Felértékelődhet a Fidesz szerepe

Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

Matteo Salvini olasz belügyminiszter azt a célt tűzte ki, hogy létrehozza a hasonló gondolkodású nacionalista pártok páneurópai szövetségét az Európai Parlamenti választásokra. Kiszelly Zoltán politológus a Kossuth Rádióban úgy vélekedett: Magyarország és a Fidesz szerepe is felértékelődhet a 2019-es európai parlamenti (EP) választásra.

Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

Matteo Salvini nemrég úgy fogalmazott: „Olaszországban a következő 30 évig kormányon maradunk, Európában pedig megalapítjuk a populisták szövetségét és ledöntjük Brüsszel falait”.  A Liga vezetője számára nyilvánvaló, hogy a következő kihívás a jövő évi európai parlamenti választás lesz.

Kiszelly Zoltán ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: már a 2014-es EP választáson is nyilvánvalóvá vált, hogy az euroszkeptikus és europesszimista erők támogatottsága növekszik a brüsszeli elit, a neoliberális gazdaságpolitika és a bevándorláspolitika miatt. „A választási eredmények azt mutatják, hogy az ilyen pártok erősödnek meg, és válnak akár kormányzati tényezővé, így Olaszországban, vagy éppen Ausztriában” – vélekedett.

Rávilágított: ahhoz, hogy az Európai Parlamentben pártot lehessen alapítani, hét országból 25 képviselőre van szükség. Úgy vélte, hogy a populista jobboldalon ez nehéz lesz, hiszen 2014-ben az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja tudott frakciót alapítani az 5 Csillag Mozgalommal. „Ugyanezt most a Liga próbálja meg a 2019-es EP választásra” – tette hozzá.

Úgy fogalmazott, hogy ez nagyon kemény terep, de ha sikerül létrehozni egy ilyen frakciót, az a résztvevő pártoknak rengeteg plusz lehetőséget biztosít. Megjegyezte, a Jobbikot egyik populista frakció sem vette be, hiszen ők antiszemita ihletettségű pártként indultak, ezért velük nem vállaltak közösséget az európai populisták.

Arról is beszélt, hogy a frakcióalapításnak anyagi vonzata is van, hiszen a frakciók több támogatást kapnak, mint a független képviselők, illetve a pártcsaládoknak alapítványt is létrehozhatnak, amelyen keresztül támogatni lehet őket.

A jelenlegi erőviszonyokról azt mondta, nagyjából a mandátumok 15-20 százaléka euroszkeptikus pártok kezében van, és a továbbiakban növekedés várható, hiszen az elmúlt időszakban a legtöbb európai országban a mérsékelt pártok veszítettek – a holland vagy a francia választáson 10 százalék alá esett a mérsékelt bal és a mérsékelt jobboldal támogatottsága – illetve Svédországban is az várható, hogy a mérsékelt baloldal támogatottsága tíz százalék közelébe zuhan, míg a populista pártoké növekszik.

„Tehát ez, a jelenlegi Európai Parlamentben mért 20 százalékos jobboldali populista támogatottság 25-30 százalékra is erősödhet, míg a másik oldalon a szélső bal támogatottsága is növekedhet ” – részletezte a politológus.

Hozzátette, a szélső baloldal jelenleg nagyjából tíz százalékos támogatottsága egy jó szereplés esetén 15-20 százalékra is emelkedhet, ami nagyjából a mandátumok harmadát, vagy akár negyven százalékát, szélsőséges esetben akár 45 százalékát is elérheti. Hozzátette, még mindig a neoliberális bevándorláspárti politikusok vannak többségben az EP-ben és ugyanez ez várható a 2019-es választás után, ami viszont felértékelheti Magyarországot és a Fideszt.

Ezt úgy indokolta: a gyenge nyugat-európai pártok között olyan nagy súlya van a Fidesznek, hogy nem mindegy, marad-e az Európai Néppártban – vagy, ahogy korábban Orbán Viktor felvetette – a közép-európai pártok alapítanak egy eurorealista frakciót, és megpróbálják a térség specifikus érdekeit egy európai pártszövetséggel megjeleníteni. Példának hozta, hogy egyáltalán nem mindegy, elveszik-e a közép-európai országoktól azt a 23 milliárd eurót, amelyet Brüsszel el szeretne venni, vagy éppen, hogy többségi szavazással keresztül tudják-e vinni a kötelező migránskvótát a közép-európai emberek akaratával szemben.

„Mindenki keresi a következő EP-választás kapcsán azt az eszközrendszert, amellyel a saját, valamint a térségének érdekeit a leghatékonyabban tudja képviselni” – összegzett a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Kiszelly Zoltán politológus.

A teljes beszélgetést erre a linkre kattintva hallgathatják meg.