Sokak szerint a stabil kormányzásnak, a kiszámítható politikának, a világos céloknak és az évek óta tartó erőfeszítéseknek köszönhetően az ország az idén is a béke és nyugalom szigete maradt, annak ellenére, hogy körülötte egyre nagyobb hullámokat vet a tenger. Milyen évet zár Magyarország? Belpolitikai összefoglaló.

A magyarok többsége szerint helyes az irány, amerre az ország tart. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint töretlenül kitart a kormánypártok népszerűsége: a biztos szavazók 49 százaléka támogatja a Fidesz–KDNP-t, a Jobbik 16 százalékon áll, az MSZP támogatottsága 14 százalék, a DK-ra 13 százalék, az LMP-re 5 százalék szavazna 2016 decemberében a Demokrata szociológiai csoportjának felmérése szerint.

A kormánypártok népszerűsége egyrészt azoknak a kormányzati intézkedéseknek köszönhető, amelyek jobb életkörülményeket teremtettek a családoknak és szinte valamennyi népréteg számára új lehetőségeket nyitottak, másrészt azzal a politikával, ami nem enged a brüsszeli nyomásnak, megvédi a határokat és továbbra is nemet mond a kényszerbetelepítésre.


Otthonteremtés

A magyar kormány 2016. január elsején elindította új otthonteremtési programját. A cél az, hogy minden magyar ember saját lakáshoz vagy házhoz jusson, megfizethető áron. Az új program a kormány szándéka szerint a gyermekvállalást is ösztönzi.

Január 1-jétől még kedvezőbb feltételekkel igényelhető a tavaly bevezetett vissza nem térítendő lakáscélú támogatás, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok). A három- vagy többgyermekesek 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak új lakás építéséhez vagy vásárlásához. A 10 milliós támogatás a korábbi kedvezményrendszerhez képest átlagosan hatszoros emelést jelent.

A három- vagy többgyermekesek a fenti támogatás mellett további 10 millió forintos állami támogatású, alacsony kamatozású hitelt is igényelhetnek. Ezen támogatott hitel esetén a fizetendő kamat mértéke nem haladhatja meg a 3 százalékot. A kamattámogatás maximális időtartama 25 év, és legfeljebb 10 millió forint kölcsönösszegig igényelhető.

Az új lakást építő vagy vásárló egy- vagy kétgyermekes családok esetében szintén jelentősen emelkedik a támogatás mértéke. Az egygyermekes családok 600 ezer forint, a kétgyermekes családok 2,6 millió forint vissza nem térítendő forráshoz juthatnak. A növekedés az új lakásoknál egy gyermek esetén 10 százalékos, két gyermek esetén azonban már legalább kétszeres, de akár két és félszeres is lehet. Három gyermek esetén a kedvezmény legalább az eddigi összeg négyszeresére, de akár több mint nyolcszorosára is nőhet. A kedvezményt a családok akkor is igénybe vehetik, ha már van a tulajdonukban lakás.


Öt százalék a lakásáfa

A kormány 2016-tól 27-ről 5 százalékra csökkentette az új lakások áfáját. Ha valaki mások által épített ingatlant vásárol, akkor a korábbi 27 százalékos helyett már csak 5 százalékos áfakulcsot kell alkalmazni. Magánépítkezés esetén értelemszerűen az építkezés során keletkezett számlák áfatartalmát lehet visszaigényelni, maximum 5 millió forint erejéig. Mindkét megoldás azt a célt szolgálja, hogy lényegesen kevesebbe kerüljön egy lakás, illetve egy ház építése.

Ami az új lakások építésének kedvezményes áfáját illeti, eddig Európában a leggálánsabb rendszer Lengyelországban működött. A magyar megoldás még ennél is kedvezőbb, hiszen míg Lengyelországban a legalacsonyabb áfakulcs 7 százalékos, Magyarországon az áfakulcs mértéke 5 százalék. A kedvezményes áfakulcs a legfeljebb 150 négyzetméteres lakások, illetve a legfeljebb 300 négyzetméteres házak esetén alkalmazható.

– Ez egy olyan intézkedés, amelynek hatására élénkül a lakásépítési kedv, és ha több lakás épül, akkor a költségvetésnek nem lesz adóbevétel-kiesése emiatt – jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, hozzátéve, hogy a remények szerint az áfa csökkentése révén a jelenlegi évenkénti 8-9 ezer új lakás építése 3-5 ezerrel nőhet, és ha legalább 3 ezerrel több lakás épül, akkor már nem kell adóbevétel kiesésével számolni.


Családi adókedvezmény

Idén tovább erősödött a családtámogatási rendszer, amely a magyar gazdasági modell egyik legfontosabb pillére. Ennek részeként 10 ezerről 12 ezer 500 forintra nőtt a kétgyermekes családok gyermekenkénti adókedvezménye. Ezt követően az adókedvezmény összege 2019-ig fokozatosan a duplájára növekszik. A kétgyermekesek adókedvezményének bőví­tése 350 ezer családot érint, ennek köszönhetően egy kétgyermekes család éves jövedelme akár 60 ezer forinttal is nőhet. 2016-ban is adókedvezményben részesülnek a fiatal házasok, amelynek összege továbbra is havi 5000 forint lesz és 2 évig jár majd.

A családi adókedvezmények segítségével a kormány számításai szerint 2011 és 2016 között mintegy 1300 milliárd forint marad a magyar családok zsebében. Mindenki saját maga dönthet arról, hogy hány gyermeket vállal, de akinek több gyereke van, azt az állam nagyobb mértékben támogatja. Magyarország már eddig is Európa egyik legalacsonyabb személyi jövedelemadó (szja) kulcsát alkalmazta. Az szja mértéke január elsejével tovább csökkent, 15 százalékra.

Radikálisan csökken a legfontosabb élelmiszerek általános forgalmi adója és tovább nő a kétgyerekes családok adókedvezménye 2017-ben a jövő évi költségvetési javaslat szerint, mondta a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter. Rogán Antal közölte, a tej, a tojás és a baromfihús áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentése növeli a nyugdíjak értékállóságát, mert a legfontosabb élelmiszerekből a nyugdíjasok fogyasztják a legtöbbet.


Béremelések

2016 júniusától 30-40 százalékos béremelést hajtottak végre a közszférában és a rendvédelemben dolgozók körében. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy jövőre elindul a közszolgálati életpályamodell, így a közszférában dolgozók további bérnövekedésre számíthatnak. Átlagosan 5 százalékkal emelkedett a rendvédelmi dolgozók bére január 1-jétől. A béremelési folyamat többlépcsős: először 2015. július 1-jétől 30 százalékos illetményemelést kaptak az alapfeladatot ellátó tiszthelyettesek, tisztek, a 25 százalékos emelést a nem alapfeladatot ellátók és 15 százalékos emelést a parancsnokok. 2019. január 1-ig évente átlagosan 5-5 százalékos lesz az emelés mértéke.

Január 1-jétől bevonták a felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőket is a pedagógus-életpályamodellbe. Ez csaknem 900 érintettnek átlagosan 30-40 százalékos, havi nettó 40-60 ezer forintos béremelkedést jelent. Szeptember elseje negyedik éve már nemcsak a tanév kezdete, hanem a pedagógus-béremelés időpontja is. Szeptembertől ismét emelkedett a pedagógusok bére, és a folyamat 2017-ben is folytatódik.

Az egyetemi tanárok bére 437 ezer 300 forintról 2016 januárjában 503 ezer forintra emelkedett, az adjunktusoké 218 ezer forintról 251 ezerre nő. Az egyetemi tanársegédeké 174 ezer 900 forintról 201 ezerre, a nem oktatói kör számára pedig 150 ezer forintos bérminimumot határoztak meg, amelyet az intézmények gazdálkodnak ki. A minimálbér is nőtt: havi 111 ezer forintra havonta, a diplomásokat érintő garantált bérminimum pedig 129 ezerre nőtt.


