Jelenlegi hely

Egy fokos és egy toll

Egyelőre felmérhetetlen, mekkora tábort tud maga mögé állítani az etnikai önvédelmet és az „élettér védelmét” középpontba állító új, magát előzőleg nyíltan szélsőjobboldaliként aposztrofáló mozgalom, amely múlt szombaton bontott zászlót Vecsésen. A nyilvános megalakulást szakadás előzte meg, az eredeti tervek szerint az egy zászló alatt egyesülő három tábor egyike végül nézetkülönbségek miatt kimaradt az összefogásból.

Több száz érdeklődő előtt bontott zászlót az Erő és Elszántság Mozgalom a pozsonyi csata ezerszázadik évfordulóján Vecsésen. A kezdeményezők hitvallása szerint egy új jobboldaliságot építő szervezetben eredetileg a Betyársereg, az Identitárius Egyetemisták Szövetsége (Identitesz) és az Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármester nevével fémjelzett Érpataki Modell Országos Hálózata fogott volna össze, ám az utóbbi formáció végül kimaradt a mozgalomból, miután az előbbi két alakulat vezetője a Rend és Igazságosság Párt bejegyeztetése miatt önjárónak minősítette az érpataki elöljárót. A településvezető ellenben ideológiai nézeteltérésről beszélt több sajtóorgánumnak, hangsúlyozva, hogy a kommunizmust, a nácizmust és a liberalizmust egyaránt meg kell haladni, a frontvonalak pedig nem etnikumok, hanem építők és rombolók között húzódnak.

A korábban meghirdetett egység tehát kétségessé vált, ám az új mozgalom így is megszületett. A mintegy ötszáz szimpatizáns, érdeklődő soraiban leginkább a Betyársereg tagjait lehetett látni, de az egykori Magyar Gárda formaruháját kisebb átalakításokkal viselő Magyar Önvédelmi Mozgalom is testületileg, alakzatban képviseltette magát. Mellettük motorosok, az Identitesz fehér inges, nyakkendős fiataljai, civil érdeklődők, illetve a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom néhány tagja is jelen volt a rendezvényen. A Jobbikból korábban kizárt vagy kilépett, országos ismertségnek örvendő politikusokat viszont – ez talán meglepő lehet – nem fedeztük fel Vecsésen.

Hogy később párttá alakul-e a Betyársereg és az Identitesz szövetségéből született mozgalom, illetve létrejön-e hozzá köthető párt, és annak milyen kifutása lesz, az ma még bizonytalan. László Balázs, az Identitesz elnöke lapunk érdeklődésére nem zárta ki ennek lehetőségét, de hangsúlyozta, hogy itt és most mozgalmat hoztak létre, amely elsősorban nem képviselni, hanem helyreállítani akarja az általuk vallott értékeket. Úgy fogalmazott, hogy be akarnak hatolni a közgondolkodásba, tagjaik, aktivistáik által a középiskolákban és a felsőoktatási intézményekben is népszerűsítve eszmeiségüket.

A rendezvényt mintegy házigazdaként Szabó Attila, a Jobbikból néhány nappal korábban kilépett vecsési önkormányzati képviselő, a Városi Nemzeti Szövetség vezetője nyitotta meg a 907-es pozsonyi csata jelentőségét méltatva. Szerepvállalása megmutatta a Jobbik irányváltása nyomán felszínre törő elégedetlenséget, bizonytalan ugyanakkor, hogy ez milyen méreteket ölt a továbbiakban.

László Balázs beszédében a pozsonyi csata mának szóló üzenetét abban jelölte meg, hogy nincs egyenlőség, az első mindig a saját fajtánk.

– Európa ma hanyatlik, Magyarországon az általános iskolák tanulóinak 20 százaléka cigány, 15-20 év múlva tehát Magyarország ötöde cigány lesz – mondta László Balázs, azon véleményének is hangot adva, hogy Európa lelkét megölték, és miközben újabb és újabb társadalmi nemek kitalálásáról folynak a viták, addig „afrikai, arab, cigány demográfiai erő hódít teret”.

Mindezért László Balázs szerint el kell pusztítani a liberalizmust. Ennek eszközét pedig egy új jobboldalban látja, amely individualizmus helyett egységet, fegyelmet, közösséget, hierarchiát hirdet.

– Nincs egyenlőség, nincs önfeladás, nincs politikai korrektség – jelölte ki az alapvetést, hozzátéve, hogy nem a múlt történelmi vitáit akarják folytatni, hanem előretekintenek.

Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője beszédében azt mondta, az újonnan zászlót bontó mozgalom a fokos és a toll szövetsége, és mint ilyen, a „reális jobboldal” képviselete lesz. Véleménye szerint mindennek az alfája és ómegája a népesedés, az élettérért folytatott harc és az élettér megvédése. Tyirityán Zsolt szerint ugyanis mindig az erősebbnek van igaza.

– Harmadik világbeli faji szubsztrátumok ki akarnak szorítani minket az életterünkből, ezért háborút hirdetünk az Európát élhetetlenné és védhetetlenné tevő sátáni eszmeiség, a liberalizmus ellen – fogalmazott. Hozzátette: – Ki kell szorítani a közéletből a faji és nemi identitásukat elvesztett embereket. Igenis van rassztudatunk: fehér európai és büszke magyar hazafi vagyok – hangoztatta.

Az Erő és Elszántság Mozgalom tehát nemcsak egy újabb nemzeti radikális jobboldali formáció, nemcsak nacionalista, hanem saját hitvallása szerint faji öntudatot is képvisel, miközben katonás hierarchiát is hirdet. László Balázs érdeklődésünkre úgy fogalmazott, hogy nem a törvény előtti, hanem a bioló­giai egyenlőséget tagadják. Mint mondta, nincs két egyforma ember, nincs két egyforma nép, és ezt a sokszínűséget meg kell védeni. Ennek eszközéül az új mozgalom elsősorban a tematizációs erő felépítését, a metapolitizálást, leegyszerűsítve a tudatformálást tartja. Idővel pedig akár a pártpolitika színterén is megjelenhet a szerveződés, amennyiben úgy látják, hogy megfelelő nagyságú tábort tudnak megszólítani.

Egyelőre nem tudható, hogy milyen hatásfokkal tudja eljuttatni üzeneteit a közgondolkodásba a mozgalom, amelynek ilyen irányú erejét újszerűsége adhatná – csakhogy, bár a deklarált szándék a múlt eszméinek, vitáinak meghaladása, a vecsési zászlóbontón mégiscsak felfedezhettünk nagyon is jól azonosítható utalásokat múltbéli, legkevésbé sem újszerű ideológiákra. László Balázs ugyanis ezzel fejezte be beszédét: „ébredj, nemzet, tombolj, vihar!”. Ez a fordulat pedig nem más, mint a nemzetiszocialista propaganda­miniszter, Joseph Göbbels egyik 1943-as, a totális háborút meghirdető szónoklatának zárómondata volt… Mondhatni, az Erő és Elszántság Mozgalom ezzel kitette az irányjelzőt – kérdés, hányan követik majd.

Ágoston Balázs

Fotók: Vermes Tibor/Demokrata

 

Lapszám: