A kitörés tanodája

Fotó: Somfai Sándor/Demokrata

A hazánkban működő mintegy 280 tanoda csaknem hatezer roma tanuló számára nyújt felzárkózási lehetőséget. Az egyházak és civil szervezetek segítségével életre hívott országos hálózat célja, hogy növelje a hátrányos helyzetű fiatalok tanulási esélyeit. A hazai tanodák 2019. január 9-éig pályázhatnak európai uniós támogatásra, a Széchenyi 2020 program keretében. A halmajugrai Szebb Jövőért Tanoda egyik délutáni foglalkozásán jártunk.

Fotó: Somfai Sándor/Demokrata

A szociális hátrányok és a tanulási kudarc között szoros az összefüggés a hazai és nemzetközi köznevelés-statisztikai adatok szerint. Az oktatás szintjein felfelé haladva a hátrányos helyzetű – és különösen a cigány – tanulók aránya egyre kisebb, ezzel párhuzamosan pedig nagy a végzettség nélküli iskolaelhagyók aránya. Mindez jelentősen korlátozza a későbbi munkaerőpiaci esélyeket is. Az alulról jövő kezdeményezésként létrehozott tanodák szerepe azért kulcsfontosságú, mert ezek az intézmények képesek megszólítani és motiválni a hátrányos helyzetű tanulókat és családjukat.

Fotó: Somfai Sándor/Demokrata

Jeles példa

Rózsa, a Halmajugrai Arany János Általános Iskola ötödik osztályos tanulója évek óta, hetente többször is jár a helyi tanodába. A kislány nagymamájával, Erzsébettel a település szélén, egyszerű körülmények között, a visontai Mátrai Erőmű szomszédságában él. Patyolattiszta házukra – amelyben Rózsának saját szobája van – ráférne már egy tatarozás, de szűkös anyagi lehetőségeikből erre nem futja. Erzsébet munkanélküli, havonta 22 800 forint támogatást kap az önkormányzattól. Ebből, és alkalmi, mezőgazdasági munkákból tartja el unokáját, akit édesanyja közvetlenül a megszületése után hagyott magára. Erzsébet a sajátjánál jobb jövőt szán Rózsának, azt szeretné, ha unokája továbbtanulna, és végre kitörne a szegénységből. A kislánynak erre minden esélye megvan, hiszen ügyesen táncol és zongorázik, félévkor pedig két tárgyat leszámítva mindenből jeles osztályzatot kapott. Gyakran segít az osztálytársainak is a házi feladat megoldásában.

– Nagy támogatást jelentenek a tanodai foglalkozások, hiszen a különórákat nem tudnám kifizetni – meséli a fiatalos nagymama. – Tavaly Rózsa egy romániai kirándulásra is elutazhatott, én egész életemben nem jutottam túl a 10 km-re levő Gyöngyös határán. Öt elemim van, hiába próbálkozom, még takarítónőnek sem vesznek fel. Gyerekkoromban mindig arról álmodoztam, hogy egyszer ápolónő leszek, de bevallom, a tanulást elhanyagoltam, amit ma már nagyon bánok. Nehéz kimondani, de szeretném, ha az unokám a roma közösségen kívül más világot is megismerne, és könnyebben boldogulna, mint én.

Majd hozzáfűzi, a fejébe vette, hogy jövőre kiveszi a kislányt a helyi iskolából, hogy a közeli Visontán fejezhesse be általános iskolai tanulmányait. Nem foglalkoztatja a cigány közösség esetleges rosszallása, azt teszi, ami a legjobb az unokájának.

Fotó: Somfai Sándor/Demokrata

Pedagógusra várva

Erzsébettel és Rózsával együtt indulunk el a házuktól pár száz méterre levő Szebb Jövőért Tanodába. Útközben csatlakozik hozzánk dr. Lakatos Rozália, a hely vezetője is. A jogász és nemzetközi szakreferens végzettségű Rozit lépten-nyomon megállítják a halmajugraiak, és tanácsot kérnek tőle hivatalos ügyeik intézéséhez. A tanoda vezetője láthatóan komolyan veszi a társadalmi felelősségvállalást. Amellett, hogy a gyöngyösi önkormányzat nemzetiségi referense, roma jogsegélyszolgálatot is működtet, és több családsegítő program menedzsereként is tevékenykedik. A tanoda életét önkéntesként szervezi.

