Egyoldalú képet festett Magyarországról Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint a Bloomberg amerikai hírügynökségben június 1-jén megjelent cikk, amelyben Orbán Viktor miniszterelnököt az Európán az utóbbi években végigsöprő és a kontinens megosztásával fenyegető populista hullám kulcsfigurájának nevezték.

Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

A szerkesztőnek címzett, a Bloomberg honlapján szerdán megjelent írásában Kovács Zoltán úgy vélte: a hírügynökség a vádak „szokásos litániáját” tette közzé, egyúttal eltorzította azt is, ami Európa olyan részeiben történik, ahol az emberek nemet mondanak a „korlátozás nélküli, tömeges bevándorlásra”.

A június 1-jén megjelent Bloomberg-anyag szerint a magyar kormányfő bírálói úgy vélik: retorikája szembe megy az Európai Unió alapértékeivel, és aggodalomra ad okot az is, hogy immár egy politikai kapcsolatokkal rendelkező új oligarcha-csoport tartja kézben a magyar gazdaság egyre növekvő hányadát. A hírügynökség filantrópként utalt Soros György Amerikában élő milliárdos üzletemberre, akinek anyagi támogatását egykor maga Orbán Viktor is élvezte. A cikk kitért arra is, hogy a Soros által fenntartott Nyílt Társadalom Alapítvány (OSA), „amely a nem kormányzati szervezetek egyik legjelentősebb támogatója a világon”, Budapestről Berlinbe kénytelen átköltözni a magyar kormány civil szervezetekkel szembeni „leszámoló hadjárata” miatt.

A magyar kormányszóvivő írásában megjegyezte, hogy „csak kevés tisztán gondolkodó ember nevezné Soros György munkáját filantrópnak”. Szerinte az OSA „ideológiai indíttatású politikai aktivizmust” folytat, és a „leszámoló hadjárat” mindössze azt jelenti, hogy a szinte kizárólag külföldi pénzekből működő civil szervezetekre szigorúbb szabályok vonatkoznak. Ezek a csoportok nyíltan olyan tevékenységet folytatnak, amellyel „politikai befolyásra törekszenek”, és külföldi finanszírozójuk ideológiai érdekeit szolgálják – állította írásában Kovács Zoltán.

A kormányszóvivő hozzátette: az utóbbi években az Egyesült Államokat és más nyugati országokat különösen foglalkoztatta, hogy esetleg egy külföldi hatalom beavatkozhat a választási folyamatukba. Éppen ezért nem kellene meglepődni azon, hogy Magyarország szigorúbban akarja ellenőrizni ezeket a „külföldi finanszírozású, politikai csoportokat” – fogalmazott Kovács Zoltán.

A Bloomberg cikkében felidézte: Orbán Viktor a választási kampányban azzal tudta növelni támogatottságát, hogy a muszlim bevándorlókat vette célba, akiket „betolakodóknak” nevezett. A magyar állam kerítést húzott fel déli határára a „keresztény Európa” védelmében, és „internáló táborokba kényszerítette a menedékkérőket” – írta az amerikai hírügynökség.

Erre reagálva Kovács Zoltán leszögezte: valóban „inváziónak” lehetett érezni azt, amikor 2015-ben 400 ezer illegális bevándorló lépett be Magyarország területére. A kormányszóvivő megjegyezte, hogy a menedékkérőket nem internáló táborokba kényszerítették, hanem olyan központokat hoztak létre, ahol a menedékkérőknek várakozniuk kellett, amíg ügyüket elbírálták, de onnan bármikor szabadon visszafordulhattak és távozhattak. A kerítéssel kapcsolatban emlékeztetett: a szóban forgó határszakasz egyben a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet külső határa is, és így Magyarország „szolidaritásból” Európa határát is védi.