Nőtt a nyugdíj

A nyugellátások és több más ellátás összege januártól 1,6 százalékkal nőtt. Több mint húsz járandóságról van szó: ennyivel emelkedett az öregségi, az özvegyi, a szülői nyugdíj, az árvaellátás, a baleseti hozzátartozói nyugellátás, a rokkantsági ellátás, a rehabilitációs ellátás, a fogyatékossági támogatás, vagy a vakok személyi járadéka. 2017-ben a nyugdíjemelés mértéke ismét 1,6 százalék lesz, emellett karácsony előtt 10 ezer forint értékben Erzsébet-utalványt is kapnak a nyugdíjasok.


Béremelés az egészségügyben

Az egészségügyi dolgozók életkörülményeinek javítása érdekében 2016. január 1-jétől törvényi szinten szabályozták a „mozgóbér” elemeknek (ügyeleti díj, készenléti díj, túlmunka díja, műszakpótlékok) a béremelés során megemelt alap­illetményhez igazítását. Így az érintett szakdolgozók jövedelme átlagosan bruttó 5-15 ezer, az érintett orvosoké bruttó 20-25 ezer forinttal lett magasabb. A 2016-ban erre a feladatra 12,8 milliárd forint költségvetési forrás állt rendelkezésre.

A kormány fontosnak tartja a fiatal szakorvosok támogatását is, így 2016-tól új támogatási formát vezettek be. Lényege, hogy a szakvizsga megszerzését követő legfeljebb 5 évig bruttó 151 ezer forint támogatásban részesülnek azok a fiatal szakorvosok, akik Magyarországon, közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál, teljes munkaidős foglalkoztatás keretében alkalmazottként dolgoznak.

Az intézkedéseknek köszönhetően a foglalkoztatottak száma több mint két éve 4 millió felett van, több mint 600 ezerrel nőtt 2010 óta. A munkanélküliségi ráta a 2010-es kormányváltás óta kevesebb mint felére csökkent, 26 éve nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint most. A munkanélküliségi ráta az elmúlt hat évben közel 12 százalékról 5,5 százalékra süllyedt.


Felminősítés

Felülvizsgálta Magyarország kockázati besorolását a világ egyik legnagyobb hitelbiztosítójaként számon tartott Coface. A lépés eredményeként Magyarországot felminősítették: az eddigi B helyett a továbbiakban az A4-es, elfogadható kockázatú kategóriában tartják nyilván a magyar gazdaságot. A januári vizsgálatban összesen 160 ország minősítése került napirendre, de egyedül Magyarország kapott jobb osztályzatot. A Coface szakértői Magyarország felminősítését több dologgal indokolták. A gazdasági növekedést tartósnak és egyszeri hatásoktól mentesnek tekintik, ezzel utaltak a 2015-ben várható 2,9, illetve az idén elérhető 2,5 százalékos GDP-növekedésre. A hitelbiztosító elemzői kielégítőnek tartják a magyarországi üzleti környezetet, amely véleményük szerint megközelíti a régió éllovas országainak szintjét.

A felminősítés mellett szólt a lakossági svájcifrank-hitelek bankrendszerből történő kivezetése, a növekvő foglalkoztatottság, valamint a magyar gazdasági szereplők szoros együttműködése a jól teljesítő német feldolgozóiparral. Szintén kedvező a Coface szerint, hogy a magyar export szerkezete a nyilvánvaló német kitettség mellett is megfelelően szerteágazó.

Szeptemberben visszaemelte a befektetési ajánlású kategóriába a magyar államadós-besorolást a Standard & Poor’s, elsősorban a magyar gazdaság markánsan javuló költségvetési, külső fizetési és növekedési mutatóival indokolva a lépést.

