A Fidesz azt javasolja, hogy ha egy állami kampánytámogatásban részesülő párt az országgyűlési választáson félszázalékos eredményt sem ér el, köteles legyen visszafizetni az államtól kapott összeget – közölte Gulyás Gergely, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője budapesti sajtótájékoztatóján.


Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

Ha pedig fennáll a visszafizetési kötelezettség, akkor az érintett párt legfőbb vezető testületének tagjai egyetemlegesen, teljes vagyonukkal tartoznának visszafizetni a támogatás összegét – mondta a kampányfinanszírozási törvény módosítását frakciótársával, Répássy Róberttel kezdeményező politikus. Hozzátette, indítványuk alapján még az állami támogatás folyósítása előtt nyilatkozni kellene arról, hogy kik a párt legfőbb vezető testületének tagjai.
    
Gulyás Gergely indoklásul kifejtette: a 2014-es választás előtt elfogadott kampányfinanszírozási törvény az induló pártok és jelöltek között minden korábbinál lényegesen nagyobb esélyegyenlőséget teremtett.
    
Az ellenzéki pártok azonban több alkalommal kritizálták azt – folytatta -, hogy míg az egyéni jelöltek esetében ha valaki nem ér el 2 százalékos eredményt, a neki járó 1 millió forintos állami kampánytámogatást vissza kell fizetni, addig az országos listák esetében nincs ilyen küszöb.
    
Azt is megemlítette, hogy Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a múlt héten levélben fordult Kövér László házelnökhöz, és a korábban ellenzéki pártok által is megfogalmazott módosító indítványokkal megegyező tartalmú változtatást javasolt.
    
A frakcióvezető megjegyezte, a törvénymódosítás kétharmados többséget igényel, ezért a kormánypártok mellett legalább néhány ellenzéki képviselő támogatása is kell hozzá.
    
„Ha az ellenzék ezt a javaslatot nem támogatja, akkor kizárólagos politikai felelősség terheli őket mindazon visszaélések miatt, amelyek az előttünk álló országgyűlési választáson ebben a tekintetben előfordulhatnak” – mondta Gulyás Gergely.
    
Arra a kérdésre, hogy a Terror Háza Múzeum előtt tartott október 23-i díszünnepségre buszokkal érkezők utaztatásának megszervezésében részt vett-e a Fidesz apparátusa, a frakcióvezető úgy reagált: nem volt központi koordináció. Az ugyanakkor szerinte helyes és indokolt, hogy több helyi Fidesz-szervezet is lehetőséget adott tagjainak a megemlékezésen való részvételre.
    
A politikus egyébként a kérdés felvetését egy kétségbeesett próbálkozásnak tartja, amely abból fakad, hogy „az ellenzék október 23-i gyűléseit vagy le kellett mondani érdeklődés hiányában, vagy összesen néhány százan voltak”. Ehhez képest a központi ünnepségen több mint tízezren vettek részt – tette hozzá.
    
Arra a felvetésre, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédében utalt arra, hogy áprilisban lesz a parlamenti választás, pedig az időpont bejelentése az államfő joga, Gulyás Gergely úgy reagált: az alkotmány kimondja, hogy minden negyedik év áprilisában vagy májusában kell általános országgyűlési választást tartani, a pontos időpont kijelölése pedig a köztársasági elnök joga, de az ismert, hogy az előző négy választást mindig a legkorábbi időpontra tűzték ki az elnökök. Ez alapján nehéz logikátlannak tekinteni, amit a kormányfő mondott – jegyezte meg.
    
Arra is reagáltatták, hogy az állami ünnepség után megtámadtak egy újságírót, amire a frakcióvezető azt válaszolta: nem tud erről, de minden erőszakos cselekményt elítélnek.

(MTI)