Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen az Európai Bizottság, mondván, hogy nem hajtják végre a kötelező uniós menekültkvótákról szóló döntést. A procedúrát azóta számos európai politikus elítélte, megindítása ugyanakkor azt mutatja, Brüsszelben már a látszattal sem törődnek, nyíltan kettős mércét alkalmazva akarják kierőszakolni a migránsok szétosztását.

Dimitrisz Avramopulosz uniós migrációügyi biztos sajtóértekezleten jelentette be június 13-án, hogy hivatalos felszólító levelet küldenek Budapestnek, Varsónak és Prágának, ezzel pedig elindul a kötelezettségszegési eljárás a migránskvóták ügyében. A bevándorlók áthelyezésére szolgáló mechanizmusról az EU-tagországok belügyminiszterei döntöttek minősített többségi szavazással 2015 szeptemberében, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia ellenszavazata, valamint Finnország tartózkodása mellett. A kötelező betelepítési kvóták lényege, hogy meghatározott arányszámok alapján automatikusan osztanák szét a migránsokat az európai államok között, így, noha pillanatnyilag százhatvanezer menedékkérő betelepítését irányozták elő, a mechanizmus magában hordozza annak a lehetőségét, hogy a jövőben felső korlát nélkül szállíthassák az országokba a bevándorlókat. Ezért Magyarország kezdettől fogva küzd a kvótarendszer ellen, például Szlovákiával közösen jogi eljárást kezdeményezett az Európai Bíróságon arra hivatkozva, hogy a menekültáthelyezés nem egyeztethető össze az európai uniós joggal. Ám az Európai Bizottság nem várta meg a bírósági döntést, és támadásba lendült a kötelezettségszegési eljárással, ahogy a jelentés fogalmaz, „felszólítja Magyarországot és Lengyelországot, hogy kezdjenek vállalásokat tenni és azonnali áthelyezéseket végezni, és a Cseh Köztársaságot, hogy haladéktalanul kezdje meg újra az áthelyezéseket, valamint Ausztriát, amely most vállalást tett Olaszország tekintetében, hogy Görögország tekintetében is tegyen vállalást. Bulgáriának és Szlovákiának nagyobb rugalmasságot kell mutatniuk preferenciáik tekintetében, és a lehető leghamarabb meg kell kezdeniük az áthelyezést Olaszországból”. A diktátum a többi tagállamot is felsorolja, többségében a vállalások növelését akarja elérni, a szöveg hangvétele pedig azt mutatja, hogy a hollandiai és franciaországi parlamenti választások óta újra magabiztos brüsszeli elit most már diktálni próbál, és minél előbb ki akarja kényszeríteni a migránsok betelepítését.


Mindenki elmaradásban

A kötelezettségszegési eljárásra kiszemelt államok koránt sincsenek egyedül, elég egyetlen pillantást vetni a számokra, máris nyilvánvaló, hogy alig működik a kvótarendszer. Ugyanis annak rendelkezéseit gyakorlatilag egyetlen tagállam sem tartotta be maradéktalanul, a teljesítésre kiszabott idő pedig idén lejár. Mindebből az is következik, hogy az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz, amikor az eljárást kizárólag Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen indítja, bár ezt azzal indokolják, hogy első körben azokra akarnak lecsapni, akik papíron sem tesznek vállalásokat, illetve semmilyen formában nem akarják elfogadni a tagállamokra oktrojált elosztási mechanizmust. Hazánkon és Lengyelországon kívül Ausztria és Dánia sem vett át egyetlen migránst a kvótában meghatározottak szerint, a különbség mindössze annyi, hogy Ausztria és más államok, például Szlovákia tesznek vállalásokat migránsok befogadására.

Ám ebből a gyakorlatban szinte semmi nem valósul meg, az előirányzott százhatvanezer migránsból minden ígéret, propaganda és fegyelmezés dacára az áthelyezettek létszáma alig haladta meg a tizennyolcezer főt. A legutolsó összesítések szerint május 12-ig összesen 18 418 személyt helyeztek át, ebből 5 711 főt Olaszországból, 12 707-et pedig Görögországból. Szóvá is teszi az EB jelentése, hogy „az áthelyezés jelenlegi üteme elmarad a célkitűzésektől, amelyek értelmében az elkövetkező hónapok során az összes arra jogosult személy áthelyezését meg kell valósítani”. De nem teljesítették vállalásukat a menekültügyben bezzegállamoknak számítók sem, Svédország a görög táborokból egyetlen migránst sem szállított át, és Olaszországból sem annyit, amennyit előirányoztak, sőt a németek szintén nem teljesítették vállalásukat.

Ráadásul továbbra sem sikerült megoldani, hogy az áthelyezett migránsok a befogadó országokban maradjanak, Lett­országban például kimutatták, hogy a menekültáthelyezési mechanizmus keretében eddig odatelepített háromszázkilenc migráns közül kétszázharminc már tovább is vándorolt. Valószínű, hogy az idő előrehaladtával egyre jobban fogja sürgetni a menekültek szétosztását az Európai Bizottság, és a jelképes gesztusként tíz-tizenöt migránst befogadó országokra is rájár majd a rúd, ahogy az is biztos, hogy nem fogják egykönnyen elismerni, hogy a kvótarendszer megbukott, ami jókora tekintélyvesztést jelentene az uniós csúcs­intézménynek.


Kockáztatják az integrációt

Mióta megindult a kötelezettségszegési eljárás, egyre-másra ütköztetik a véleményüket azok az európai politikusok, akik elítélik a nyomásgyakorlásnak ezt a meglehetősen agresszív formáját, és azok, akik viszont üdvözölték az EB lépését. Természetesen a három érintett ország képviselői az előbbi csoportba tartoznak. Milos Zeman cseh köztársasági elnök arról beszélt, az intézkedés végeredményben a tagállamok szuverenitását veszélyezteti, és hogy ebben a kérdésben nem szabad engedni Brüsszelnek. Mint mondta, „erre ügyelnünk kell, mert minden katasztrófa észrevétlenül kezdődik”. Magyar részről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt kérte számon az EB-n és az Európai Parlamenten, hogy nem foglalkozik a terrorfenyegetettséggel, miközben Magyarország és két másik közép-európai állam ellen kötelezettségszegési eljárást indít a kvótaügyben. A lengyel kormánypárt időközben már be is nyújtott egy interpellációt az Európai Bizottsághoz, melyben az iránt érdeklődik, hogy a testület miért csak három EU-tagország ellen indított kötelezettségszegési eljárást a kvóta nem teljesítése miatt, miközben az összes tagállam együttesen is csak 18 százalékban tett eleget vállalásának.

Fotó: MTI, archív

Ugyanakkor Észtország sem örül a kvóta erőltetésének, legalábbis Andres Anvelt észt belügyminiszter úgy nyilatkozott, ha Brüsszel mindenáron meg akarja torolni, hogy egyes országok eltérően vélekednek a migránskvótáról, azzal az integráció végzetes meggyengülését kockáztatja. Ez azért is érdekes körülmény, mert Észtország lesz az EU következő soros elnöke, célkitűzései között pedig első helyen szerepel a kiútkeresés a válságból. Velük szemben – ahogy az várható volt – német politikusok és uniós vezetők örömmel üdvözölték a kvótát elutasítók elleni megtorlást. Massimo d’Allema korábbi olasz miniszterelnök például arról beszélt egy nemzetközi konferencián, hogy „a migrációs hullámokat a nemzetközi jog alapján kell megoldanunk, s e szerint a háború elől menekülőket be kell fogadni. Nem tűrhetjük, hogy az EU tagállamai ne tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot, mert ez ellentétes alapértékeinkkel”. Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője úgy vélte, a kvótarendszer nem bukott meg, sőt szerinte az országok készen állnak a befogadásra, csupán egyes államok önzősége akadályozza az elosztást, éppen ezért üdvözölte a Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen indított eljárást. A német kormány helyettes szóvivője pedig Berlin támogatásáról biztosította az EB-t a menekültek európai uniós tagországok közötti elosztásában.


Pénzügyi zsarolás

A kötelezettségszegési eljárás önmagában nem számít szokatlannak az EU és a tagállamok viszonyában, évente tucatjával indulnak ilyenek, és a kimenetelük hosszas jogi procedúra után dől el, sokszor nem az Európai Bizottság javára. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke ugyanakkor sietett bejelenteni, hogy a megállapodásokat nem teljesítő tagállamokkal szemben különféle büntető intézkedéseket is életbe léptetnének. Máris hallani olyan tervekről, amelyek szerint a tagállamoknak kötelező lenne befogadni a kijelölt menekülteket, mindössze annyi könnyítéssel, hogy nem egyszerre, hanem évente csak 20 százalékukat vegye át az ország. Pontos számokról egyelőre nincsenek hírek, ahogy arról sem, hogy mivel szankcionálnák azt, ha valamelyik állam így sem vesz át migránsokat. Ugyanakkor az új menekültügyi stratégia része lenne az uniós jogszabályoknak, így a tagállamokat fenyegethetik például a strukturális alapokból történő folyósítások leállításával is. „Nagyon sok pénzbe kerül egy tagállamnak, ha nem tartja be a költségvetési vagy a banki unióra vonatkozó szabályokat, ezért senki sem akarja megszegni ezeket az előírásokat. Nem értem, más területen miért ne működhetne ez a rendszer” – nyilatkozta ennek kapcsán Cecilia Wikström svéd európai parlamenti képviselő, a liberális ALDO csoport tagja. Hasonló húrokat penget Martin Schulz, az EP volt elnöke és a német szociáldemokraták kancellárjelöltje, aki egy beszédében azt mondta, ha ő lesz Angela Merkel utódja, azon fog dolgozni, hogy akik nem veszik ki a részüket a menekültek befogadásából, azok ne részesüljenek az európai uniós támogatásokból.

A kötelezettségszegési eljárással párhuzamosan egyébként kifejezetten Magyarországot is támadta az Európai Bizottság egy kiegészítő felszólító levélben, mivel az ország menekültügyi jogszabályait még mindig nagymértékben összeegyeztethetetlennek tartja az uniós joggal. Az eljárás időzítése aligha véletlen, közeleg ugyanis a június 22-én kezdődő uniós csúcs, amelyet az Európai Parlament által szervezett migrációs konferencia előz majd meg, többek között Antonio Tajani EP-elnök, Jean-Claude Juncker EB-elnök és Donald Tusk, az Európai Tanács elnökének részvételével. A tanács vélhetően erre akart hangolni a múlt héten foganatosított intézkedésekkel, és ezért lett olyan fontos a nyomásgyakorlás, hogy az Európai Bíróság kvótaügyi döntését sem várták meg vele. „Ha a bíróság a felpereseknek ad igazat, akkor azoknak valószínűleg nem kell részt venniük a menekültek elosztásában” – nyilatkozta erről Dimitrisz Avramopulosz.

Kovács Dániel