A nemzetközi gyakorlat alapján a befektetési társaságok általában két hitelminősítő osztályzatát veszik figyelembe annak meghatározásához, hogy egy adott szuverén vagy kereskedelmi adós besorolását befektetésre ajánlottnak tekintik-e, vagy sem. Egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings már májusban átsorolta a befektetési ajánlású sávba a magyar államadósságot.


Átalakul az oktatás

Csökkennek a diákok terhei és átalakul a köznevelési intézmények fenntartási rendszere, a felsőoktatásban pedig módosul a doktori képzés – ezek voltak az induló új tanév legfontosabb változásai. Szeptember elsejei hatállyal új köznevelési intézménytípusokat vezettek be: szakgimnáziumot, új típusú szakközépiskolát és megváltoztatták a pedagógiai munka szakaszait. Új állami intézményfenntartó jön létre: az egész országra kiterjedő illetékességű Klik helyébe a tankerületi központok lépnek, csökken a centralizáció, a döntések meghozatala közelebb kerül az érintettekhez.

Ez volt a pozitív hozadéka annak a tavaszi tiltakozássorozatnak, amelyről azóta kiderült, hogy a pedagógusok tiltakozó megmozdulásait politikai szándékok mozgatták. A Soros György által pénzelt Nyílt Társadalom Intézet forrásaival dolgozó liberális szervezetek a tavalyi diáktüntetések mintájára az idén ismét megpróbáltak beleszólni a politikába. Magyarországon alig lehet találni az elmúlt évekből olyan kormányellenes megmozdulást, amely mögött ne ez a hálózat állt volna. Ezeknek a szervezeteknek az újjáéledését remélték az idei tiltakozásokon is, de próbálkozásaik ismét kudarcba fulladtak.

Az országos tanári tüntetéssorozatokat a miskolci Herman Ottó Gimnázium tavaly novemberi petíciója váltotta ki, amit több tízezer tanár írt alá az interneten. Február 3-án Miskolcon egy-két ezer ember gyűlt össze a Herman Ottó Gimnázium elé meghirdetett demonstráción. Országszerte több helyen, Békéscsabán, Budaörsön, Győrött, Hajdúszoboszlón, Pécsen, Sopronban, Szegeden, Szombathelyen és Veszprémben is szerveztek szolidaritási demonstrációt. Budapesten is több százan tüntettek a Szabadság téren. A tanárok a szabad tankönyvválasztást és a pedagógus-életpályamodell módosítását követelték.

Tíz nappal később tüntetőkkel telt meg a Kossuth tér, a Pedagógusok Szakszervezetének demonstrációjához ekkor már 48 szervezet csatlakozott. A tanárok továbbra is kitartottak amellett, hogy az oktatási rendszer problémái miatt vonultak az utcára. A pedagógusok tüntetése előtt néhány órával Palkovics László kijelentette, okafogyottá vált a pedagógusok sztrájkbizottsága által szervezett fővárosi tüntetés, mivel nincs olyan a szakszervezetek által felvetett kérdés, amelyről a köznevelési kerekasztalon, illetve külön egyeztetésen ne tárgyaltak volna.

A Tanítanék-mozgalom ennek ellenére a következő tiltakozást a nemzeti ünnepre szervezte meg. A Nemzeti Múzeumnál Orbán Viktor miniszterelnök beszédét ellentüntetők zavarták meg. Miközben a kormányfő arról beszélt, hogy ideje megfékezni Brüsszelt és a bevándorlókat, egy csoport hangosan sípolt, megzavarva ezzel az ünnep méltóságát. Közben a Jobbik országos „antikorrupciós akciót” hirdetett, az MSZP pedig népszavazást követelt a vasárnapi boltbezárásról, és az oktatási helyzetet kritizálta. A tüntető tanárok délután megtöltötték a Hősök terét, több tízezren vonulnak a Kossuth térre. Március 30-ára sztrájkot hirdettek, ha Orbán Viktor és Áder János „nyolc napon belül nem kér bocsánatot a sok megaláztatásért”. Pukli István, a Teleki Blanka Gimnázium akkori igazgatója március 30-ra egyórás sztrájkra hívta a mozgalmat támogató szervezeteket, amelyet az április 20-ára meghirdetett sztrájk követett, amelyen végül tízből ketten vettek részt.

