A demokrácia ünnepe

Fotó: MTI, archív

Reményt kaptak, elhiszik, hogy erősek lettek, és a mi álmunk szertefoszlott. Mutassuk meg, hogy vagyunk egypáran! – ezekkel a szavakkal hirdette meg a Sajtóklubban Bayer Zsolt a következő, immár hetedik Békemenetet. A gyülekező március 15-én 12 órakor lesz a Bem-szobornál, majd a menet átvonul a Kossuth térre, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mond ünnepi beszédet 14 órakor. A Békemenet szervezőit és közéleti személyiségeket kérdeztünk arról, miért tartják fontosnak az újabb felvonulást.

Bayer Zsolt újságíró: A Békemenetet mindig akkor hívtuk életre, amikor valamilyen külső vagy belső veszély fenyegetett. A hódmezővásárhelyi fiaskó után is hasonló a helyzet. Most az a veszély, hogy apátiába süllyed a nemzeti tábor, és elhisszük azt az ellenzéki propagandát, hogy mi már összeomlottunk, és semmi erőnk nincs. Demonstrálnunk kell, hogy ez nem igaz. Pontosan ezért szerveztük az első Békemenetet is. Akkor a kormányt mentettük meg egy elképesztő hazug és aljas külföldi támadássorozattól, most pedig egy még elképesztőbb és még hazugabb belföldi rágalomhadjárat folyik, amivel szemben minél többen meg kell mutatni magunkat. Nagyon boldog lennék, ha annyian jönnének el március 15-én, mint az első Békemenet alkalmával, ami a rendszerváltás történelmének legnagyobb tömegmegmozdulása volt.

Bencsik András, a Magyar Demokrata főszerkesztője: Az ellenzéki oldalon a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választásra létrejött a káoszkoalíció, amely a siker érdekében eredményesen mozgósított. Ha ez a káoszkoalíció minden választókerületben összeáll, akkor – annak ellenére, hogy a Fidesz–KDNP a legnépszerűbb politikai párt – matematikailag le lehet váltani az Orbán-kormányt. Ez Magyarország számára végzetes lenne. Az ellenzék hatalomra kerülve már másnap kinyitná a határokat, és beengedné a migránsokat. Bayer Zsolt találóan fogalmazott, amikor azt mondta, hogy „felült a halott”. Olyan politikai hullák vannak közöttük, mint például Gyurcsány Ferenc, aki már bizonyította alkalmatlanságát és rosszindulatát, gondoljunk a 2006-os rendőrterrorra. Azért tartok fontosnak egy közös felvonulást, egy erődemonstrációt, mert ettől meg kell menteni Magyarországot. A káosz­koalíció nem Magyarországért, hanem Magyarország ellen állna össze, miközben ezek a politikailag össze nem illő emberek semmiben nem értenek egyet. A hódmezővásárhelyi választások eredménye miatt az ellenzéki oldalon létrejött egy pszichózis, amivel meg tudják vezetni az embereket. Abban reménykedem, hogy a Békemenettel minden visszabillen a helyére.

Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztője: A Békemenet egyértelmű választ ad majd a Vonától Gyurcsányon át Szél Bernadettig, Karácsony Gergelyig és Juhász Péterig terjedő vérszomjas lámpavas-koalícióra. Többen vagyunk, mint gondolnánk, erősebbek, összetartóbbak, hazaszeretőbbek, és az igazság továbbra is itt, a nemzeti oldalon áll. A roncskoalíció megpróbálja elbizonytalanítani az eddig összetartó jobboldali tábort, lemorzsolni a bizonytalanabb, illetve az évek óta tartó mészároslőrincezésben megfáradt támogatókat, miközben egy egyértelmű kérdésre nem képesek őszinte választ adni. Ha ez a szivárványtársaság valóban győzne a választásokon, mi következne másnap? A Békemenet erőt és egységet mutat. Talán a Jobbik és az LMP szimpatizánsai, valamint a józanabb baloldali szavazók is rádöbbenek, hol a helyük, hiszen ez a kormány csak jót tett velük az elmúlt nyolc évben.

