Lehet Trumpot nem szeretni, de tény, hogy az Egyesült Államokban meghozták azokat a jogszabályokat, amelyektől Európa jelenleg fél. Trump megválasztása óta nincs píszí, ezt viszont az euró­pai vezetők zöme még nem fogja fel. Pedig ami az Egyesült Államokban történik, az öt-tíz éven belül bejön Európába is – mondta a Demokratának Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, aki szerint az iszlám hitszónokok kihasználják Európa morális válságát, a londoni merénylet pedig a bűnüldöző szervek túlterheltségének újabb bizonyítéka.

Fotó: T. Szántó György/Demokrata

– A londoni merénylet ismét megmutatta, hogy akár egy személygépkocsiból is lehet fegyvert csinálni. Hogy lehet ebben a helyzetben garantálni a nyugati nagyvárosok biztonságát?

– Sehogy. Egy olyan globalizált világban élünk, ahol rengeteg a vesztes. Ha megnézzük, hogy a világ nyolc leggazdagabb emberének a vagyona több, mint a világ szegényebb 50 százalékának a vagyona, akkor azt kell mondanunk, hogy ilyen értelemben soha nem volt a világon rosszabb a helyzet. A középosztályok mindenhol lesüllyednek. Mindegyik térség küzd valamilyen problémával. Japán a világ legöregebb országa, ahol az 1960-as években bevezették, hogy aki százéves, kap az államtól egy ezüstpoharat. Akkor néhány tucat embernek járt az elismerés, jelenleg több tízezernek, nem tudják odaadni az ezüstpoharat. Dél-Amerika szintén öregszik, Afrikában ugyanakkor, ahol háromszáz éven át nem nőtt a lakosság, most öt évtized alatt az öt-hatszorosára ugrott. Jelenleg a Földön napi 20-22 háború folyik.


– És ezek a szegény rétegek a nyomorúság számtalan formájából most megindulnak Európába a jobb élet reményében…

– De ezek a szegény rétegek nem tudnak, és nem is akarnak integrálódni. A nyugat-európai országok éveken át nem voltak hajlandók elkészíteni a statisztikákat, hogy a börtöneikben lévők hány százaléka migráns. Ez az arány Belgiumban és Franciaországban 80 százalék fölött van. A svédeknél kint voltam húsz éve, akkor 32 no-go zóna volt. Nemrég találkoztam a svéd külügyminiszter-helyettessel, és rákérdeztem, azt válaszolta, hogy most már több mint 50 van. A helyzet folyamatosan romlik, egyre több ember úgy érzi, hogy nincs esélye, és ebben a helyzetben mindenre hajlandó. Valóban, bármit fel lehet használni merényletre, elég egy személygépkocsi, egy machete, és ha az illető nem osztja meg terveit a Facebookon, nem beszél róla telefonon, akkor szörnyű nehéz elkapni.


– Főleg, hogy például Londonban a merénylő már korábban a titkosszolgálatok látókörébe került, ám nem érezték eléggé veszélyesnek ahhoz, hogy komolyan vegyék. Ez azt mutatja, mintha bizonytalanok és túlterheltek lennének a bűnüldöző szervek.

– Rendkívül túlterheltek. Németországban a hivatalos titkosszolgálati jelentések tízezerre teszik a szélsőséges iszlamisták számát. Ezenfelül van ezer nyilvántartott terrorista. Tizenegyezer embert egyetlen titkosszolgálat sem tud nyomon követni. És Európa még ebben a helyzetben sem teszi meg azt a két lépést, amelyik biztonságának alapja kellene hogy legyen. Vagyis hogy megvédje a schengeni külső határokat, valamint hogy kiutasítsa a gazdasági migránsokat.


– A hatóságok tehetetlenkedését mutatja, hogy a merényletektől egy évvel ezelőtt már súlyosan megszenvedett Brüsszelben még mindig csak 24 órás a terrorgyanú esetén alkalmazható vizsgálati fogság időtartama. Miért ez a puhaság?

