Kötél és kézfogás

Fotó: MTI, archív

Miközben Vona Gábor pártelnök összefogásra szólítja fel a baloldali szavazókat, a pártja által támogatott Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Horn Gyula szobra elleni akciója látványosan példázza a Jobbik szakadását. Pedig a balra pozicionálás jegyében Vona Gáborról már a liberális értelmiség egyik megmondóembere, Havas Henrik is könyvet ír. A Jobbik veszprémi képviselőjelöltje pedig szövetséget ajánl annak a nyugdíjas-társadalomnak, amelyet pártelnöke néhány hónappal korábban megalázott…

„Pufajkás gyilkos.” Ezt a táblát akasztották a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom aktivistái Horn Gyula exminiszterelnök angyalföldi szobrának nyakába, miután az alkotást a halottas zsákokhoz hasonló fekete szemeteszacskókkal burkolták be. A szobor mellett pózoló, arcukat vállaló tiltakozók egyike Lipták Tamás, a szervezet budapesti elnöke, akiről baloldali portálok pillanatokon belül kiderítették, hogy több más hasonló képet is tárol közösségi oldalán, például olyat, amelyen kötelet helyeznek a volt miniszterelnök nyakába. A Jobbik és a Hatvannégy Vármegye közötti kapcsolat erősségét nem csak az mutatja, hogy a párt anyagilag is támogatja az ifjúsági szervezetet, sokkal inkább az, hogy a Hatvannégy Vármegye alapítója és mai napig tiszteletbeli elnöke, Toroczkai László tavaly óta a Jobbik alelnöke is.


Keselyű-alternatíva

Bár Toroczkai a sajtónak azt mondta, nem tudott az akcióról, ám kiállt az elkövetők mellett, mondván, hogy egy szobor felcímkézése nem sírgyalázás, belefér a politikai véleménynyilvánításba. Toroczkai mellett más szálak is erősítik a szövetséget a Jobbik és a Hatvannégy Vármegye között. Fodor Tamás György, a párt közép-európai kapcsolatokért felelős munkatársa, valamint Magvasi Adrián, a párt angyalföldi képviselőjelöltje is vezetőségi tag volt a mozgalomban. Nem mellékesen: a Hatvannégy Vármegye bizonyos megmozdulásain Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezető-helyettese is fel-feltűnt.

Sajtóhírek szerint az akció után Vona Gábor válságtanácskozást hívott össze, hiszen Horn Gyula múltjának felemlegetése láncfűrészként vághatja el a baloldali szavazók felé szőtt szálakat. Mint emlékezetes, néhány héttel korábban a Jobbik elnöke facebookos bejegyzésben szólította meg „Tisztelt baloldali Honfitársait”, arról győzködve őket, hogy Botka László visszalépése után a Jobbik az egyetlen kormányváltó alternatíva, amely ráadásul a „társadalmi igazságosságért” szóló küzdelmet hirdet. A hívószavakat lényegében megismételte most hétvégi Magyar Nemzet-interjújában is – amely nyilván nem véletlenül néhány nappal a szoborbalhé után jelent meg. Ebben a politikai oldalak létét XX. századi abszurdumként értékelte, magát a XXI. század politikusaként megjelölve, aki az országépítés nemzetegyesítő programjával kilép ebből a koordináta-rendszerből. Hogy mennyire kilép, mutatja, hogy az interjúból az is kiderül: a liberális értelmiség megmondóemberének számító Havas Henrik készül könyvet írni Vonáról. Havas három évvel ezelőtt még azzal büszkélkedett az ATV-n, hogy műsorában nem kívánatosak a jobbikos politikusok…

Hogy Havas színeváltozásában szerepet játszanak-e Simicska Lajosnak a Jobbik érdekében mozgósított pénzügyi forrásai, egyelőre nem tudni. Vele ellentétben ugyanakkor az átlag baloldali szavazó nem tartja elfogadhatónak a Vona Gábor balra tolódásáról sulykolt elméleteket. A Republicon Intézet felmérése szerint csupán egyharmaduk támogatna bármiféle együttműködést a korábbi nemzeti-radikális párttal. A távolságtartásra a szoboraffér után vezető MSZP-politikusok is ráerősítettek. Lendvai Ildikó például közösségi oldalán tette fel a kérdést: a baloldali gondolkodásúak ezután is szeretnének a Jobbik jelöltjeire szavazni? Molnár Gyula pedig már korábban az MSZP fölött köröző keselyűnek minősítette a Jobbik elnökét, világossá téve, hogy pártja teljes arcvesztést szenvedne a Jobbikkal kötött szövetséggel. Még október elején, jóval az atrocitás előtt úgy fogalmazott: Horn Gyula pártja nem tárgyal a szélsőjobboldallal.


Hiába a pénz…

Meglehet, épp a volt miniszterelnök nevének ilyen kontextusban említése adta az ötletet, hogy a Hatvannégy Vármegye – és vele a Jobbik megmaradt radikális szárnya – ily módon próbálja ellehetetleníteni a balra kacsintgató pártelnököt. A Republicon felméréséből az is kiderül: bár a Jobbik-szavazók 49 százaléka támogatná a baloldallal történő együttműködést, egyharmaduk elzárkózik ettől. Ugyanez a nyakas egyharmad lehet az, amely a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása szerint Jobbik-szimpatizánsként sem támogatná Vona Gábor miniszterelnök-jelöltségét.