Szeptemberben Pukli István bejelentette, hogy kilép a Tanítanék Mozgalomból, mert nem ért egyet azzal, hogy a Tanítanék Mozgalom csatlakozott a kvótanépszavazás bojkottját propagáló szeptember 30-ai tüntetéshez.


Döntött a nép

A 2016-os év legjelentősebb eseménye a kényszerbetelepítés miatt kiírt népszavazás volt. Mivel a magyar kormány kezdettől fogva tiltakozott a menekültek szétosztása ellen, 2016 elején népszavazást kezdeményezett az alábbi kérdésben: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

Az október másodikai népszavazáson 3,3 millióan szavaztak nemmel, az érvényesen szavazók több mint 98 százaléka. A népszavazás eredményét látva Orbán Viktor miniszterelnök alkotmánymódosításra tett javaslatot. November 8-án szavaztak a képviselők a parlamentben a miniszterelnök által beterjesztett alkotmánymódosításról.

A Jobbik a letelepedési kötvény megszüntetését támasztotta feltételként, noha Vona Gábor, a Jobbik elnöke a népszavazás kiírásakor még alkotmánymódosítást sürgetett a népszavazás helyett. Az MSZP szükségtelennek tartotta a változtatást, ezért már a javaslat tárgyalásában sem vett részt, az LMP pedig jelezte, tartózkodnak a szavazáson. Az ellenzék támogatásának hiányában az Országgyűlés 131 igen, három nem szavazattal a hetedik alkotmánymódosítást nem fogadta el.

Szigorú határőrizet

2016. január 19-én Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy Magyarország kész a déli műszaki határzárat továbbépíteni a román–magyar határon is, amennyiben a migránsok útvonalának iránya megváltozna és Horvátország helyett Románia felé módosulna. 2016 áprilisában a Magyar Honvédség megkezdte a magyar–szerb határ bizonyos szakaszain az ideiglenes biztonsági határzár további fizikai megerősítését.

2016. július 5-én a déli magyarországi határszakaszon bevezették a mélységi határőrizetet, ami azt jelenti, hogy azokat az illegális határsértőket, akiket a határtól számított 8 kilométeres távolságon belül elfognak, visszakísérik a határkerítésen található kapukig, és útbaigazítják őket a legközelebbi tranzitzóna felé. A rendelkezés hatására többen mentek vissza a magyar határról Belgrád felé, mint ahányan odaérkeztek. 2016. július 30-án Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója bejelentette, hogy megszűntek a tiltott határátlépések a déli határzárnál.


Határvadászok

A rendőrség 2016. szeptember elsején megkezdte a határvadászok toborzását. Az Országos Rendőr-főkapitányságon működő Országos Toborzó Központban több mint kétezer fő kért és kapott tájékoztatást a pályázatra jelentkezés részleteiről. Határvadásznak jelentkezhet az a 18. életévét betöltött magyar állampolgár, aki büntetlen előéletű, magyarországi állandó lakóhellyel és legalább érettségi vizsgával rendelkezik.

A kormány 2016 augusztusában azért döntött a rendőrség határvadász bevetési osztályainak háromezer rendőrrel történő megerősítéséről, mert tovább erősödött az illegális migrációs nyomás a magyar–szerb, valamint a bolgár–szerb határon, megnőtt a szerb területen várakozók száma, és a későbbiekben sem várható az illegális migráció csökkenése. Emellett csökkenteni kell a rendőri állomány leterheltségét, meg kell előzni az állomány kifáradását, fenn kell tartani az ország kiegyensúlyozott közbiztonsági helyzetét.

Hernádi Zsuzsa