– De ez még mindig keményebb, mint ami eddig volt. Az eddigi belga jogszabályok ugyanis kimondták, hogy estétől reggelig nem lehet a terrorista lakásába bemenni, mert ő is ember, és jogai vannak. A tehetetlenkedésben az is benne van, hogy Belgiumban rengeteg marokkói él, ezek jelentős része pedig hallgatólagosan vagy aktívan a terrorcselekmények mellé állt. Ma az a helyzet, hogy Nyugat-Európában a píszí politika megbukott. Lehet Trumpot nem szeretni, de tény, hogy az Egyesült Államokban meghozták azokat a jogszabályokat, amelyektől Európa jelenleg fél. Ma a világon nincs olyan pont, ami teljes mértékben biztonságos lenne, teljesen más a világ, mint 30 évvel ezelőtt. Mindezt az átlagember rendkívül nehezen fogja fel, a terroristák pedig ügyesen kihasználják.


– Mi az oka, hogy a politikusok mégis a píszí által meghatározott világképhez alkalmazkodnak?

– Részint mert liberális világban élünk, részint mert azt gondolják, hogy bármi áron meg kell nyerniük az ott élő migránsokat. Valójában azonban csak egy ciklusban gondolkodnak. Közben romlik az európai morál, Franciaországban egymást váltják a jobb- és baloldali politikusok az ügyészségi vizsgálatok sorozatában, Németországban már vajmi keveset számít a húsz éve még szentírásnak tekintett adott szó, Ukrajnában 1991 óta minden kormány csal, lop és korrupt. Mindezt kihasználják a szélsőséges muzulmán hitszónokok, akik Németországban például Törökországtól kapnak fizetést.


– Azt értem, hogy a migránsok szavazataira vadásznak a politikusok, de hogy nem tartanak attól, hogy közben elveszítik a saját nemzetükhöz tartozók támogatását?

– Mert a saját nemzetüknél nincs egység. Nézzen csak Franciaországra, Németországra, alapkérdésekben sem értenek egyet!


– Németországban azért a kormányzásra esélyes két kancellárjelölt, Merkel és Schulz abban legalább egyetért, hogy egyik eddigi kancellárként, másik pedig uniós vezetőként támogatta a migránsok befogadását… Innen, Magyarországról nézve kicsit érhetetlen is, mi különbséget látnak a németek Merkel és Schulz között?

– Merkel 12 éves kancellárságából 10 év sikertörténet volt. Merkel mellényú­lása akkor következik be, amikor megjelennek a migránsok. Merkel üdvözölte a migránsokat, mert úgy érezte, kötelezi a második világháborús múlt, másrészt mert tökéletesen látta, hogy a német konszerneknek szükségük van pótlólagos munkaerőre. Csakhogy Németországnak képzett, diplomás, nyelveket beszélő fiatalokra lenne szüksége, és nem a bejövő analfabétákra. A német elhárítás vezetője azt mondja, amíg napi háromezer ember jön be az országba, nem tudják ellenőrizni, hogy kicsodák. Ennek hatására a társadalom most Merkel ellen foglal állást. A CDU-CSU bázisa Németországban évtizedeken át 42-44 százalék volt, most 30-32 százalék között van. Hiába jó a gazdaság helyzete, hiába jó az oktatás, nem működik a migránspolitika.


– De akar változtatni ezen Schulz?

– Schulzcal nekem alapvető dilemmám, hogy lehet-e valaki kancellár nyolc általános iskolai végzettséggel. Schulz kiváló szónok, jobb, mint Merkel, és öt nyelven beszél, miközben Merkel csak valamelyest angolul és oroszul. De Schulz nem ad programot, csak annyit mond, hogy nyáron összehívják a szociáldemokrata párt kongresszusát, és majd ott kidolgozzák a programjukat.


– De ha programban nem is mondja ki, mégis migránspárti, hiszen a megválasztásáról döntő kongresszuson is arra szólított fel, alkalmazzanak szigort, akár pénzügyi büntető szankciókat azokkal szemben, akik nem hajlandók befogadni a migránsokat…

– Schultz abból indul ki, hogy nyíltan nekimegy Trumpnak, és azoknak az európai kormányoknak is, amelyek a kvótát nem hajtják végre. Pedig valójában a kvóta előírásait csupán 4-5 százalékban hajtotta végre az Európai Unió… Schulz szerint a kvóta alapján kell szétosztani az Olaszországban rekedt migránsokat, de a hogyan továbbról egyetlen szót sem mond.


