Hiteltelen és megbízhatatlan az ellenzék a migrációt illetően. Az eredendően balliberális pártok nyíltan ágáltak a műszaki határzár ellen, és csak választási megfontolásból igyekeznek finomítani ezzel kapcsolatos mondandójukat, a hozzájuk csapódott Jobbik pedig kettős beszédet folytat.

Fotó: MTI, archív



Az ellenzéki pártok közül egyedül a Jobbik helyeselte 2015-ben a műszaki határzár megépítését. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy Vona Gábor már 2015 augusztusában így fanyalgott: „kommunikációs blöff csupán, hiszen átjárható, átvágható, megkerülhető, ráadásul aki eléri, már Magyarország területén van, ebből következően túl sok illúziónk nem lehet a sikerével kapcsolatban.” Nos, a migrációs statisztikák megcáfolták a Jobbik elnökének álláspontját, egyértelműen bebizonyosodott, hogy a műszaki határzár hatékony védelmet jelent.

További figyelmeztető jel a Jobbik kétkulacsos magatartása a 2016-os kvótanépszavazás kapcsán. Mint ismert, korábban a nemzeti radikálisból mára balliberálissá vált párt elnöke maga szorgalmazta előbb a népszavazást, majd amikor azt a kormány kezdeményezte, az Alaptörvény módosítását – amit azonban végül a Jobbik parlamenti frakciója nem támogatott, mert a kormány világos különbséget tett a szuverenitást sértő, kívülről erőltetett kvótarendszer és a magyar állam által saját hatáskörben bevezetett, az illegális migrációval össze nem függő letelepedési kötvények ügye között. Utóbbiról persze lehet legitim vitát folytatni, ám a Jobbik nem ezt tette, hanem Magyarország politikai ostroma idején szabotálta az elemi önvédelmet.

Vona Gábor 2017-ben is gondoskodott arról, hogy megkérdőjelezhető legyen pártja álláspontja a migrációval és kísérőjelenségeivel kapcsolatban.

„Kvótarendszer is fölmerült már, ugye, hogy kvóták alapján szétosztjuk, és amíg ez mondjuk pár ezer emberről szól, addig azt mondom, hogy oké, lehet ezen gondolkodni, de amikor látjuk, hogy Törökország azzal fenyegeti Európát, hogy a nála lévő 2-3 millió menekültet esetleg rászabadítja, vagy ráküldi Európára, amikor azt látjuk, hogy Észak-Afrikában az arab tavasz óta igazából nincs semmiféle védelmi rendszer Európa irányába, azért őszintén megvallva, vannak bennem aggodalmak” – mondta a Jobbik elnöke az RTL Klub Magyarul Balóval című műsorában tavaly január 17-én. Vagyis Vona szerint el lehet gondolkodni azon, hogy Magyarország meghajoljon külső diktátumok előtt.

A Jobbik minden jel szerint meg is hajolt, a magyar állam és a tömeges bevándoroltatást propagáló és szervező Soros-birodalom küzdelmében ugyanis több esetben határozottan utóbbi oldalára állt. Ma már tehát nem lehetünk biztosak benne, hogy az egykori nemzeti párt nem bontana-e kerítést politikai értelemben a hatalom délibábját kergetve. Kommunikációjuk és tetteik ugyanis minimum ellentmondásosak e téren.

A balliberális pártok pedig azt nyújtják, amire számítani lehet tőlük. A Fodor Gábor vezette Magyar Liberális Párt szerint „a határra tervezett négyméteres kerítés terve embertelen és értelmetlen”, fogalmaztak 2015. június 17-i közleményükben.

Barabás Richárd, a Magyar Szocialista Párttal az április 8-i választáson együtt induló Párbeszéd nevű formáció elnökségi tagja egy nappal később, 2015. június 18-án azt mondta: „a kormány 22 milliárd forintért egy olyan kerítést akar húzni a magyar–szerb határon, ami csak a gyűlöletkeltést szolgálja (…) a menekültprobléma egyáltalán nem olyan súlyos, mint amilyennek a kormány megpróbálja beállítani.”

