A magyar kormány az egyetlen lehetséges helyes utat iparkodik követni. Védekezik, védelmezi a magyar életformát, igyekszik saját hazája kulturális közösségét erősíteni, továbbá felemeli a szavát egy olyan felfogású Európai Unióért, amelyik az európai népek érdekeit képviseli – mondta a Demokratának Tarlós István főpolgármester.

– Ön kire szavaz?

– A Fideszre fogok szavazni. Nem tagadom, hogy voltak-vannak viták is köztünk, de ezek sohasem terjedtek ki az alapvető politikai, világnézeti, nemzettel, vallással, identitással kapcsolatos kérdésekre. Ezekben egyetértés volt és van közöttünk. Különösen most, hogy végül is generációk jövőjét, sorsát meghatározó tétje van a küszöbön álló parlamenti választásnak. Túl azon, hogy sorsdöntő helyzetben eszemben sincs cserben hagyni azt a politikai közösséget, amelyikkel 28 éve minden megmérettetésen támogatjuk egymást, de jelenleg szélesebb értelemben a magyar kultúra, életforma, szokásjogok, hitélet hosszú távú megmaradásáról van szó. Aki ezt nem érzékeli, és esetleg indulati alapon protest döntést hoz a jelenlegi kormány ellen, valószínűnek tartom, hogy rövidesen nagyon megbánja, amit tett. Ez a választás több lesz, mint az egyszerű parlamenti váltógazdaság egyik fejezete. Ez a hosszú távú jövőről szól.


– Mik azok a legnagyobb veszélyek, amiket egy rossz döntés hordozhat?

– Van egy azonnali, és egy lassabban kibontakozó, de még nagyobb kockázat. A kettő összefügg. A jelenlegi kormány, illetve ellenzék között van egy antagonisztikus ellentét a tömeges, lényegében illegális bevándorlással kapcsolatos helyzet megítélésében. Az ellenzék többsége egyértelműen bevándorláspárti, a kormány viszont az erős nemzetállam, a magyar életforma, a kereszténységre épülő európai kultúra pártján áll. Ha az ellenzék kerülne hatalomra, akkor mindenekelőtt kaotikus állapotokra számíthatnánk. Az atomizálódott, nem önálló koncepció alapján sodródó, a „politikai korrektség” és multikulturalizmus vazallusává szegődött ellenzéki csapatokat csupán az engesztelhetetlen Fidesz- és Orbán-gyűlölet köti össze. Politikai ideológiáik, törekvéseik összeegyeztethetetlenek. Ha egyáltalán képesek lennének kormányt alakítani, akkor is mindennap esélye volna a Karácsony Gergő könyörgő szavára összetákolt, de egységbe foglalhatatlan koalíció összeomlásának. Ráadásul Karácsony közölte, hogy ignorálná az Alaptörvényt, ami nem más, mint az anarchia nyílt meghirdetése. Ez tehát az azonnali kockázat.


– Mi az, amit hosszú távon kibontakozó kockázatnak nevez?

– Említettem az illegális bevándorlás problémáját, amivel az Európai Unió jelenlegi vezetése évek óta nem tud mit kezdeni, és ezt nem kis mértékben a saját jelenlegi – az alapítókétól messze eltávolodott – ideológiájának köszönheti. Az EU hátat fordított a keresztény gyökereknek, és a bukásra ítélt multikulturalizmus, valamint a farizeus és végtelenségig kiforgatott „politikai korrektség” útját választotta. Ezenkívül a gyakorlatban vonakodik érvényesíteni a nemzetek közötti kapcsolatok egyenlőségét és az erős nemzetállamok elvét. Pedig a közös Európa a kereszténységben fogant. Adenauer, Schuman, De Gasperi az európai közösség megszületésének előestéjén egy kolostorban találkoztak és imádkoztak! Schuman, akit „Európa atyjának” is neveznek, csakis keresztény Európát, sőt keresztény demokráciát tudott elképzelni. Goethe azt mondta, hogy „Európa anyanyelve a kereszténység”. Schuman az európai közösséget nem központi hatalomként képzelte el, hanem szuverén, erős nemzetállamok uniójaként. Az erős nemzetállam élvez természetes támogatottságot. Az illegális bevándorlás, sőt általában a tömeges bevándorlás legalizálásával éppen a kereszténységre épült európai kultúra és az erős nemzetállamiság kerülhet végzetes veszélybe. A magyar ellenzék valószínűleg szándékosan összekeveri a menekült és az illegális bevándorló fogalmát. Utóbbi veszélyére már másfél évtizede, elismert baloldali európai közéleti személyiségek rámutattak. Megállapították, hogy ezek a bevándorlók semmi tiszteletet nem mutatnak a törvényeink, a vallásunk, a kultúránk iránt. A menekült bebocsátást kér, és tiszteli az őt befogadó országot. Aki kövekkel, botokkal köszön be, fenyegetőzik, követelőzik, gyerekeket hajigál át a kerítésen, letépkedi a befogadók vallási szimbólumait, erőszakot alkalmaz, az nem menekült. Az erőszakos, tömeges bevándorlástól minden normális ember fél, és felismeri a veszélyét. Az ellenzék ezt elbagatellizálja, így vagy nagyon szerény képességű, vagy báb.


– Melyik igaz az ellenzékre a kettő közül?