– Magyarországot és Lengyelországot ugyanakkor a demokrácia ellenségeinek minősítette…

– Schultz abból indul ki, hogy ő a német középrétegek elképzeléseit akarja megvalósítani, és ennek keretében, aki nem píszí, annak nekimegy. Csakhogy szerintem Trump megválasztása óta nincs píszí, ezt viszont az európai vezetők zöme még nem fogja fel. Ami az Egyesült Államokban történik, az öt-tíz éven belül megjelenik Európában is, ennek értelmében tehát Schulz lehet a ma embere, de semmi esetre sem a holnap embere. Merkel tehát még mindig jobban megfelel a realitásoknak, mint Schulz.


– Ha már a píszíről van szó, elég furcsák Ferenc pápa megnyilvánulásai is migránsügyben. A szentatya elsősorban nem a keresztény értékvilág védelmezője kellene hogy legyen?

– A pápa abból indul ki, hogy ő Dél-Amerikából jött, arról a kontinensről pedig tömeges a kivándorlás az Egyesült Államok felé. Ő Rómában is a dél-amerikai szemüveget használja. Nyilván a keresztény világ nem kívánja a pápát bírálni, de a megtett intézkedések más irányba mutatnak, mint amit a pápa mond.


– Bírálják viszont Amerikából, washingtoni egyházi körök kezdeményezték a 2013-as pápaváltás, vagyis Benedek pápa lemondásának a kivizsgálását. Szerintük valójában a pápát lemondatták, mert keményebben védte volna a keresztény értékeket.

– Az amerikai egyház ezer sebből vérzik, gondoljon csak a pedofilbotrányokra, hogy ez azt is célozhatja, hagyják már őket békén. Ez egy nehéz kérdés, amiben azért azt is látni kell, hogy a pápák eddig halálukig töltötték be tisztüket, és az utolsó éveikben már nem tudtak igazán aktívak lenni.


– Minderre a bizonytalanságra pedig még rájön a Törökországgal éleződő viszony. Erdogan nemrég kilátásba helyezte, hogy átengedi a területére érkező migránsokat, és azzal fenyeget, hogy az európai polgárok a jövőben sehol nem sétálhatnak biztonságban az utcákon…

– Mindennek az alfája és ómegája április 16., a török népszavazás napja, amikor arról döntenek, hogy bevezetik-e az elnöki rendszert. Másképp fogalmazva: megszüntetik-e az atatürki világi államot, az 1923 óta fennálló miniszterelnöki rendszert? A jelenlegi felmérések szerint a lakosság fele egyetért a teljhatalom bevezetésével, ezért Erdogan egyik fő célkitűzése, hogy megszerezze az Európában élő ötmillió török szavazatát. Csakhogy az erdogani politika annyira ütközik az európai érdekekkel, hogy több európai ország nem engedi be a török vezetőket. Erdogan azonban profi. Tökéletesen tudja, hogy minél inkább támadják őt Európából, annál inkább nő a bázisa otthon. Jelenleg csak ez határozza meg a török politikát.


– Magyarország számára milyen veszélyeket vagy lehetőségeket rejt ez a sok összetevős helyzet?

– Magyarország jó kapcsolatokat épít Trumppal, bármi áron jó kapcsolatokat épít Merkellel, és jelenleg már jó kapcsolataink vannak Moszkvával és Pekinggel is. Magyarország tehát ebben a játszmában jól áll. Ugyanakkor nem egy meghatározó ország. A magyar álláspontot támogatják nagyon sok esetben a csehek, szinte mindig a szlovákok, néha a lengyelek, és próbálnak hozzánk közeledni bizonyos külpolitikai kérdésekben az osztrákok. Európában akkor lehet konkrét irányokat látni, ha meglesz a francia államfőválasztás, és látjuk az őszi német választások eredményét.

Szarka Sándor