A nemzetközi energiatárgyalásokkal és a határon átnyúló fejlesztésekkel bővül a Külgazdasági és Külügyminisztérium feladatköre, emellett az Információs Hivatal is a tárcához kerül – mondta bizottsági meghallgatásán Szijjártó Péter.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A Külgazdasági és Külügyminisztérium feladatköre a nemzetközi energiatárgyalásokkal és a határon átnyúló fejlesztésekkel bővül, emellett az Információs Hivatal is a tárcához kerül – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter-jelölt az Országgyűlés gazdasági bizottságának keddi ülésén.

A tárcavezetői kinevezés előtti meghallgatáson Szijjártó Péter megerősítette, hogy a külügy és a külgazdaság továbbra is egy minisztériumot fog alkotni. A tárca – mint mondta – továbbra is ösztönözni kívánja a beruházásokat, hiszen Magyarországnak ma már nem csak a régiós versenytársakkal, hanem több ezer kilométerre levő államokkal kell megküzdenie a befektetőkért. Hangsúlyozta, hogy Magyarország növekedési pályája a külgazdasági folyamatokhoz kötődik és különösen érzékenyen érintik az utóbbi évek világgazdasági folyamatai. Ezek legfontosabb ágazata az autóipar, amely Magyarországon tavaly rekordösszegű, 8038 milliárd forint termelési értéket állított elő – tette hozzá.

Az elmúlt ciklus eredményei közül kiemelte, hogy a kivitel 2014 óta minden évben rekordot döntött és tavaly már a 100 milliárd eurót is meghaladta, 2014-től 2017-ig 294 beruházással 9,8 milliárd euró befektetés érkezett, az újra befektetett tőke pedig több mint 50 százalékos éves emelkedéssel tavaly meghaladta a 6 milliárd eurót. Jelenleg 132 projekt vár döntésre, vagyis ennyi beruházás kezdődhet meg hamarosan – közölte.

Hangsúlyozta, hogy a befektetők már nem csupán az összeszerelői kapacitást keresik, hanem kutatási és fejlesztési helyszínként is tekintenek Magyarországra, így a beruházásösztönzés nem csak a munkahelyteremtést, hanem a technológia-intenzív fejlesztéseket és a kutatásokat is támogatja. Szijjártó Péter a következő évek fontos gazdasági alakítójának nevezte a munkaerőpiacot és azt ígérte, hogy adókedvezményekkel segítik a munkavállalói mobilitást erősítő munkáltatói támogatásokat.

Volner János jobbikos képviselő szerint a magyar külügy konfliktusokat épít, emiatt szerinte szövetségeseket vesztett a kormány a kárpátaljai magyarok ügyében. Kifogásolta továbbá, hogy nincs elegendő magyar árualap, a magyar ipari kapacitás erősítésre szorul, a külföldi befektetések helyett pedig vegyesvállalatok létrehozását szorgalmazta.

Molnár Gyula (MSZP) szerint a keleti nyitás gazdasági eredményei elhanyagolhatóak, politikai kára viszont jelentős, a Budapest-Belgrád vasútvonal haszna pedig kérdéses.

Bősz Anett (Párbeszéd) megjegyezte, hogy a nemzetközi versenyképességi rangsorokon Magyarország nem ér el jó helyezést se világviszonylatban, se régiós szinten.

Székely Sándor (DK) azt kérdezte Szijjártó Pétertől, hogy a kormány mit fog tenni a szorosabb EU-t és erősebb uniós vezetést szorgalmazó erők győzelme esetén.

Válaszában Szijjártó Péter kiemelte, hogy a kormány kerüli a fölösleges konfliktusokat, de reagálnia kell az alaptalan vádaskodásokra és minden eszközzel megvédi a külhoni magyarokat. Magyarország a kárpátaljaiak védelmében sem maradt egyedül, hiszen három másik európai külügyminiszterrel közösen lépett föl – tette hozzá.

Kulcskérdésnek nevezte a magyar árualap megteremtését, ennek érdekében pedig a belföldi kis- és közepes cégek külpiaci támogatását ígérte, de hozzátette, hogy az itt működő multinacionális cégek kivitele a magyar beszállítókat is gyarapítja. A magyar vállalkozókat nem csak közvetlen támogatással, hanem a beszállítói hányaduk emelésével is lehet segíteni, a nemzetközi cégeket viszont nem rekesztheti ki egy 10 milliós ország – tette hozzá.

Szijjártó Péter kijelentette, hogy tényként kell elfogadni a kínaiak európai térnyerését, de – mint mondta – nem mindegy, hogy a szükséges infrastruktúra hol épül föl. Magyarország érdeke, hogy tranzitország és logisztikai központ legyen – mondta. Megjegyezte továbbá, hogy a keleti nyitásban érintett országokba 2014 óta 15 százalékkal nőtt a kivitel, Oroszországban viszont 7 milliárd dollárnyi exportlehetőség veszett el a szankciók miatt.

A miniszterjelölt az EU jövőjéről szólva hangsúlyozta, hogy erős Európát csak erős tagállamokkal lehet építeni. Hozzátette, hogy Magyarország a szakember-utánpótlást nem bevándorlással, hanem az oktatás korszerűsítésével, képzésekkel és vállalati támogatásokkal biztosítja.

A miniszterjelöltet a gazdasági bizottság 4 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett 10 szavazattal támogatta.

A határon túl élő magyarok képviselete továbbra is a külpolitika fontos feladata marad

A határon túl élő magyar nemzeti közösségek érdekképviselete továbbra is a külpolitika egyik legfontosabb feladata marad, ahogyan eddig is az volt – jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium élére jelölt miniszter az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén kedden, kinevezése előtti meghallgatásán.

Szijjártó Péter elmondta, a nemzeti egység megléte olyan erőforrás, amelyet nehéz lenne mással helyettesíteni. Úgy vélekedett, hogy kevés ügyben alakult ki pártokon átívelő nemzeti konszenzus az elmúlt években. Amelyekben mégis, azokat leginkább a nemzeti összetartozás bizottságának hatásköréhez lehetett kötni.

Hangsúlyozta, minden nemzetközi nyomástól függetlenül kizárólag a magyar érdeket lesznek hajlandóak figyelembe venni. Ezután is használják majd a nemzetközi politikai eszköztár minden létező kellékét a magyar nemzeti közösségek megvédése érdekében, és továbbra is visszautasítják azon bántó és méltatlan vádakat, amelyek azt próbálják láttatni, hogy a magyar kormány határon túl élő magyarokat védő politikáját egy harmadik szereplő határozza meg – szögezte le Szijjártó Péter.

A magyar külpolitika határozott és kemény lesz – jelentette ki.

A miniszterjelölt azt mondta, hogy Magyarország fenntartja a NATO-Ukrajna miniszteri találkozókra és a NATO-Ukrajna csúcstalálkozóra vonatkozó vétóját mindaddig, amíg az ukrán fél jogi garanciát nem ad arra, hogy nem sérti meg a magyar nemzeti közösség jogait.

Ha meg tudnak állapodni az ukránokkal abban, hogy 2023-ig nem hajtják végre az oktatási törvény módosítását, és akkor is csak azt hajtják belőle végre, amiben megállapodnak a magyar nemzeti közösséggel, valamint a magániskolákat teljes mértékben kiveszik a törvény hatálya alól, akkor lehet szó a vétó elengedéséről – ismertette.

Átverésnek nevezte, amit az ukránok próbálnak elhitetni a nemzeti közösséggel, hogy a törvény végrehajtásának kitolása 2023-ig megoldja a problémát.

Szijjártó Péter hangoztatta, hogy a kormány álláspontja egybevág az Európai Unióéval: Ukrajnának teljesítenie kell a Velencei Bizottság elvárásait, konzultálnia kell a magyar nemzeti közösséggel, és szerzett jogot nem lehet elvenni.