A Karácsony Gergely MSZP-vel közös kormányfőjelölt által vezetett Párbeszéd testületileg kiadott közleményei is egyértelműen a kerítés ellenében foglaltak állást. 2015. június 25-én egyebek mellett azt követelték, hogy „semmiképpen se kerüljön sor határmenti kerítés építésére.” 2015. október 15-én kiadott állásfoglalásában az MSZP–P közös miniszterelnök-jelöltjének pártja így vélekedett: „ezerszer elmondtuk: a déli határon épített kerítés értelmetlen, embertelen és pazarlóan drága. (…) építése nem járul hozzá a menekültprobléma enyhítéséhez.”

A szocialisták is határozottan ellenezték a műszaki védelmet. 2015. június 18-án Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettes az ATV-ben úgy vélekedett, „nem jelent megoldást a menekültkérdésre a déli határszakaszra tervezett négy méter magas kerítés.” A párt akkori elnöke, Tóbiás József 2015. június 20-án pedig azt állította: „a kormány a nemzeti konzultációval, valamint az ehhez kapcsolódó plakátkampánnyal és a kerítésépítés bejelentésével felesleges politikai gyűlöletkampányt folytat, ami biztosan nem megoldás az ország és Európa biztonsága, továbbá a menekültek humanitárius helyzete szempontjából.”

Schiffer András a Facebookon támadt neki a műszaki határzárnak 2015. június 17-én: „tessék mondani, a szerb határra emelt szögesdrót mennyiben fog különbözni a palesztinokat gettóba záró izraeli faltól?”, dobta fel a kérdést az LMP azóta a közéletből visszavonult frakcióvezetője

A Demokratikus Koalíció nevében Molnár Csaba alelnök egyenesen azt követelte 2015. július 13-án, hogy állítsák le a kerítés építését, a párt szóvivője, Gréczy Zsolt pedig 2015. augusztus 17-én lelkendezve jelentette ki, hogy „készen áll az európai megoldás, okafogyottá vált a kerítés.” Gyurcsány Ferenc is szükségét érezte, hogy megszólaljon: „teljesen értelmetlen hermetikusan lezárni a határt”, mondta 2015. szeptember 15-én egy sajtótájékoztatón, ahol azt is állította, hogy „minden nemzetközi normát és emberiességi szabályt megsért a kormány a határzárral.” Mondanunk sem kell, hogy ebből egy szó sem volt igaz, és nemcsak azért, mert mások mellett Spanyolország is mindenki által elfogadott műszaki határzárral védi marokkói külterületeit, Ceutát és Melillát az illegális migránsok rohamaitól, hanem azért sem, mert a magyar kormány az első pillanattól kezdve világos különbséget tett a valóban segítségre szorulók és a kilétüket rosszhiszeműen elhazudó gazdasági migránsok között.

Botka László a szocialisták akkori kormányfőjelöltje 2017. május 25-én a Reuters hírügynökségnek nyíltan beismerte, hogy a maga részéről lebontaná a kerítést, „ha működne az Európai Unió határvédelmi ellenőrzése, és a közel-keleti helyzet megnyugodna.” Az azóta a miniszterelnök-jelöltségtől visszalépett szegedi polgármester egyébként 2015. április 13-án hódolattal fogadta a Magyarországgal szemben ellenséges Martin Schulzot, az Európai Parlament akkori elnökét (azóta hazájában megbukott német szociáldemokrata politikust), akinek személyében – Botka megfogalmazása szerint – „az európaiság és a szociáldemokrácia látogatott el hozzánk, Szegedre”, ahol „mindig fontos volt a szabadság és a kultúrák keveredése.” Hogy miről tárgyaltak, azóta sem tudni, tény viszont, hogy Schulz 2016. március 23-án azt mondta a német Stern magazinnak: „Magyarországon is vannak települések, ahol nem utasítják el a menekülteket. Ilyen például Szeged, egy elkötelezetten baloldali város, oda bármelyik menekültet el lehet küldeni.”