Hogy az egykori radikális pártban legalábbis hasadást váltott ki a széles néppártosodás politikája, a radikális Novák Előd és társainak eltávolítása az elnökségből, már akkor látványossá vált, amikor szeptember közepén Vona belső ellenzéke bejuttatta a Jobbik siófoki frakcióülésére a Ripost újságíróját. Aki így kitálalhatott arról, mennyire nem veszik komolyan párttársai az elnök baloldali szövetséget építő terveit, és mennyire a Főnöknek nevezett Simicska Lajos határozza meg a fontos kérdéseket.

Simicska egyébként már bő fél éve nyíltan beállt a Jobbik támogatására, ahogy a kormánygyalázó óriásplakátokból (Demokrata, 2017/15.) vagy a Hír TV, Lánchíd Rádió, Magyar Nemzet pártmédiává alakításából látható. A baloldal beolvasztásának gondolatával azonban már korábban eljátszhatott az üzletember, amikor olyan emblematikus balos műsorvezetőket igazolt a Hír TV-hez, mint Kálmán Olga vagy Veiszer Alinda.

Ám hiába a pénz, az óriásplakátok, a szekértolónak megvásárolt ismert arcok. A Vona–Simicska-duóval szembeni belső jobbikos elégedetlenséget az is gerjesztheti, hogy az így előállított politikai kuszaság a mögé tolt milliárdokkal együtt sem mozdítja fölfelé a pártot a népszerűségi listákon. A Demokrata havonta mért közvélemény-kutatása szerint a Jobbik tavaly év elején, még nemzeti-radikális pártként a biztos pártválasztók 16 százalékának támogatására számíthatott, és feljövőben volt, 2016 április-májusára, Novák Előd leváltásának időszakára 22-25 százalékra erősödött. Innentől azonban folyamatosan veszített népszerűségéből, decemberben már megint csak 16 százalékon álltak. És ez az idén tovább csökkent: szeptemberre 13 százalékra esett, a legutolsó novemberi mérés szerint pedig 15 százalék. Összehasonlításként: ez alatt a közel két év alatt a Fidesz támogatottsága 51-ről 53 százalékra nőtt a biztos pártválasztók körében, az MSZP utoljára 12 százalékon állt… Bár Vona Gábor bagatellizálja a közvélemény-kutatásokat, mondván, a megfélemlített légkörben nem adnak valós választ az emberek, a pártelnök lemondását helyezte kilátásba, amennyiben nem nyeri meg a 2018-as választásokat – ettől pedig az adatok szerint nagyon messze van.


Üsd a nyugdíjast!

Nem a baloldalon emblematikus figurának számító Horn Gyula szobra elleni akció volt az első ballépés, amely megremegtette Vona Gábor amúgy is kétes esélyű kéznyújtását a baloldal felé. Nyár közepén maga a pártelnök is tett ezért, amikor közösségi oldalán gyalázkodó bejegyzést tett az idősebbekre (Demokrata, 2017/33.). Bár a „szájukból szennyvíz folyt” fordulatot a Fidesz-szavazó nyugdíjasokra értette, az MSZP bázisára legalább ennyire elidegenítőleg hathatott. Egy év eleji Republicon-felmérés szerint ugyanis a 64 évnél idősebbek minden másodika baloldali szavazónak számít. Bár Vona azt gondolhatta, az akcióval nyerhet, hiszen még inkább maga mellé állíthatja az idősek ellen lázadó fiatal generációkat, ahol a Jobbik támogatottsága eleve magas, veszteséget pedig nem szenved, hisz a nyugdíjasok körében a Jobbik népszerűsége mindössze 3 százalék – a szocialista szavazókra halászás politikáját is figyelembe véve már súlyos hibává alakulnak a pártelnök szavai.

Érezhetik ezt a Jobbikban is, ugyanis Varga-Damm Andrea, a párt veszprémi képviselőjelöltje (egyúttal a városba költöző Simicska Lajos közvetítője) a hétvégén meghirdette a nyugdíjas-társadalommal építendő szövetség programját. Ebben alulról építkező érdekképviselet létrehozására szólítják fel az időseket, amelyen keresztül a párt egyeztetne a korosztály számára fontos kérdésekről.

„Amíg szükséges, folytatni fogjuk akcióinkat” – olvasható a feketébe burkolt Horn-szobor fotója mellett a budapesti Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom honlapján. A jelenlegi helyzetben ez akár a radikálisok Vonának szóló fenyegetését is jelentheti. Korábbi számunkban megírtuk: az alelnök Toroczkai már most népszerűbb a pártban, mint a jelenlegi elnök (2017/39.). Ő nem határolódott el a szoborügytől, sőt a Hatvannégy Vármegye honlapja máig egy tőle származó idézettel indul. Úgy fest, ő már a Vona Gábor utáni korszakra készül…

Szarka Sándor

 

Lapszám: