Míg Vác korábban turisztikai szempontból háttérbe szorult az olyan Duna-parti városokkal szemben, mint Szentendre vagy Visegrád, az elmúlt évek befektetési hullámában olyannyira népszerűvé vált, hogy már a vendégek elszállásolása jelenti a problémát. A beruházások, a kulturális programok és az infrastruktúra mellett, a számtalan olimpikon városában természetesen a sportot is érintik.

Fotó: T. Szántó György/Demokrata

Fotó: T. Szántó György/Demokrata

Egy csendes város, ahol péntek délutántól hétfő reggelig semmi nem történik – nyolc-tíz évvel ezelőtt még így vélekedtek Vácról, azóta azonban felpezsdült az élet. Az utóbbi esztendőkben késő tavasztól kora őszig a város szinte minden hétvégén hangos valamilyen fesztiváltól, zenei, gasztronómiai, színházi vagy egyéb kulturális rendezvénytől. A polgármesteri széket 2010-ben átvevő Fördős Attila egyik legnagyobb feladatának azt tekintette, hogy növelje a város presztízsét: míg ugyanis a Duna jobb partján, különösképpen Szentendrén, Esztergomban és Visegrádon igencsak komoly volt a turisztikai forgalom, addig a folyó túlsó oldalára kevesebb figyelem irányult. Azóta állami, önkormányzati és magánberuházások eredményeként a településen 50 milliárd forint értékben zajlottak rekonstrukciók – ilyen mértékű fejlődés nem csupán évtizedek óta, hanem a valószínűleg az elmúlt évszázadban sem történt a városban.


Fotó: T. Szántó György/Demokrata

Megőrizni a múltat

Az önkormányzat kiemelt célja volt a kulturális élet felélénkítése. Az egyik legnagyobb ilyen jellegű beruházás a Memento Mori nevű kiállítóhely megépítése volt a főtér mellett. Még 1994-ben, a domonkos templom helyreállítási munkálatai során mintegy kétszáz mumifikálódott tetemet találtak a föld alatt, amelyeket elszállítottak a Természettudományi Múze­umba, a koporsókban fellelt temetkezési kellékek, bibliák és egyéb kegytárgyak azonban a városban maradtak, és az állandó tárlaton megtekinthetővé váltak. Szintén a főtéren helyezkedik el a Pannónia Ház, amely az 1700-as évek elején uradalmi kocsma volt, később pedig Aranyszarvas fogadó néven üzemelt, az egykori vendéglátóhelyen mások mellett megszállt Petőfi Sándor is, aki egyébként Vácon írta az Anyám tyúkja című versét. A korábban raktárakban porosodó közgyűjtemény azóta az épületben kapott méltó helyett. A bejárattól néhány méterre áll az első világháborús emlékmű, amelyre Fördős Attila különösen büszke – az 1933-ban épített szobor teljes rekonstrukciója ugyanis mintegy 15 éves előkészítés után valósult meg. A polgármester távlati tervei között mindemellett egy új múzeum építése is szerepel, amelyben az ugyancsak raktárakban tárolt helytörténeti anyagokat helyeznék el. A polgármester ugyanis fontosnak tartja nyomatékosítani a helyiek és a turisták számára, hogy egy ezeréves magyar városról van szó, az erről szóló dokumentumokat, tárgyakat szeretnék végre a nyilvánosság elé tárni. Emellett pedig a kormányzat 2030-ig 3 milliárd forintos támogatást biztosít Vácnak a település barokk jellegének megőrzésére.

A kulturális megújulás fontos pontja volt, amikor 2014-ben az egykori Dunagyöngye Színház helyén megépült a Váci Dunakanyar Színház, amelyet Palócföldről és az Ipolyságról is rendszeresen látogatnak vendégek. Az intézmény a közeljövőben homlokzatában, nézőterében és gépészetileg is megújul. A fellendült programkínálat legnagyobb eseményét a Váci Világi Vigalom jelenti, amely három nap alatt több mint százezres tömeget fogad. Fördős Attila elmondja, a kulturális fejlődéssel a turizmus is megélénkült, háromszorosára emelkedett a vendégéjszakák száma, így jelenleg ennek kiszolgálása jelenti a problémát. Bár mind a városban, mind a közeli településeken is találhatók panziók, illetve Budapest közelsége is segíti a helyzetüket, ha épülne egy nagyjából 120 szobás – lehetőség szerint wellnessközponttal és konferenciateremmel ellátott – szálloda, az egészen új távlatokat nyithatna a fejlődésben.


A nemzet sportvárosa

Hesz Mihály, Csipes Ferenc és Gyulay Zsolt olimpiai bajnok kajakozók mind Vácról hódították meg a világot, legutóbb pedig Galambos Péter evezős öregbítette a település hírnevét. A város alpolgármestere szintén evezős, Pető Tibor, a Magyar Evezős Szövetség kétszeres világbajnok elnöke. Fördős Attila kiemelt figyelmet fordít az utánpótlás-nevelésre, a fiatalok sportolási lehetőségeinek szélesítésére. A Magyar Kajak-Kenu Szövetséggel 120 millió forintból építenek új csónakházat, a sport mellett turisztikai célból is, a Magyar Kézilabda Szövetséggel együttműködve pedig közel 5 milliárdból egy 3500 fő befogadására alkalmas csarnok terveit készítették elő. Felújítják a Ligeti Stadiont, valamint az egyház tulajdonában lévő atlétikai pályát is. A polgármester hangsúlyozza, Vác mindig is a nemzet egyik sportvárosa volt, a labdarúgócsapatuk korábban NB I.-es bajnokságot is nyert, illetve paralimpikonjaik szintén komoly eredményeket értek el.

A kultúra és a testmozgás mellett azonban hasonló figyelmet fordítottak az elmúlt években az infrastruktúra és az egészségügyi ellátások fejlesztésére is. A kórház egyik épületszárnyát teljes egészében felújították, illetve rekonstruálták a mammográfiát. A munkálatokból az oktatási intézmények sem maradtak ki, egy területfejlesztési pályázat eredményeképpen hamarosan új bölcsődével is gazdagodik Vác. Megszépült a főtér, új sétálóutcákat alakítottak ki egészen a Duna-partig, a környező épületek jelentős része új homlokzatot kapott, a macskaköveken sétálva még esős időben is mediterrán hangulatot áraszt a város.


Autók, hajók, vonatok

Kevés település mondhatja egyébként el magáról, hogy egyszerre fejlődik a közúti, a vasúti és a vízi infrastruktúra is, Vácon azonban jelenleg mindhárom területen komoly előrelépések zajlanak. A legnagyobb beruházást az M2-es autópálya bővítése jelenti, amely a tervek szerint kétszer két sávon jövő év szeptemberében éri el a várost. A hajóközlekedés 12 milliárd forintból élénkül a közeljövőben, Budapest és Vác, valamint Vác és a Dunakanyar között is átszelhetjük a vizet. Mindemellett pedig rekonstruálták a vasútállomást, amely – mint Fördős Attila felhívja a figyelmünket – nem csupán a település életében, hanem országosan is kultúrtörténeti jelentőséggel bír. Az eredetileg 1846-ban átadott épület a legrégebbi magyar pályaudvar, Budapest és Vác között járt elsőként vonat az országban, a szakaszon utazott mások mellett Petőfi Sándor és Kossuth Lajos is.