A balliberális pártok azóta finomhangolták kommunikációjukat, ma már nem fitymálják-szidalmazzák a kerítést. Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke már a Heti Válasz 2015. november 5-i számában azt mondta: „Utálom a kerítést, de eddig semmi jobbat nem hallottam.” Szél Bernadett, az LMP társelnöke ugyancsak a Heti Válaszban ismerte el kényszeredetten tavaly szeptember 21-én, hogy pártja sem nagyon tudott volna egyebet tenni, mint kerítést húzni. Ám hitelességét alaposan megkérdőjelezik korábbi megnyilvánulásai. 2015. február 12-én az RTL Klub híradójában még tagadta a migrációs válságot, mondván, Orbán Viktor „napi szinten egy olyan témát hangosít fel, a médiában, amivel Magyarországnak jelenleg nincsen problémája.” 2015. június 2-án a Klubrádióban egyenesen kívánatosnak tüntette fel a migrációt: „…nyugati országokban (…) ahol le is telepednek ezek az emberek, ott nem bizonyosodott be, hogy elvennék a munkát vagy a szociális ellátásokat, hanem sokkal inkább az látszik, hogy nettó befizetők.” 2015. június 10-én a Kossuth Rádiónak nyilatkozva pedig szabályosan hitet tett a migránsok kívülről vezényelt kötelező betelepítése mellett: „én azt gondolom, hogy pillanatnyilag a kvótarendszer (…) uniós szinten lenne egy olyan megoldás, ami Magyarország számára könnyebbséget hozna.”

Nos, e tények összevetésével ki-ki eldöntheti, mennyire hiteles Szél Bernadett e témában tanúsított kommunikációs fordulata…

Ugyanez igaz Gyurcsányra is, aki idén január 30-án az egykori SZDSZ-hez köthető Republikon Intézet rendezvényén kijelentette: „ma azt mondani, hogy a kerítést le kell bontani, politikai öngyilkosság volna.” A DK elnöke tehát a rá jellemző cinizmussal nem tagadta meg korábbi migránspárti, kerítésbontó álláspontját, csupán taktikai megfontolásból nem óhajt nyíltan beszélni róla.

Nem úgy, mint Szigetvári Viktor, az Együtt kormányfőjelöltje, aki január 31-én a Twitteren így reagált Gyurcsány alakoskodására: „Szerintem nem öngyilkosság a kerítés lebontása. Emberi jogi alapokon álló párt ebben nem pávatáncolhat.”

Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon egykori tanácsadója legalább következetes, még ha álláspontja nyilvánvalóan ellentétes is az elemi magyar érdekekkel. Nem árul zsákbamacskát, a maga részéről ezzel nyilvánvalóvá teszi, hogy ha rajta múlik, jöhetnek a migránsok százezrei akár délről, akár nyugatról, kvótával. Vagyis képletesen hidegvágót ragad, kerítést bontana.

A többiek pedig alakoskodnak, fénysebességgel forgatják köpönyegüket, ki balról jobbra, ki jobbról balra. Közös tulajdonságuk a hiteltelenség, a megbízhatatlanság, a migráció szervezésében jelentős szerepet vállaló Soros-birodalom mentegetése, az általa jelentett veszély bagatellizálása, relativizálása. Aligha van erkölcsi alapjuk megsértődni, amikor óriásplakátokon George Soros társaságában, drótvágóval a kezükben látják viszont magukat.

Tényszerűen megállapítható, hogy a jelenlegi hazai politikai színtéren kizárólag a kormánypártok képviselik az első perctől kezdve a következetesen magyar érdekű álláspontot.

Ágoston Balázs