Kicsoda ön, Soros György? 18. rész

Fotó: tvc.ru

Ki küldött mesterlövészeket 2014. február 18-án Kijev főterére, hogy a rendőrökre és a tömegbe lőjenek? Máig nincs rá válasz. Legalább százan haltak meg az ezt követő összecsapásokban. Közben Soros György és Geoffrey R. Pyatt kijevi amerikai nagykövet végre megállapodott, hogy ki legyen Ukrajna új vezetője.


Victoria Nuland és Geoffrey R. Pyatt Kijevben. Segíteni jöttek Ukrajnának (Fotó: capital.ua)


2013 augusztusában az ukrán fővárosba érkezik egy elegánsan őszes halántékú úriember. Geoffrey R. Pyattnak hívják, ő az Amerikai Egyesült Államok új kijevi nagykövete. Tapasztalt diplomata, megjárta Hondurast és Indiát, majd a bécsi Iránnal való atomtárgyalásokon is részt, vett. Történetünk idején ötvenéves. Jelenleg athéni nagykövetként szolgál.

Kijevi kinevezéséért három embere lobbizott igen intenzíven. Az első Soros György, akit régről ismer. A második Hillary Clinton, aki ugyan 2013 februárjától már nem külügyminiszter, de kapcsolatai még megvannak. A harmadik szereplő Victoria Nuland külügyi államtitkár.

Pyatt azért érkezik Ukrajnába, hogy megvalósítsa Soros Új Ukrajna projektjét. Ez a Viktor Janukovics irányította ukrán vezetés eltávolítását jelenti. Érdekes momentum, hogy – visszaemlékezések szerint – amikor augusztus 15-én a nagykövetet fogadja az elnök, kimondottan jó viszony alakul ki köztük. Janukovics azt is jelzi, hogy elkötelezett a Washingtonnal való kapcsolatok erősítésére. De ez már kevés.

Janukovics ugyanis nem mondott azonnali igent két „kérésre”. Arra, hogy a Naftogaz nevű ukrán energetikai céget gyorsan „reorganizálják”. Ez a társaság ellenőrizte akkor – és részben most is – az Oroszországból feléjük érkező gáz- és olajvezetékeket. A másik felvetés a földtulajdonlás „liberalizációja” volt. Azaz, hogy külföldiek szabadon vásároljanak termőterületeket Ukrajnában. Az úgynevezett „csernozjom” Európa egyik legjobb mezőgazdaságilag hasznosítható földje.

Ahogy egy ukrán mondás tartja: Elég egy magot eldobnod, aztán mehetsz mulatni, gabonamező lesz belőle. Az első és második világégés során nem véletlenül volt a német hadsereg egyik legfontosabb célkitűzése ezeknek a területeknek a birtoklása.

Janukovics azért nem mond azonnal igent, mert ott van saját lobbiköre, amely ezt nem helyesli. Hiszen inkább privát, mint nagy állami üzleteket akar. De az fontosabb, hogy az elnök közben Angela Merkellel és Vlagyimir Putyinnal is egyezkedik. Az egyik oldalon ott van az Európai Unióval való társulási szerződés, a másikon a Moszkva által kínált barátság.

Merkel és Brüsszel lassan dönt, Pu­tyin 15 milliárd dolláros kölcsönt ajánl Kijevnek. Janukovics az oroszokat választja november közepén, de ezt sem teszi egyértelműen. Tulajdonképp még alkudozna, nagy valószínűséggel saját maga és „barátai” számára.

Ekkor kezdődik el a „Majdan”, vagy ha úgy tetszik, az újabb narancsos forradalom. Sátrak jelennek meg Kijev főterén, majd színpad és egy kisebb kifőzde. Meg rengeteg ráérő ember, akik valamiért ott tudnak lenni egész nap. Mindezt jórészt a Nemzetközi Reneszánsz Alapítvány fizeti. Mily meglepetés: ez Soros György vezető projektje Ukrajnában.