Ukrajna egy „nemzetközi hazugságkampányt” is indított, amelyben azt a látszatot próbálja kelteni, hogy a magyar kormány kárpátaljaiakat védő politikája mögött az oroszok állnak – mondta a politikus.

„Tehát adott egy ország, amely azt állítja magáról, hogy az EU-ba és a NATO-ba törekszik, ehhez képest EU- és NATO-tagországok állampolgáraitól venné el az ukrán állampolgárságot” – fogalmazott Szijjártó Péter.

Azt mondta, nem elfogadható, hogy miközben egy hónapon belül kétszer robbantják fel a kárpátaljai magyarok képviseletét ellátó szervezet székházát, a NATO- és az EU-tagok „egy hangot nem mondanak erről a kérdésről”.

A miniszterjelölt kitért a magyar-román kapcsolatra is. Szavai szerint a marosvásárhelyi katolikus líceum ügyében még nyitva áll egy kapu, van egy jogi lehetőség arra, hogy az iskola működni tudjon szeptembertől, ugyanis jelenleg olyan irányba módosítják a román oktatási törvényt, hogy az oktatási miniszter saját határozatban tudjon létrehozni egy intézményt.

Amennyiben ez a jogalkotási folyamat nem megy végbe, át kell gondolni, mit szükséges tennie a magyar kormánynak. Ugyanez vonatkozik a marosvásárhelyi orvostudományi egyetemmel kapcsolatban létrejött fúzióra – jegyezte meg.

A Szlovákiával kialakított kétoldalú kapcsolatrendszerről Szijjártó Péter azt mondta, szó szoros és átvitt értelemben is hidat építenek. A kisebbségi ügyekben haladnak előre, bár lassabban, mint ahogyan azt a saját „ízlésük” diktálja.

A közelmúltban lehetővé tették a magyar nyelv használatát a polgári peres eljárásokban, a vasútállomásokon magyarul is kiírják a települések nevét, a magyar kisiskolák pedig fent tudtak maradni a megnövelt költségvetési támogatás révén – sorolta.

A miniszterjelölt beszámolt arról, hogy a jövőben is hangsúlyosan tekintenek a határon átnyúló gazdaságfejlesztési programra.

A kormány szerint a magyar nemzetpolitika célja az, hogy a magyar nemzeti közösségeket a lakóhelyükön erősítse meg.

Szijjártó Péter közölte, hogy legutóbbi bizottsági megjelenése óta mintegy 31 ezer pályázót támogattak csaknem 43,5 milliárd forinttal a határon túli gazdaságfejlesztési programmal. A támogatásoknak köszönhetően 82,5 milliárd forintnyi beruházás jött létre magyar vállalkozók által a határon túli területeken.

Szávay István (Jobbik) szolidaritást és kompromisszumkészséget kért az új ciklusban a miniszterjelölttől, és azt szorgalmazta, a kormányzati kommunikáció vegyen vissza abból, hogy az ellenzéket hazaárulónak próbálja beállítani. Megjegyezte, hogy bár a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtése során „majdnem baj lett”, de jó volt látni a példás összefogást.

Molnár Zsolt (MSZP) elismerve, hogy a kormány sokat tett a Kárpát-medence magyarságáért, azonban azt mondta, nem mindegy a motiváció: vajon nem azért cselekedtek-e így, hogy levélszavazatokat szerezzenek?

Az ülésen csupán tanácskozási joggal felszólaló Keresztes László Lóránt (LMP) alapvetően hibásnak nevezte a külgazdaság és a külügyek összevonását.

Tilki Attila (Fidesz) azt javasolta, hogy egy hónappal a választás után már felejtsék el a konfliktusokat, és próbáljanak arra összpontosítani, hogy tisztességesen tudjanak élni a kárpátaljai magyarok.

A bizottság öt fideszes és egy KDNP-s igen szavazattal, két jobbikos nem ellenében, egy MSZP-s tartózkodással egyetértett Szijjártó Péter miniszteri kinevezésével.

Ezt követően létrehozták az ellenőrző albizottságot, valamint az autonómia-albizottságot.

(MTI)