Stefka István, a PestiSrácok.hu lapigazgatója: Ugyanaz a helyzet, mint 2012 januárjában, amikor az első Békemenet elindult. Külföldről és belföldről egyaránt iszonyú erőkkel támadták Magyarországot, mert érzékelték, hogy olyan kormány került hatalomra, amelyik nem fogja kiárusítani az országot, hanem önálló gazdaságpolitikát hoz létre, kölcsönök és segélyek nélkül. A saját hazáját is eláruló ellenzékünk az EU-ban és az ENSZ-ben mindent elkövet azért, hogy lejárassa Magyarországot. A tét, hogy bevándorló­ország vagy európai, keresztény állam leszünk. Nemrég támadták meg az ENSZ-ben Magyarországot, mondván: rasszista a miniszterelnökünk. Ennél nagyobb galádságot nem tudok elképzelni. Magyarország mindig is kiállt a környező országok menekültjeiért. Nem igaz, hogy nem vagyunk befogadó ország, hiszen a délszláv háború idején ide menekültek a szerbek, a horvátok, az albánok. Mi azt nem akarjuk, hogy egy többmilliós nagyságrendű migránsáradat lepje el Európát, mi továbbra is keresztény állam akarunk maradni. Antall József a halálos ágyán mondta, hogy keresztény Magyarországot akart, mert csak annak van jövője. Az Orbán-kormány összes eredménye megsemmisül, ha a hatalom az identitáshiányos balliberális pártok kezébe kerül. A Békemenet jelszavai most is ugyanazok, mint amikor 2012-ben elindult a hatszázezer fős tömeg. Elutasítjuk a Nyugat kettős mércéjét, megvédjük Magyarország függetlenségét, szuverenitását. Továbbra is demokráciában, jogállamban akarunk élni, és elutasítjuk a Soros-ideológia behatolását Magyarországra. A nemzeti összefogás ereje a Békemenetben rejlik.

Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum elnöke: A Békemenetre már korábban is szükség lett volna, hogy a külföldi és a magyarországi ellenzék támadásai miatt demonstráljuk az igazságot, és megmutassuk, hogy tömegek állnak a jelenlegi közjót képviselő kormányzás mögött, amelyik az országhatárok védelmét, a magyar szuverenitást elsőrendű szempontnak gondolja. Most is a függetlenségünkről van szó, csakúgy, mint 1848-ban és 1956-ban. A rendszerváltás után végre megszabadultunk a szovjet elnyomástól, és most újra meg kell védenünk a függetlenségünket. A Békemenetet nem azért hívtuk össze, mert a hódmezővásárhelyi választás miatt megijedtek volna a szellemi honvédők. A nyugati támadások, a Soros-féle beavatkozások, az illegális bevándorlás visszariasztja az embereket. Bátorságot kell öntetünk mindenkibe, hogy jó irányba haladunk. Meg kell mutatni, hogy egy kisebbség nem formálhatja az emberek életét, csak egy népfelséget elismerő kormányzás viheti előre a magyarokat. Az ellenzéknek nincs más elképzelése, csak a hatalom megszerzése és a 2010 előtti állapot, a gazdasági csőd és a politikai nihilizmus. Erre is emlékeztetni akarunk, és figyelmeztetni, hogy Brüsszelnek nincs joga beavatkozni a magyar szuverenitásba, mert erre semmilyen alapjog nem biztosít számukra lehetőséget. Lengyel testvéreinknek ugyanilyen támadásokat kell most elszenvedniük, ezért a Békemenethez ők is csatlakozni fognak.

Ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF szóvivője: A Békemenet minden alkalommal a demokrácia ünnepe volt. Én a nulladik Békemenetnek a Fidesz 2006-os gyűlését tartom, amikor a Gyurcsány-kormány és a karhatalom megmutatta, hogyan bánik egy békés tömeggel. Sok résztvevő – közemberek és politikusok – tudna erről a fájdalmas, tragikus, ugyanakkor elszántságot generáló élményről beszélni. Ez az elszántság gyűlt és gyűlt az emberekben, majd 2009-ben a CÖF szervezésében megalakult a Hősök terén az az összefogás, amely 2012 januárjában azt eredményezte, hogy soha nem tapasztalt tömeg ment végig a Hősök terétől a Parlamentig. Az első Békemenet szellemisége örökmécsesként folyamatosan ott él azok szívében és lelkében, akik a nemzeti oldalt, a keresztény-konzervatív értékeket támogatják. Fontos, hogy ez a bátor, békés, méltóságteljes tömeg március 15-én újra összeverbuválódjon, és mutassuk meg országnak-világnak, hogy nem félünk, és hiszünk a szeretet és az összefogás erejében.

Lass Gábor

Lapszám: