Az európai baloldal – összefogva a magyarral, és Soros György szervezeteinek „intenzív támogatásával” – a nyárra le akarja bontani a magyar kettős határzárat – mondta Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.

Hivatkozott az Európai Parlament (EP) múlt heti, a magyar baloldal által is megszavazott állásfoglalására, amelyben az EP – fogalmazott a politikus – újfent hitet tesz a migrációs kérdés baloldali kezelése mellett, így például a migránsokat és a menedékkérőket azonosan kezelnék, és lebontanák a védelmi vonalakat.

Kósa Lajos kitért továbbá az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) arra a hétfői felszólítására is, hogy az uniós tagországok ne küldjenek vissza menekülteket Magyarországra. Ezzel kapcsolatban azt mondta: Magyarországnak korábban is ez volt az álláspontja, mivel a menedékkérőknek az első biztonságos országban kell megvárniuk a menekülteljárást.

A frakcióvezető kijelentette: a Fidesz a magyar parlamentben minden olyan törekvésnek ellenáll, amelynek célja a kettős határzár lebontása.

A Frakcióinfón Kósa Lajos a vasárnapi szabadnappal és bérpótlékkal, a minimális eladói létszámmal és az áruk minőségével kapcsolatos kereskedelempolitikai javaslatokat is ismertetett.

Kifejtette: van olyan elképzelés, hogy a kiskereskedelemben havonta legalább két szabad vasárnapjuk – vagy két szabad hétvégéjük – legyen a dolgozóknak, amikor pedig munkát végeznek a hét utolsó napján, kapjanak bérpótlékot, például úgy, hogy ennek mértéke délelőtt 50, délután 100 százalék lenne.

Fogyasztóvédelmi okokkal magyarázta azt a tervet, hogy forgalom- vagy négyzetméter-arányosan minimális eladói létszámot írnának elő az áruházaknak, ahogyan azt is, hogy ha egy Magyarországon és külföldön is forgalmazott termék beltartalma eltérő, azt fel kellene tüntetni az árun.

Felmerült a kéretlen reklámok kérdése is – mondta Kósa Lajos, de jelezte, hogy ő nem támogatja a reklámra fordítható összeg korlátozásának tervét, mert ez sérthetné a gazdálkodás szabadságát. „Elkötelezett hívei vagyunk az uniónak”, Magyarország egy sor EU-s alapértékkel – köztük a tőke, a szolgáltatások és a munkaerő szabad áramlásával – maximálisan egyetért, ezért nem kezdeményez például olyan szabályozást, amely ellentétes a vállalkozás szabadságával – jelentette ki.

Többször is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy döntés egyik kérdésben sincs, de a témában még áprilisban várható parlamenti előterjesztés.

A felsőoktatási törvény módosításáról szólva – amelyet hétfőn aláírt az államfő – Kósa Lajos azt mondta: senki nem akar egyetemet bezárni – így a CEU-t sem -, a tanszabadságot, az oktatói, kutatói szabadságot, az egyetemi autonómiát nem korlátozzák. Az elmúlt napok tüntetéseinek azt a részét viszont, amely „egyszerű utcai agresszióba ment át”, a Fidesz elítéli – közölte.

Gulyás Gergely, a kormánypárt frakcióvezető-helyettese ehhez azt tette hozzá – utalva a demonstrációkra -, üdvözlendő, hogy ma – ellentétben a 2002-2010 közötti évekkel – mindenki tüntethet. A felsőoktatási törvény módosításának hatálybalépése után a kormány nyitott a tárgyalásokra az érintett felekkel, ha a megállapodások létrejönnek, „az egész hisztéria feleslegessé válhat” – tette hozzá.

A sajtótájékoztatón Gulyás Gergely beszélt a külföldi szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslatról is, amelynek célja – mondta – az átlátható, demokratikus közélet és véleménynyilvánítás feltételeinek megteremtése.

A politikus szerint a már a parlament előtt fekvő előterjesztés – amelyet normál eljárásban tárgyalnak – független minden aktuálpolitikai vitától.

Hangsúlyozta: az indítvány nem gátolja, hogy külföldi támogatást kapjanak Magyarországon működő szervezetek. A cél az, hogy ha egy szervezet kap ilyet, és annak összege meghaladja az évi 7,2 millió forintot – ami a pénzmosás elleni törvényben rögzített értékhatár kétszerese -, akkor köteles magát külföldről támogatott szervezetként regisztrálni – ismertette, hozzáfűzve, hogy ha egy érintett nem tesz ennek eleget, visszavonhatják az adószámát.

Kérdésre elmondta, hogy a nyilatkozatóknak az eredeti támogatót kell majd feltüntetniük.

A segélyszervezetek érintettségét firtató felvetésre a frakcióvezető-helyettes azt válaszolta: valóban érkezett megkeresés tőlük az ügyben, ezért tárgyalni fognak velük. Elképzelhető, hogy a Karitatív Tanács tagjai mentességet kapnak majd a törvény hatálya alól – közölte Gulyás Gergely, de Kósa Lajos jelezte, hogy erről még nincs döntés, ugyanis a frakcióban is megoszlanak erről a vélemények.

A frakcióvezető az indítványt indokolva úgy összegzett: a magyaroknak tudniuk kell arról, ha egy külföldi el akar érni Magyarországon valamit, például ha Soros György azt akarja, jöjjön minél több migráns ide.

A nemzeti konzultáció honlapjával és az előző napi nemzetbiztonsági bizottsági üléssel kapcsolatos kérdésekre a Fidesz-frakció vezetője azt közölte: a kormánypárt képviselői azért hagyták el az üléstermet, mert véget ért a tanácskozás. A kérdést csak előkészítetten lehet megtárgyalni – tette hozzá. A konzultációs honlappal kapcsolatban azt javasolta, a felvetésekkel forduljanak az illetékesekhez, köztük Péterfalvi Attilához, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökéhez. Azt is kérdezték tőle, hogy szerinte jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot, ha a konzultációs ívet online kitöltők nevei és e-mail címei kikerülnek Oroszországba, amire úgy reagált: ezt nem tudja megítélni, erre való az adatvédelmi hatóság.

Az erdőtörvény módosításával kapcsolatban Kósa Lajos azt mondta, mégis a parlament elé terjesztik az ötpárti tárgyaláson nem támogatott, de kétharmados támogatást igénylő változtatásokat, így például a szántók közé ékelődő kis erdők kérdését.

MTI