Céltudatos diplomácia
Az idei a diplomácia csúcséve a magyar külpolitika számára, hiszen minden korábbinál több rangos külföldi kormány- és államfő érkezik idén hazánkba. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök látogatását például hatalmas nemzetközi érdeklődés övezte. Magyarország a V4-együttműködés soros vezetőjeként is hangsúlyos szerepet tölt be 2017-ben, miközben kiegyensúlyozott kapcsolatok építésére és fenntartására törekszik a régiónk életét meghatározó jelentős hatalmakkal.

Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu Budapesten

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy év eleji interjúban azt mondta, diplomáciai csúcsév előtt áll a magyar külpolitika, és csakugyan, már februárban hazánkba látogatott Vlagyi­mir Putyin orosz elnök, hogy erősítse a regionális együttműködést. Májusban Orbán Viktor miniszterelnök utazott Kínába, ahol megbeszélést folytatott mások mellett Hszi Csin-ping államfővel és Li Ko-csiang miniszterelnökkel. A kínai kormány az átfogó stratégiai partnerség szintjére emelte a magyar–kínai kétoldalú együttműködést, amely a legmagasabb kategória a távol-keleti országban. Ráadásul 2017-ben Magyarország ad otthont a Kína–Közép-Európa miniszterelnöki csúcstalálkozónak, amelyen az infrastruktúra-fejlesztések, az emberek közötti kapcsolatok, a finanszírozási együttműködés és a zöld gazdaság területén formálódó együttműködés eredményeit fogják értékelni.

Szintén jelentős eredmény volt a magyar külügy számára, hogy közel harminc­éves szünet után Benjamin Netanjahu személyében izraeli kormányfő érkezett hazánkba, méghozzá szokatlanul hosszú, háromnapos miniszterelnöki vizitre. Bár a zsidó állam Magyarország fontos partnere, és jelentősek a két ország gazdasági kapcsolatai is, a találkozó kiemelt témája a biztonság volt, vagyis a határvédelem és a terrorizmus elleni közös fellépés.

Ez egybevág a kormány külpolitikai célkitűzéseivel, ugyanis Izrael a Közel-Kelet meghatározó állama, így az ottani, és nem mellékesen a migrációs krízisért is felelős káosz megszüntetésében megkerülhetetlen tényező. Egyúttal Budapest adott otthont a Netanjahu és a visegrádi országok vezetői közötti találkozónak is, s a V4-együttműködés aktuális elnökeként számos más területen is fontos célokat tűzött ki a magyar kormány. Így prioritásként kezeli a hiányzó északi–déli irányú összeköttetések kiépítését – többek között egy nagyobb léptékű együttműködés, a Három Tenger Kezdeményezés (TSI) részeként –, a digitális gazdaságra átállást, amely a kibontakozó negyedik ipari forradalom velejárója, az energiabiztonság növelését, illetve a Brexit kapcsán képviselt álláspontok összehangolását.

A diplomácia rekordéve hozott már közös kormánycsúcsot a törökökkel – ennek központi témája a gazdasági kapcsolatok volumenének növelése volt –, illetve a szerbekkel és szlovénekkel is. Sikeres volt magyar–iráni gazdasági vegyes bizottság első ülése is, amelyen megállapodtak arról, hogy növelik az energetikai együttműködést, az iráni energia-infrastruktúra fejlesztésébe pedig magyar cégek is bekapcsolódhatnak majd.
A magyar külpolitika célja összegezve az, hogy hazánk kapcsolata kiegyensúlyozott legyen azokkal regionális és nagyhatalmakkal, amelyek befolyásolják Közép-Kelet-Európa életét, így az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Németországgal, Kínával és Törökországgal egyaránt. A kormány vezetői természetesen a magyar érdekek képviseletét tekintik kiemelt céljuknak, amikor rangos külföldi kormány- és államfőkkel találkoznak.

Kovács Dániel