Mérföldkőhöz érkezett a Liget Budapest projekt. A 2011-ben indult beruházás előkészítő munkálatai befejeződtek, a projekt a megvalósítási szakaszba lépett. Az idén már számos fejlesztés elkezdődött, 2018-tól pedig az új múzeumok is épülnek, hogy 2020-ra egy élhetőbb, a mostaninál jóval zöldebb és korszerűbb, vonzó intézményekkel gazdagabb Városligetben gyönyörködhessünk.

A Városligetben sétálva már most is szembetűnő a változás. Elbontották a Petőfi Csarnokot, a régi Közlekedési Múzeumot és a Hungexpo lepusztult, évtizedek óta használaton kívül lévő irodaházait. Az Állatkerttel szemben lévő, elhanyagolt állapotú bódésorok is eltűntek, és korhű pavilonok épültek a helyükre. Magában az Állatkertben is megindult Európa legnagyobb biodómjának, azaz fedett trópusi csarnokának az építése Az Olof Palme Házat felállványozták, elkezdődtek a 130 éves épület eredeti szépségét visszaállító rekonstrukciós munkálatok, továbbá elindult a parkmegújítás első üteme is.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget Projekt miniszteri biztosa a Demokratának elmondta, a Városliget régi és új múzeumai, kulturális intézményei az éppen itt, a Ligetben megrendezett 1896-os Millenniumi Ezredéves Kiállítás küldetéséhez hasonlóan fogják bemutatni a magyarság kulturális teljesítményét.

– Nemcsak különleges, a gyűjteményeket méltó módon bemutató ikonikus épületeket újítunk meg, illetve hozunk létre, hanem az újrarendezett és értelmezett gyűjtemények és az időszaki kiállítások önmagukban is nagy vonzerővel bírnak majd – mondta.


Békebeli fénykor

Bár a leglátványosabb munkálatok csak a jövő év elejétől indulnak, a Szabolcs utcai, egykori kórházi területen már gőzerővel zajlik az építkezés. Itt az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ épül meg. A 35 ezer négyzetméteres komplexumban a Szépművészeti Múzeum, a Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum sokmilliárdos értékeit őrző gyűjteményi raktárai és res­tau­rá­tor­mű­helyei kapnak helyet. Az épületegyüttes Európa egyik legkorszerűbb ilyen típusú intézménye lesz, ahol a képzőművészeti anyagtól a népi tárgyi kultúráig sokféle kulturális emléket fognak a legkorszerűbb körülmények közt óvni és őrizni. Az épület már az új év elején szerkezetkész lesz, és év végén adják át.

A Szépművészeti Múzeum is a Liget Projekt keretében újul meg. Az új év elején befejeződik a múzeum közel három éve tartó rekonstrukciója is, amelynek legnagyobb vállalása a látogatók elől több mint hetven éve elzárt Román Csarnok felújítása. A Szépművészeti Múzeum legimpozánsabb terme a második világháborúban szenvedett súlyos károkat, azóta raktárhelyiségként használták, így az elmúlt évtizedekben csak keveseknek adatott meg, hogy bejussanak a román kori bazilikát megidéző térbe. Több egykori kiállítótér is visszakapja eredeti funkcióját, így összesen közel kétezer négyzetméter kerül vissza a látogatókhoz. A gyűjtemény egykori egysége is helyreáll: a régi magyar mesterek művei negyvenévnyi kényszerű távollét után a Magyar Nemzeti Galériá­ból visszakerülnek a Szépművészetibe, 2021-től pedig az Új Nemzeti Galéria fogja bemutatni együttesen – ahogy az 1957 előtt is volt – a magyar és európai művészet remekeit a XIX. századtól napjainkig.

Még az idén elkezdődik a Néprajzi Múzeum építése az Ötvenhatosok terén, amely tulajdonképpen hazatér a Városligetbe, hiszen a millenniumi kiállítás idején a néprajzi gyűjtemény itt mutatkozott be először átfogóan a nagyközönség számára. Bár a Néprajzi Múzeum közel 150 éves múltra tekint vissza, eddig soha nem volt állandó, múzeumi célra létrehozott épülete, az idők során örökös vándorlásra kényszerült. Legutóbb a Kúria egykori Kossuth téri épületében, a volt Igazságügyi Palotában működött, amely viszont jellegénél fogva alkalmatlan múzeumi célokra.

Az új Néprajzi Múzeumban a jelenleginél sokkal nagyobb, összesen hétezer négyzetméter korszerű, új és időszaki kiállítótér jön létre, így a közönség végre átfogóan megismerheti majd a múzeum fantasztikus anyagát, amely nemcsak a magyar népi kultúrkincs legnagyobb és legteljesebb értékű gyűjteménye, hanem az Európán kívüli kultúráknak is nemzetközi rangú tárháza. A Városliget kapujában álló épület különlegesen látványos lesz: a múzeum tetejére szabadon bejárható kertet terveztek, a lejtős, domb­oldalt idéző tetőkön panorámasétányokat alakítanak ki.

Az Olof Palme Ház a műemléki rekonstrukció után a Millennium Házaként működik majd. A Liget egyik legrégebbi épületét eredeti pompájában állítják helyre a Zsolnay-gyár közreműködésével. A Millennium Háza Budapest fénykorát, a millenniumi századforduló időszakát fogja megidézni. A szimmetrikus elrendezésű épület egyik felében a Millennium Kávéház kap helyet, másik felében pedig egy különleges, interaktív történeti kiállítás, amely egy háromdimenziós terepasztal segítségével, történeti hűséggel kelti majd életre a száz évvel ezelőtti Budapestet. A legmodernebb digitális technikáknak köszönhetően olyan épületeket is megcsodálhatunk majd, amelyek a történelem viharaiban már elpusztultak. Ahogy Baán László lapunknak fogalmazott, egy múzeum legfontosabb feladata, hogy a rábízott kulturális kincseket élő tudásként és élményként adja át az egymást követő generációknak. Ez egy folyamatosan megújuló feladat, hiszen ma már mással és másként lehet lekötni az emberek figyelmét, mint 15-20 évvel ezelőtt. A rekonstrukciós munkálatokkal 2018 végére készülnek el, a Millennium Háza 2019-ben nyílhat meg, amely előtt egy óriási rózsakertet is kialakítanak majd.


Nő a zöldfelület

A Városliget teljes zöldfelülete rehabilitációra szorul, már zajlik a parkrekonstrukció első üteme. Ennek során jövő tavaszig megújul a Vakok kertje, és létrejön egy korszerű, a környező iskolák igényei alapján kialakított sportpálya. A Hermina út melletti területen létrehoznak egy kutyás élményparkot, amely a kutyatartók és kedvenceik valóságos paradicsoma lesz. A Ligetben a zöldfelület aránya jelenleg hatvan százalék, amely az eddig lebetonozott területek rovására hatvanöt százalékra nő a projekt befejezése után. Mivel új épületeket csak a régi, lebontott épületek vagy parkolók helyén emelnek, így a Városliget beépítése csak minimálisan változik: úgy, hogy közben a zöldfelület jelentősen nő. A bontási munkálatok már befejeződtek. A Petőfi Csarnok helyén az Új Nemzeti Galéria, a régi Közlekedési Múzeum helyén a Magyar Innováció Háza, a Hungexpo-irodaházak helyén pedig a Magyar Zene Háza áll majd. A mindmáig botrányosan kezelt, mindenféle fesztiválok kedvéért rendre le-lecsapolt Városligeti-tó vízfelülete is jelentősen megnövekszik, és a tavat körbe lehet majd csónakázni. Ezen túlmenően a tavon létrejön egy régi-új sziget is, az egykor volt Páva-sziget.

A Közlekedési Múzeumnak a II. világháborúban megsérült, eredetileg rendkívül impozáns, kupolával díszített és a pusztítást követően csak töredékesen újjáépített épületét az eredeti tervek alapján állítják helyre. A Múzeum gyűjteményében sok olyan nagy testű jármű van, amelyekből – noha a tervezett térszint alatti bővítés duplájára növelte volna az eddigi kiállítóterek nagyságát – csak kevés fért volna be még a megújított épületbe is. A kormány ezért az idén úgy döntött, hogy a Közlekedési Múzeum ne a Ligetbe, hanem olyan helyre kerüljön, ahol lehetőség nyílik a teljes anyag bemutatására, a régi Közlekedési Múzeum helyén pedig a Magyar Innováció Háza jöjjön létre, amely a magyar találmányokat, a magyar feltalálói géniuszt mutatja majd be, a Csodák Palotájához hasonló interaktív, látogatóbarát módon.

Az egykori Hungexpo-épületek helyén, a világhírű japán Sou Fujimoto tervei alapján megépülő Magyar Zene Házában a magyar zenetörténet végre méltó állandó kiállítást kap. Magyarországon közel ezer muzeális intézmény van, a magyar zeneművészetnek eddig mégsem volt nagy, átfogó kiállítása, holott világszerte ez az egyik legismertebb művészeti águnk. A Magyar Zene Háza, a szintén japán és az építészeti Nobel-díjnak tekintett Pritzker-díjjal kitüntetett SANAA építésziroda által tervezett Új Nemzeti Galéria és a Magyar Innováció Házának építési munkálatai az új év második felében kezdődnek el.


Igazi látványosság

Az Állatkerttel szemben negyven évig rondította a Liget képét egy leromlott állapotú bódésor. Ezek helyére a Liget Projekt keretében három, a pesti Vigadót tervező Feszl Frigyes által eredetileg is a Ligetbe szánt pavilont építettek meg, megidézve ezzel is a Városliget fénykorát és egyben eltüntetve a lepusztult bódékat.

Baán László kiemelte, hogy a régi, elavult bódék elbontása és a helyükre korhű pavilonok építése a Városliget átfogó megújításának egyik szimbolikus lépése: az elhanyagolt, méltatlan állapotba került parkot a hagyományok szem előtt tartásával, de a mai igények alapján újítják meg. Hangsúlyozta azt is, hogy a Városliget sok elemében fog a „legek” közé tartozni. Itt van Európa legnagyobb városi fürdőkomplexuma, a Széchenyi Fürdő és egyik legnagyobb alapterületű műjégpályája, az Állatkertben pedig már megindult a biodóm építése, amely Európa legnagyobb fedett trópusi csarnoka lesz.

Összefoglalva: 2021-ben, a Liget Projekt megvalósításának lezárultával a Városliget minden elemében és minden idelátogatónak többet és jobbat nyújt majd, mint ma.

– Nemzetközi szinten mindenütt különleges elismeréssel szólnak arról, hogy Magyarország ilyen volumenű és minőségű, kulturális tartalmú városmegújítási projektet visz végbe, kizárólag nemzeti forrásból – mondta a Demokratának a miniszteri biztos.

Hozzátette, bár az utóbbi években jelentősen nőtt a főváros idegenforgalma, a Budapesthez hasonló méretű európai nagyvárosok versenyében még mindig jelentős lemaradásban vagyunk. Budapest turisztikai teljesítménye ötven-hatvan százaléka a bécsi, a prágai vagy a barcelonai turisztikai forgalomnak. Ezért fontos, hogy a megújult Liget, a maga egyedülállóan komplex, zöldfelületbe ágyazott, kulturális-rekreációs intézményi kínálatával az európai piacvezető vonzerők közé kerüljön majd az egyik legfontosabb turisztikai területen, a családi városlátogatások kategóriájában.

A világ egyik legnagyobb tanácsadó cége, a KPMG számításai szerint a Liget Projektre fordított összeg nemzetgazdasági szinten tizenöt éven belül megtérül az általa idevonzott turisták Magyarországon elköltött pénzéből. Baán László kiemelte, hogy a Liget Projekt így nemcsak az utóbbi száz év legjelentősebb kulturális fejlesztése Magyarországon és egyben a legnagyobb kulturális tartalmú városfejlesztési projekt ma Európában, hanem egy olyan befektetés, amely gazdasági értelemben is nyereséget hoz hazánk számára.

Lass Gábor