A jogásznő arról mesél, hogy a Heves megyei Halmajugrán több mint tíz éve működik a Szebb Jövőért Tanoda. Az intézményt az Együtt Halmajugráért Roma–Magyar Egyesület működteti, amelyet a helyiek azért hoztak létre, hogy megteremtsék a kulturált együttélés lehetőségét a község területén élő cigány és nem cigány lakosok között. Erre a civil munkára nagy szükség van, hiszen az 1300 fős lakosságnak mintegy 90 százaléka cigány nemzetiségű. A helyi általános iskolában tanulók 99 százaléka roma, a nem cigány szülők már vagy 15 éve más falvakba, városokba viszik a gyermekeiket. A Halmajugrán tanuló roma gyerekek között sok a tanulási nehézségekkel küzdő, hátrányos helyzetű fiatal. Ráadásul a településen a 2000-es évek második felében egyre erőteljesebben emelkedett a fiatalkori bűnelkövetők, illetve az általuk végrehajtott bűncselekmények száma. Mindennaposak voltak a betörések, a lopások, és rohamosan terjedt a kábítószer-fogyasztás is. A gyerekek többsége, még ha el is kezdte a középiskolát, már az első év végén lemorzsolódott. Egyre égetőbb feladattá vált egy olyan intézmény létrehozása, amely egyrészt közösséget teremt a kallódó fiatalok számára, másrészt segíti őket az iskolai tanulmányaikban, mindemellett pedig vállalja a tehetséggondozást is. Így jött létre Lakatos Alajos akkori egyesületi elnök kezdeményezésére a Szebb Jövőért Tanoda. A tantervben kiemelt helyen szerepelt a zene- és táncoktatás, valamint a matematika-, a számítástechnika- és az idegennyelv-oktatást érintő felzárkóztató munka is.

– Az egyesület és a tanoda vezetésének misszióját néhai édesapámtól örököltem – magyarázza dr. Lakatos Rozália. – A kezdetekkor a hozzánk járó 45 cigány fiatalból 41 rendszeresen kábítószerezett, a többségüknek pedig fiatal koruk ellenére is meggyűlt a bajuk a rendőrséggel. A helyzet mára sokat javult. Jelenleg a legnagyobb gondunk az, hogy nem találunk olyan szakképzett tanárokat, akik a korábbi évek gyakorlatát követve, önkéntesként, illetve jelképes tiszteletdíjért vállalnák a délutáni matematika-, angol- és számítástechnika-korrepetálások vezetését. Ez azért is nagy gondot jelent, mert az uniós pályázati kiírásoknál feltételként szerepel a szakvizsgával rendelkező pedagógusok alkalmazása, ennek híján tehát nem pályázhatunk.

A tanoda működtetését – a közelben működő Xella Pórusbeton Kft. mellett – főként a helyi önkormányzat finanszírozza, az épületet, ahol a közösségi élet folyik, szintén a hivataltól kapták, és a tanodavezető házának alagsorában is kialakítottak két helyiséget, ahol tánc-, zene- és sportfoglalkozásokat tarthatnak.

Fotó: Somfai Sándor/Demokrata

Erős akarattal

Péntek délután a község főutcáján, a templommal szemben levő tanoda épületében már gyülekeznek a tanulni, táncolni és sportolni vágyó fiatalok, valamint az őket kísérő szülők. A körülmények nem fényűzőek, de a romák azt mondják, hogy nekik ez is luxusnak számít. Itt találkozunk Ramónával, Róberttel és Alajossal, azokkal a diploma előtt álló cigány fiatalokkal, akik évekkel ezelőtt maguk is a tanoda növendékei voltak. Bár a könnyebb élet kísértése őket is megérintette, a tanodában szerzett élményeik hatására úgy döntöttek, hogy a továbbtanulásukra koncentrálnak. Ma már – igazi példaképekként – foglalkozásokat tartanak az intézményben, egy valóban szebb jövő reményét hirdetve.

Ifj. Lakatos Alajos, a tanoda szakmai vezetője a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatója, tudomása szerint egyetlen romaként. Közigazgatás-szervezőnek tanul. Elmondása szerint a tanodába jelenleg mintegy harminc fiatal jár, de próbálnak nyitni a felnőttek felé is. Észrevették ugyanis, hogy a gyerekek hazaviszik azt itt elsajátított értékrendet, és bármilyen furcsán hangzik is, ma már ők nevelik szüleiket a helyes magatartásra. Előfordult már, hogy a munkanélküli roma szülő tanodás gyermeke hatására keresett magának állást. A fiatalember úgy véli, hogy aki dolgozni szeretne, az biztosan talál magának munkát ebben az ipari régióban.

– Az én példaképem a nagyapám, aki megálmodta ezt a tanodát – kezdi beszámolóját Ifj. Lakatos Alajos. – Hétgyermekes családba született, egyszerű munkásember, hegesztő volt, de mindig azt tanította, hogy a sikerekért meg kell dolgozni. A bélyeg, hogy cigányok vagyunk, örökké ott lesz rajtunk, és mivel ezzel a hátránnyal indulunk, magunknak és másoknak is sokkal többet kell bizonyítanunk. Előfordult már, hogy úgy éreztem, sehová sem tartozom, de végül mindig sikerült elfogadtatni magam romákkal és nem romákkal egyaránt.

Ifj. Lakatos Alajos hozzáteszi, értelmiségi körökben maximálisan elismerik a végzettséggel rendelkező cigányokat. Büszkén említi, hogy van olyan növendékük, aki országos hegesztőversenyt nyert, egy másik tanodásuk meg zongoraversenyen diadalmaskodott.

Bekukkantunk Lakatos Róbert sportfoglalkozására is. Róbert közgazdásznak készül, jövőre diplomázik. A halmajugrai gyerekekkel szabadidejében foglalkozik. A fiatalok felnéznek az ifjú oktatóra, aki edzés közben folyamatosan dicséri őket. Az országos bokszbajnok, valamint kempo világ- és Európa-bajnok edző 12 éves kora óta aktívan sportol. A foglalkozásokkal az a célja, hogy önfegyelemre tanítsa a fiatalokat. Úgy véli, hogy az eddig elért eredményeit főként a tanodának köszönheti, hiszen gyerekként itt találkozott először azzal a szemlélettel, hogy „az élet több annál, mint amit Halmajugrán tapasztal az ember”. Róbert szerint mindenkinek törekednie kell arra, hogy kilépjen abból a körforgásból, amely generációját mindig ugyanarra a kiindulópontra löki vissza. Ehhez pedig a tanuláson át vezet az út. Az edző hozzáfűzi, hogy ameddig eredményeket tud felmutatni, a kudarcok ellenére is folytatja küldetését. Kudarcok pedig akadnak, hiszen a családi háttér visszahúzó ereje ebben a közösségben gyakran erősebb, mint a kitörni akarás.

Murzsa Ramóna egyike azoknak a roma származású fiataloknak, akinek sikerült a kitörés. Édesanyja, aki korábban konyhai kisegítőként, jelenleg gyári munkásként dolgozik, egyedül nevelte fel őt és autista testvérét. A fiatal lány korábban már megszerezte a jogi asszisztensi végzettséget, most mégis óvodapedagógusnak tanul, mert ebben találta meg a neki való hivatást. Erre pedig éppen a tanodában eltöltött évek ébresztették rá. A gyerekeknek hiphoptáncot oktat.

– Mindig meghallgatom őket, megpróbálok a kérdéseikre válaszolni, segíteni nekik, szerintem ez a kulcs hozzájuk – magyarázza Ramóna. – Nemcsak táncot tanítok, hanem egyszerű alapismereteket is, például az idő mérését, az óra működését. A legfontosabb talán mégis az, hogy a tanodában megtapasztalják a csapatszellemet, azt, hogyan kell egy közösségben létezni, együttműködni, alkalmazkodni a többi gyerekhez. Bár rajtam nem látszódik a származásom, én fontosnak tartom, hogy közöljem mindenkivel, hogy roma vagyok. Így próbálok meg példát mutatni.

Ramóna azt is elmeséli, hogy általában rácsodálkoznak, amikor meghallják, hogy cigány létére felsőoktatási intézményben tanul, és ez gyakran kellemetlen érzés. Jobban szeretné, ha a többségi társadalom természetesnek venné ezt, de a vágyát ő maga is eléggé utópisztikusnak tartja. Addig is, a maga területén megpróbál mindent elkövetni, hogy saját hiteles történetével ne gerjessze, hanem eloszlassa a cigányokkal kapcsolatos sztereotípiákat.

A közösségnek is példát mutató halmajugrai tanodások úgy vélik, hogy a cigány fiatalok számára is kínálkoznak lehetőségek a mélyszegénységből való kitörésre. A legnehezebb élethelyzetekben élőknek azonban mindez csak valamilyen háttértámogatással sikerülhet. Az egyéni akarat és a példaképek valódi motivációt nyújthatnak.

Lapszám: