Júniusban dönt a Ház

A június 12-i héten szavaz a parlament a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslatról – közölte Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője.

Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

Elmondta: addigra meglesz a nemzeti konzultáció részeredménye – amelyet június 12-én ismertet a kormány az Országgyűlésben – és a Velencei Bizottság június 2-ára ígért előzetes állásfoglalása is. Utóbbival kapcsolatban azonban Kósa Lajos már előre jelezte: a kettős mércét nem fogadják el, máshol ugyanis, például az Európai Parlamentben (EP) és Olaszországban a magyarnál szigorúbb szabályozást kezdeményeztek.
    
A frakcióvezető szerint nem lehet halasztani a törvényjavaslatukról a zárószavazást, mert még a választási kampány őszi beindulása előtt jogszabályt kell alkotni a külföldről finanszírozott szervezetek ügyében a tisztánlátás érdekében.
    
Indoklásul azt mondta: szándék mutatkozik arra, hogy a magyar politikai élet alakulását kívülről befolyásolják.
    
Példaként hozta Lengyel László – akit Botka László MSZP-s miniszterelnök-jelölt legfontosabb tanácsadójának nevezett – nyilatkozatát, amely szerint politikai és anyagi támogatást várnak az Európai Uniótól a magyarországi kormányváltás elősegítésére. Ezt megelőzően pedig Botka László arról beszélt – „beígérve az uniónak” -, hogy elbontaná a déli határkerítést, majd bejelentették: miniszterelnök-jelöltként első külföldi útja Brüsszelbe vezet – idézte fel.
    
Megjegyezte emellett azt is, hogy sajtóhírek szerint Kovács Béla jobbikos EP-képviselőn keresztül a Jobbikot orosz pénzzel finanszírozhatják.
    
Kósa Lajos kérdésre azt mondta, csodálkozna, ha például az Egyesült Államok kifogást emelne a törvény ellen, mivel ott a magyarnál sokkal szigorúbb szabályozás van érvényben, hiszen be is lehet tiltani ezen szervezetek működését.
    
A tájékoztatón részletesen ismertették a keddi parlamenti határozathozatalokat. A versenyképesség javítását célzó intézkedések közül Kósa Lajos kiemelte, hogy a villamosáram- és a víziközmű-szolgáltatásnál a bekötéseket nemcsak a szolgáltató által kijelölt szervezettel lehet elvégeztetni, hanem arra jogosult más szerelőkkel is.
    
A víziközmű-törvényről azt mondta, az egyszerűsítés lényege, hogy a védett fogyasztók védettségét évente csak egyszer kell megállapítani.
    
Kitért a hulladéktörvényre is, közölve: kiterjesztették az üvegvisszaváltás lehetőségéről gondoskodni köteles üzletek körét. A cél, hogy ezzel is csökkentsék a szemét mennyiségét – jegyezte meg.
    
A közlekedési törvények módosításáról a politikus azt mondta: megteremtették a főutak mentén tilosban elhelyezett plakátok szankcionálhatóságát, a büntetés maximuma 500 ezer forint. Indoklásul a közúti közlekedés biztonságára hivatkozott, példaként említve, hogy az M3-ason nem ritkán fordul elő ráfutásos baleset azért, mert „valaki belebambult a Calzedonia-reklámba”.
    
A tramtrainekkel, vagyis villamosvasutakkal kapcsolatban 70-ről 100 kilométerre növelték az európai pályázatokban elszámolható távolságot. A közlekedési változtatásoknak része az is, hogy a jövőben ne kelljen használni a nagyvasúti szabványt a kisvasutakra – ismertette.
    
Az egészségügyi törvénycsomagról szólva az elektronikus vények rendszerét emelte ki, amelynek köszönhetően nyomon követhető lesz egy beteg gyógyszertörténete.
    
Egy másik, oktatási törvénymódosítással lehetővé tették – folytatta -, hogy a tranzitzónában is folyhasson oktatási-nevelési munka. A veronai buszbalesettel összefüggésben pedig pontosan meghatározták, mi minősül külföldi iskolai kirándulásnak, és minek kell ennek esetén megfelelni. Emellett a kecskeméti Pallasz Athéné Egyetemet neve Neumann János Egyetemre nevezik.
    
Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője a kulturális örökségvédelmi törvény Ház előtt fekvő módosításából megemlítette, hogy a tervek szerint a Vértanúk tere az V. kerületi önkormányzattól az Országgyűlés vagyonkezelésébe kerül, több szobor pedig állami tulajdonba.
    
A titkosszolgálati tevékenység feltárásával kapcsolatos, a fideszes Gulyás Gergely jegyezte indítványról Kósa Lajos elmondta: az előterjesztés a lusztrációra adja meg a választ azzal, hogy teljesen kutathatóvá teszi majd az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában a mágnesszalagokat, de a javaslatról várhatóan már csak ősszel szavaz a Ház.
    
A kedden elfogadott ellenzéki képviselői büntetéseket firtató kérdésre a frakcióvezető azt közölte: az MSZP-s Hiszékeny Dezsőnél azért nem szavazták meg a pénzbüntetést, mert kiderült, esetében téves volt a ténymegállapítás. Arra a felvetésre, hogy a szankcionált 11 képviselő pénzbüntetésének differenciálásában közrejátszott-e például az államfő letegezése, azt felelte: komplex vizsgálat zajlott, de ez is szerepet játszik benne.
    
A 3-as metró felújításának költségével kapcsolatos kérdésre közölte: az idei büdzsé módosítása alapján nem lesz lehetőség olyan beruházásokra, amelyeknél nincs meg a teljes kiviteli terv, elkerülve ezzel a költségnövekedéseket.
    
A Botka László vagyonnyilatkozatának „megváltozását” firtató kérdésre Kósa Lajos azt válaszolta: nincsenek meglepve, „minden olyan vád, amelyet megfogalmaztunk, és ők lesöpörték az asztalról, igaznak bizonyult”.
    
Arra a felvetésre, hogy a parlament hétfői ülésén a jobbikos Apáti István trágár kifejezéssel illette Dömötör Csaba államtitkárt, Halász János úgy reagált: a Jobbik „cukiságkampányt” folytat, de egy nekik nem tetsző véleménynél kimutatják a foguk fehérjét. Sokszor inkább egy „csőcselékhez” hasonlítanak, mint egy frakcióhoz – fogalmazott.
    
A Fidesz és a Lungo Drom választási szövetségéről a frakciószóvivő azt mondta: a Fidesz a jövő évi parlamenti választáson is szövetségben készül indulni, a korábban kötött szerződéseiket megújítják szövetségeseikkel, ez történik a cigányság képviselőivel is.

MTI