nizzai, illetve később a lisszaboni csúcson értékelődött fel a térség, amikor is a britek és a franciák megijedtek attól, hogy miután Németország egyesült, a politikai befolyása alá kerülő kis államokkal együtt le fogja szavazni őket az új, többségi alapon működő európai rendszerben. Nem véletlen, hogy Németország azóta is nagyon sok támogatást juttat a térségnek, igaz, ezt főleg multinacionális cégek kapják – fejtette ki Mező Ferenc.

A teljes cikket erre a linkre kattintva olvashatják el.