700 ezer új munkahely

A KSH legfrissebb adatai szerint hazánkban a foglalkoztatottak száma meghaladta a 4,4 millió főt, vagyis 724 ezerrel dolgoznak többen, mint 2010 nyarán. A munkanélküliségi ráta 193 ezer főre, 4,2 százalékra csökkent, ami közel jár az úgynevezett teljes foglalkoztatáshoz.

Munkaerő-felvételt hirdető feliratok a boltokban, éttermekben, álláskínálatok tömege az internetes felületeken. Látványos változás a hét évvel ezelőtti állapotokhoz képest, amikor a legrosszabbul fizető állásokra is sokszoros volt a túljelentkezés, az állás rovatokban pedig többször annyian kerestek munkát, mint amennyi ajánlat volt. Nem mellékesen: a jelentős munkanélküliség a fizetéseket is lenyomta, hiszen mindig akadtak, akik a lehető legkisebb pénzért is hajlandók voltak dolgozni.

A 2010-ben kormányra került Fidesz négy év alatt 400 ezer új munkahelyet ígért, amit 2014 nyarára sikerült is teljesíteni. A lendület azonban megmaradt: a 2010 második negyedévében mért 3,729 millió munkavállalóval szemben 2017 második negyedévében már 4,420 millióan dolgoztak Magyarországon, ami majdnem 700 ezer fős növekedést jelent. Sőt, a legfrissebb, júliusi adatok szerint a foglalkoztatottak száma már 4,434 milliónál tart. Ennek megfelelően jelentősen csökkent a munkanélküliek száma, az induló 471 ezerről 193 ezer főre. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a munkanélküliségi ráta a 10 százalék körüli szintről 4,2 százalékra mérséklődött. Vagyis Magyarország közel került a teljes foglalkoztatáshoz, amit 3 százalék körüli szinten határoz meg a közgazdaságtan. Azért ezen a szinten, mert a szakmai tapasztalatok szerint a munka iránti kereslet és kínálat teljesen soha nem hangolható össze.

Mivel a korábbi munkanélküliek csak 280 ezer állást töltenek be a 2010 óta teremtett 700 ezer új munkahelyből, ez azt is jelenti, hogy Magyarország a válság időszakában is jelentős tömegeket tudott a munka világába vonzani az inaktív rétegek közül. Ezt részben a közfoglalkoztatás rendszerének bevezetésével, részben a munkahelyvédelmi akcióterv kedvezményeivel sikerült biztosítani – utóbbi keretében a kormány 824 ezer idős, fiatal, kevésbé képzett vagy kisgyermekes dolgozó foglalkoztatásához biztosított járulékkedvezményt. A programot az OECD gazdaságpolitikai értékelése is a sikeres válságkezelések között említi. Mindennek eredményeként felére esett vissza azon gyermekek aránya, akik olyan családban élnek, ahol egyik szülőnek sincs munkája.

Az eddig inaktív rétegek munkába emelésével Magyarországon a foglalkoztatási ráta hét év alatt 54,1-ről 68,3 százalékra nőtt. Ezzel hazánk nemcsak az unió sereghajtó posztjáról emelkedett fel – hasonlóan rossz aktivitási arányokat csak Horvátországban és Görögországban jegyeztek –, hanem foglalkoztatási rátánk immár 0,5 százalékponttal kedvezőbb az EU átlagánál. Munkanélküliség tekintetében pedig a negyedik legkedvezőbb pozícióba kerültünk az uniós tagállamok között. A magyar munkanélküliségi ráta fele az eurózóna átlagának.

A sikeres munkahelyteremtéssel Magyarország szociális fordulatot is végrehajtott. Az egyre jelentősebb munkaerőhiánnyal párhuzamosan gyorsan emelkednek a bérek, a 700 ezer új munkavállaló utáni járulékfizetések pedig növelik az állam adóbevételeit. A munkahelyek számának hét éve tartó folyamatos növekedése elemzők szerint idén és jövőre is fennmarad.
Szarka Sándor