– Nem akarok ebben markáns véleményt megfogalmazni, de a másodikat a magam részéről mindenképp feltételezem. Kétségtelennek tűnik, hogy él Amerikában egy dúsgazdag aggastyán, aki valami okból mintha kompetens szereplőként jelenne meg a magyar politikában, és a pénzt sem sajnálja, hogy befolyásolja az április nyolcadikai magyar választásokat. Nehezen vitatható, hogy a tömeges bevándorlás reprezentatív támogatója, és aligha kétséges, hogy a befolyása alatt álló, „politikai korrektség” és multikulturalizmus híveként jellemezhető magyar ellenzék hatalomra juttatásán fáradozik. Internetes médiumok, demokratikus álarcok mögül agitprop tevékenységgel is foglalkozó „civil szervezetek” támogatják ebben a törekvésben. Ez látszik a magyar ellenzék valódi bázisának. A politikai korrektség azonban valójában épp a keresztény kultúra gyengítésére törekszik, és ezt eredményezi a tömeges bevándorlás is. A magyar kormány ezzel szemben az egyetlen lehetséges helyes utat iparkodik követni. Védekezik, védelmezi a magyar életformát, igyekszik saját hazája kulturális közösségét erősíteni, továbbá felemeli a szavát egy olyan felfogású Európai Unióért, amelyik az európai népek érdekeit képviseli. Az ellenzék győzelmével megszűnne az Orbán-kormány által biztosított védelem, és ha elindul hozzánk az emberáradat, az a folyamat többé nem lesz visszafordítható. Vagyis unokáink, de az őket követők már szinte bizonyosan olyan helyzetbe kerülhetnének, hogy elfelejthetnék a magyar, sőt az európai életformát is. Németországban, Franciaországban, Skandináviában ennek már félreérthetetlen jelei vannak.


– Sokan úgy látják, a problémák már most is megvannak, csak mennyiségi kérdés a felszaporodásuk.

– A „mennyiség” idővel magával hozza a tartalmi változásokat. Ha a népesedési tendenciák közti durva különbségeket figyelembe vesszük, akkor könnyen lehet, hogy a XXI. század lesz a hagyományos Európa utolsó évszázada. Azt tartom lelkiismeretlenségnek az ellenzék részéről, hogy a nyilvánvaló figyelmeztető jelekről nem hajlandók tudomást venni. A már elhangzottakon kívül vannak még jelek. Az például nem kifogásolható, ha legális menekültek szabadon akarják gyakorolni a vallásukat, de ez csak a befogadó ország vallásának, szimbólumainak tiszteletben tartása mellett fogadható el. Félő, hogy itt nem egészen erről van szó.


– Úgy tűnik, Budapesten a legerősebb az ellenzék kampánya, itt zajlanak a legnagyobb rendbontó akcióik is. Az egész kérdés ide koncentrálódik.

– Én ezt nem tartom annyira veszélyesnek. Budapest láthatta 2015-ben, mi történt a Keleti pályaudvar környékén. Az éppen elég volt. A főváros nem a legrosszabb terepe az ellenzéknek, itt valóban relatíve jobb eredményt érhet el. Gondoljunk azonban arra, hogy az MSZP, a DK elég hiteltelen politikusokból áll, és az MSZP még arra sem volt képes, hogy önálló miniszterelnök-jelöltet állítson. Az pedig négy és nyolc éve is bebizonyosodott, hogy Budapest nem olyan egyértelmű liberális város.


– Mi a helyzet a Jobbikkal?

– Nem akarom őket bántani. Nehéz helyzetben vannak, mert az identitásuk kérdőjeleződött meg. Ha még – bármilyen trükkel – besegítenek Gyurcsánynak vagy az MSZP-nek, elveszíthetik a bázisukat. Már nem a kommunikációjuk a döntő, hanem az esetleges visszalépések, támogatások elfogadása. Híveik nyilván ezt fogják figyelni.


– Az ellenzékhez köthető egy kezdeményezés, a laktanyák, honvédelmi létesítmények összeírása abból a célból, hogy migránsbefogadó központok alakulhassanak. Például Zuglóban állítólag egy munkásszállót is kinézett a Karácsony Gergely- és Tóth Csaba-féle társaság. Ha a Fidesz nyer a választásokon, de egyes budapesti kerületekben az ellenzék szerez többséget, akkor végre tudják hajtani ezeket a terveket?

– Önkormányzati szinten kis mértékben szabályozható a bevándorláspolitika, így, ha nem lesz kormányváltás, az említett veszély minimalizálható. Ha a hír igaz, az újabb bizonyítéka, hogy Karácsony Gergő hiába szalonképes modorú, de miniszterelnöki kvalitásokkal nem rendelkezik.


– 2019-ig mindenképpen főpolgármester lesz. Szeretnénk garanciát hallani arra, hogy Budapesten rend lesz!

– Amennyiben ez rajtam múlik, úgy biztosan. Van pozitív rend, ami a közjót szolgálja. József Attila is így látta. Még lesznek tán vitáink a Fidesszel, de a meghatározó, jelentős ügyekben a jelenlegi kormánnyal tudok együttműködni. Nagy hiba lenne most egy kormányváltás, mert ma még megelőzhető valami sorsfordítóan rossz, amit utóbb „elkerülhetetlennek” hazudhatnának, ha az ellenzék kezébe kerülne az ország.

Hernádi Zsuzsa

Fotó: Vermes Tibor