Felszeletelnék Közép-Európát

Szakértők szerint a közelgő európai parlamenti választások végleg eldöntik az európai erőegyensúlyt. Létezik egy nyugat-európai törekvés arra, hogy megosszák a közép-európai országokat, azonban ez egyre kevésbé, sőt egyáltalán nem sikerül. Mindeközben erősödni látszik a migrációellenes álláspont Európában.

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

A magyar miniszterelnök egyik harcostársáról van szó, amennyiben Andrej Babis cseh miniszterelnökről beszélünk – jelentette ki a Nézőpont Csoport vezetője az M1 Ma reggel című műsorában. Hozzátette: a cseh miniszterelnök is ugyanolyan fontosnak tartja az illegális migráció elleni küzdelmet, mint Orbán Viktor miniszterelnök.

Az utóbbi találkozóról, amennyiben kontextusba helyezzük, elmondható, hogy nem az első, ahol az illegális migráció ellen küzdött a cseh kormányfő. Egy héten belül volt Olaszországban, majd villámvizitet tartott Magyarországon, tehát a harcostársak találkoztak, majd ezzel „felvértezve” ment el a német fővárosba, és találkozott Angela Merkel német kancellárral. Így volt egy hátországa a találkozóhoz, nemcsak egyedül kellett a tapasztalt és a migráció ügyében már többször „megégett” Angela Merkellel egyeztetnie – mondta Mráz Ágoston Sámuel.

A német kancellár az elmúlt héten három napot töltött Afrikában, majd visszatért Európába, és a támogatók gyűjtésére kezdett koncentrálni. Eközben egyre inkább úgy tűnik, hogy a V4-országok – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – álláspontja egységes, amit egyébként a cseh kormányfő is egyértelművé tett. Ebből a szempontból Merkel nem számíthat támogatókra, a bevándorlók elosztását illetően pedig főként nem – hangzott el a műsorban.

Mráz Ágoston Sámuel kiemelte: nagyon egyértelműen elhangzott a találkozón az is, hogy Csehország tartja magát ahhoz a 2015. szeptemberi álláspontjához, hogy a kötelező kvótát nem szavazta meg az Európai Tanácsban. Csehország tisztában van vele, hogy az Európai Bizottság beperelte a kötelező kvótát elutasító országokat az Európai Bíróságnál. A cseh kormány álláspontja azonban az, hogy megvívja ezt a jogi csatát. Ez rendkívül hasonlít a magyar kormány hozzáálláshoz – hangsúlyozta a szakértő.

Valóban létezik az a nyugat-európai – főként német és francia – próbálkozás, hogy a közép-európai országokat megosszák, felszeleteljék, egymás ellen ugrasszák. Ezt a megosztottságot a német–cseh találkozón sem sikerült elérni – mondta Mráz.

Hozzátette: a közép-európai blokk erős és egységes. A migráció ügye fontos témává vált, de az nemcsak a migránsokról szól, hanem többek között a szuverenitásról, a társadalmak jövőjéről is, és pénzügyi, elosztási kérdésekről is. Ezek a kérdések pedig egyre jobban összekovácsolják az közép-európai országokat.

Kétségtelenül ennek az összekovácsolódásnak és a gazdasági eredményeknek is köszönhető, hogy a V4-országok Közép-Európa motorjává váltak – hangzott el a műsorban. A közép-európai, kelet-európai országok egyfajta „szegény rokon” státuszban vannak, azonban az utóbbi időben egyre inkább szeretnének kilépni ebből a szerepből. Mráz Ágoston Sámuel kifejtette: az Európai Unió Nyugat-Európában jött létre a hidegháborús keretek között, majd annak elmúlásával a közép-európai országokat is lassan felvették, de csak úgy, mint „távoli rokont, akinek szívességet tesznek” – fogalmazott a szakértő.

Éppen ezért korlátozott volt a beleszólási joga ezeknek a „távoli rokonoknak”, ez azonban most megváltozik – hangsúlyozta Mráz Ágoston Sámuel. Hozzáfűzte, a következő kilenc hónapos európai parlamenti választási kampány fog véglegesen dönteni arról, hogy a következő öt évben mi lesz az új erőegyensúly Nyugat-Európa és Közép-Európa között.

A teljes beszélgetést erre a linkre kattintva nézhetik meg.