Az ellenzéki vezetők eleinte nincsenek ott. Művészek, civil aktivisták, egyszerű „átlagemberek” beszélnek. 2013 novemberét írjuk, az ukrán fővárosban ebben az évszakban finoman szólva sincs kánikula, hogy az ember sátrazni szeretne. Azonban az ott lévőket ellátják mindennel.

Janukovics nem tudja, mit csináljon. Aztán rendőröket küld a térre, akiknek nincs egyértelmű parancsuk. Végül november 29-én érkezik egy: oszlassák fel a sátortábort. A döntést ma sem tudni, ki hozza. Janukovics korabeli sajtójelentések szerint részeg, és azt sem tudja, hol van. Akkor a miniszterelnöknek kell határoznia. Annak a Mikola Azarovnak, aki négy évvel korábban hosszasan tárgyal az IMF küldöttségével – amelyben ugye ott volt Bokros Lajos is.

A majdani sátortábor elleni támadás tökéletesen értelmetlen döntés. Akkor már elkezd fogyatkozni a tömeg. A tüntetés magától is kifulladna. De jól jön a „rendőrök embert vernek” projekt. Az eseményen ott van a nyugati média számtalan képviselője, zömében azok, akik Soros valamelyik kezdeményezéséhez köthetőek. A tüntetés értelemszerűen új lendületet vesz.


Soros egy abban a pillanatban megfelelőnek tűnő ukrán kormányfővel, Arszenyij Jacenyukkal (Fotó: irepostmanlivejournal.com)


Decemberben hirtelen megjelenik Vic­toria Nuland amerikai külügyi államtitkár és Geoffrey R. Pyatt nagykövet is. Szendvicseket, bucikat osztogatnak. Akkor már ott vannak az ellenzék képviselői is. Vitalij Klicsko, Arszenyij Jacenyuk – ezeknek a neveknek később lesz jelentőségük. Létrejön egy új szervezet is, a „Pravij Szektor”, egy náci jelképeket használó társaság, amelynek megalakulásához hozzájárult a Nemzetközi Reneszánsz Alapítvány. Ez szervezi a Majdan „véderőit”.

2014. február 18-án Kijevben mesterlövészek belelőnek a tömegbe. Rendőrt és tüntetőt is érnek a golyók. Senki sem tudja, mi van, pánik tör ki, több mint százan halnak meg. Ezt a rémálmot azóta is vizsgálják az ukrán hatóságok. Értelmezhető eredmény máig nincs.

Végül Janukovics megbukik. Akkor lezajlik egy ma már ismert beszélgetés, ennek rövidített, lényegi változata ennyi:

Pyatt: – Azt gondolom, benne vagyunk a játékban. A Klicsko-téma, mondjuk, gyenge pont. Főleg, hogy ő legyen a miniszterelnök-helyettes.
Nuland: – Nem hiszem, hogy Klicskónak benne kellene lennie a kormányban.
Pyatt: – Legyen így!
Nuland: – Azt gondolom, hogy Jacenyuk a megfelelő ember.

Jacenyuk akkor nyert. Azóta megbukott. Mert volt egy másik beszélgetés is. Soros György folytatta le Geoffrey R. Pyatt kijevi amerikai nagykövettel. A DCLeaks által közzétett dokumentumok alapján egy reggelin zajlott le az egyeztetés.


Porosenko kitünteti Sorost. Vagy fordítva? (Fotó: tvc.ru)


Soros Julija Timosenkót akarta hatalomba emelni, de Pyatt azt mondta, ezt nem tudja támogatni. Jacenyuk menjen, rendben, de szerinte Petro Porosenko a megfelelő ember. Soros jóváhagyta a döntést. Ezt követően lezajlott a Naftogaz „reorganizációja”, és Ukrajna termőföldjei is kezdenek szabad prédává válni.

(folytatjuk)

Lapszám: