A kormány semmilyen körülmények között nem kívánja megváltoztatni bevándorláspolitikáját, mert a magyar és az európai emberek biztonságát tartja elsődlegesnek – hangoztatta sajtótájékoztatóján a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár.


Fotó: MTI, archív, illusztráció

Tuzson Bence felidézte: az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, és körülbelül két hete újabb levelet küldtek az ügyben, s további kérdéseket tesznek fel a jogi határzárral és a tranzitzónákkal kapcsolatban.
    
Az államtitkár ismertetése szerint a kérdésekre június 17-ig kell válaszolni. Hozzátette: a kormány legutóbbi ülésén úgy határozott, nem változtatja meg bevándorláspolitikáját, és ha szükséges, áll a bizottsági, majd – ha szükséges – a bírósági eljárás elé. Megjegyezte: a kormányt ebben erősíti a nemzeti konzultáció, amiben eddig több mint 1 millió 660 ezren vettek részt. 
    
„Nem kívánjuk lebontani a kerítést, ragaszkodunk a tranzitzónákhoz, a jogi határzárhoz és ahhoz, hogy betartsuk a schengeni szabályokat és megvédjük az Európai Unió határait” – szögezte le Tuzson Bence. 
    
Elmondta: az Európai Bizottság a tranzitzónákat és az ahhoz kapcsolódó szabályozást, valamint a jogi határzár szigorítását kifogásolja, miközben a tranzitzóna a bizottság állításával szemben nem jelent őrizetet, az oda önkéntesen belépő bármikor elhagyhatja a tranzitzóna területét. Emellett nem őrzött területről van szó, és biztosítanak benne minden ellátást, és van olyan része is, amely kifejezetten a kísérő nélküli kiskorúaknak, családoknak, egyedülálló férfiaknak, illetve nőknek van kialakítva – fűzte hozzá. 
    
Tuzson Bence kitért arra is, hogy Európa területén állandósult a terrorveszély, a legutóbbi, manchesteri merénylet pedig azt igazolja, hogy a terrorizmus célpontjai a gyerekek lettek. Ez megengedhetetlen – jelentette ki, hozzátéve, az Európai Uniónak is mindent meg kell tennie a gyerekek biztonsága érdekében, ezért át kellene gondolnia magatartását. Szavai szerint jelenleg Brüsszel nem vesz tudomást arról, milyen veszélyt jelentenek a terroristák. 
    
Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az Európai Parlament Magyarországot elítélő határozatában védte Ahmed H.-t, akit a magyar bíróság terrorizmusért ítélt el. Ezért az ENSZ-hez, az Európa Tanácshoz, az EBESZ-hez és a NATO-hoz fordulnak, kérve, vizsgálják meg, a határozat összeegyeztethető-e azzal, hogy Európának és a világnak is alapvető célja a terrorizmus elhárítása. 
    
Megjegyezte: a nyár közeledtével Magyarország határain is nő a migrációs nyomás, a különböző, Soros György által támogatott szervezetek mellett most Brüsszel is nyomás alá akarja helyezni Magyarországot.

MTI