A kétgyermekes családokra is kiterjesztik a 10 millió forintos kedvezményes kamattámogatású kölcsönt, a háromgyermekeseknél pedig a kölcsönfelvétel lehetőségét 15 millió forintra emelik meg – jelentette be a családok otthonteremtési kedvezményéről (csok) szóló kormánydöntést ismertetve Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

Ez az első lépés a család- és lakástámogatási rendszer kibővítése irányába – hangsúlyozta.

Azt mondta: a lakáskasszarendszer átalakításából felszabaduló forrásokat a csok kibővítésére költik.

A kormány állja a szavát, bővíti a csok rendszerét – mutatott rá Gulyás Gergely.

Elmondta, a lehető leghamarabb, lehetőség szerint még idén szeretnék, ha a csok változtatásai hatályba lépnének. A támogatás megemelésére vonatkozó kérdésre közölte, ez az összeg még nem növeli nagy mértékben az ingatlanárakat. A csok bevezetésekor volt egy olyan rövidtávú hatás, hogy jelentősen megnőttek az ingatlanárak, és ha ez így történik, a segítség relatívabbá válik – magyarázta.

Jelezte továbbá, hogy a kormány a hét végén bejelentést tesz a családi nemzeti konzultáció részleteiről, és ennek eredményeit követően – és részben attól függően – további család- és lakástámogatási döntések születnek majd.

Megjegyezte azt is, a kormány foglalkozik a 2019 végéig tartó ötszázalékos lakásáfa meghosszabbításának kérdésével.

A kormány határozott továbbá arról, hogy Budapesten nem három, hanem négy súlyponti kórház lesz, ugyanis a Szent János Kórház is ilyen intézménnyé válik – közölte a miniszter.

Elmondta, a Szent János Kórház tervezésére 495 millió forintot biztosít a kormány, így egy több mint 500 ágyas kórház felépítése, újjáépítése történhet meg. A másik három, már eldöntött súlyponti kórház a Honvédkórház, a Szent László és a Szent István Kórház összevonásával létrejövő intézmény, valamint a dél-budai centrumkórház lesz. Ezekre már kiírták a tervpályázatokat, amelyeknek december 9-ig meglesz az eredményük – tájékoztatott.

A Miniszterelnökség vezetője más kormánydöntésekről is beszámolt. A hulladékgazdálkodási problémákkal kapcsolatban kijelentette: nem engednek az üzleti érdekű zsarolásoknak, ezért nem engednek a rezsicsökkentésből, és ha kell, akár a katasztrófavédelem is képes átvenni a szolgáltatás biztosítását, de nem ez a cél. A szükséges konszolidációhoz a kormány forrást is fog biztosítani, illetve egy létrejövő bizottság – amelynek Balla György fideszes országgyűlési képviselő, továbbá az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint a Miniszterelnökség képviselője lesz a tagja – egy héten belül jelentést tesz a hulladékgazdálkodás állapotáról – közölte. Megjegyezte, hogy jelentős, részben rossz gazdálkodásból eredő tartozások halmozódtak fel, ezeket most mérik fel, de a nagyságrend több tízmilliárdos.

Arról is beszélt, hogy a kulturális tao-pénzek területén jelentős visszaélések voltak – szavai szerint ugyanis a jegyeladásból befolyó összeghez kapcsolódó kritérium „nem mindig szolgálta az átláthatóságot” -, ezért új támogatási rendszert vezetnek be. Az eddigi ráfordítások nem csökkennek, azokat jövőre is biztosítják, de nem a jelenlegi formában – mondta, hozzáfűzve, az átalakításról a tervek szerint a következő kormányülés dönt.

Kérdésre elmondta, a jelenlegi kulturális tao-támogatásból 35 milliárd forint jutott a kultúrára, ennek az elosztása azonban egyenlőtlen volt, és visszaélések is történtek. A forrást nem kívánják csökkenteni – erősítette meg -, de az lenne a jó, ha pályázati formában vagy világos, előre megismerhető szempontok szerint a kormány, a kulturális kormányzat döntene a források felhasználásáról.

Egy másik kérdésre úgy fogalmazott, ez az ügy „a kultúrharcnak azért nem lehet része, mert mi semmilyen kultúrharcban nem vagyunk érdekeltek, semmilyen kultúrharcot nem támogatunk”. A miniszter rögzítette: a kulturális támogatás nem politikai alapon történik, bár politikai viták tárgya lesz. Elmondta, a kormány támogatói között is sokan vannak, akik haszonélvezői a tao-nak.

A Terror Háza Múzeumnál tartott október 23-i ünnepség – ahol Orbán Viktor miniszterelnök beszélt – szervezési részleteit firtató felvetésre Gulyás Gergely azt felelte: nem volt szervezett szállítás az ünnepségre. Szerinte egyébként a rendezvénnyel kapcsolatos „álhírgyártás” arra vezethető vissza, hogy az ellenzéki megmozdulásokon összesen körülbelül tizedannyian vettek részt, mint amennyien a kormányzati megemlékezésen.

Kovács Zoltán kormányszóvivő hozzátette: a világon minden olyan rendezvényen, ahol kiemelt védelemben részesülő személy van jelen, csak átvizsgálás és szigorú biztonsági körülmények biztosítása után lehet a színpad közelébe menni.

Az MTVA-székháznál tartott október 23-i jobbikos tüntetésre Gulyás Gergely kérdésre úgy reagált: a békés véleménynyilvánításnak megvannak a határai, a tojásdobálás nem feltétlenül tartozik ebbe a körbe.

„A Jobbik mindig egy szélsőséges párt volt, és a pártszakadást követően mintha külön is bizonyítani kívánta volna a szélsőségességét. Viszont régen egy tömegpárt volt, most azt bizonyította, hogy hívei már nincsenek, legfeljebb néhány fizetett alkalmazottja, aki hajlandó még velük kimenni tiltakozni” – fogalmazott.