Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt tartja a brüsszeli vita legfontosabb eredményének, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány megvédte az ország érdekét.

Fotó: mti, mohai balázs, szerk.

A tárcavezető budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: ha Orbán Viktor nem ment volna el az Európai Parlament ülésére – ahol az egyik napirendi pont a magyarországi helyzet volt -, akkor „felmossák a padlót velünk”. Noha a plenáris ülésen voltak „hisztérikus támadások”, a magyar álláspont higgadt, nyugodt volt, „polgári álláspontot képviseltünk” – fogalmazott.
    
A felsőoktatási törvény módosítása miatt indított európai bizottsági kötelezettségszegési eljárás ügyében Lázár János arra hívta fel a figyelmet: a brüsszeli testület nem a tanszabadságért, hanem üzleti kérdések miatt – a szolgáltatások szabad áramlásáért – fejezte ki aggodalmát. Hangsúlyozta: a törvénymódosítás nem befolyásolja a Közép-európai Egyetem sorsát, az szabadon működhet, csak a jövőben nem kettő, hanem egy diplomát adhat ki.
    
Hozzátette: a helyzet konstruktív megvitatása után Magyarország kész arra, hogy az európai uniós jognak mindenben megfeleljenek a magyar törvények, így a felsőoktatási törvény módosítására is, amit mérlegelni fognak az Európai Bizottság javaslata nyomán, arra ugyanis jogi választ fognak kidolgozni.
    
„Sokkal könnyebb így, hogy nem a tanszabadságról kell vitázni, hanem üzleti kérdésekről” – ismételte meg.
    
Elmondta azt is, hogy Altusz Kristóf, a nemzetközi egyetemekkel kapcsolatos tárgyalások lefolytatásáért felelős miniszterelnöki megbízott több külföldi ország követségével és képviselőjével is tárgyalt a CEU ügyéről, s rövid időn belül az amerikai ügyvivővel is találkozik.
    
Szerinte egyébként az ügyben mindenki láthatja: nem a felsőoktatás, hanem valójában Soros György sorsáról van szó, nem a felsőoktatás, hanem a „spekuláns” érdekei kerültek veszélybe. Lázár János ezzel reagált Soros György és Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök csütörtöki találkozójára. Vajon az, aki spekulált a font, az euró és a forint ellen is, hogyan érdemelheti ki a brüsszeli testület vezetőinek kitüntetett figyelmét, a különleges elbánást? – tette fel a kérdést, úgy fogalmazva: nyilván spekulánsnak kell lenni ahhoz, hogy az Európai Bizottság vezetői komolyan vegyék az embert.
    
Uniós témákról szólva kitért az illegális bevándorlásra, emlékeztetve, hogy a magyar és az uniós fél munkacsoportot alakításáról döntött a magyar jogi határzár megítélése ügyében. A magyar álláspont az, hogy „mi nem megszervezzük a bevándorlást, hanem megállítjuk” – ismételte meg.
    
Beszámolt arról is, hogy a jogi határzár hatására jelentősen visszaesett az illegális határátlépőként Magyarországon tartózkodók száma, a befogadótáborokban jelenleg 600-an vannak. Menekültkérelmet a tranzitzónákban március 28. és április 26. között 206-an nyújtottak be, és idén eddig nemzetközi védelmet, oltalmat, befogadotti menekültstátuszt 108-an kaptak – tudatta.
    
A Brüsszelben szintén napirendre került, a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságát célzó törvényjavaslatról a Miniszterelnökség vezetője úgy fogalmazott: aki elfogad külföldről pénzt, nem szégyellheti, ha ezt nyilvánosságra kell hoznia. Vannak olyan szerveződések, amelyek intenzíven részt vesznek a magyar közélet alakításában, és képviselik az illegális bevándorlók érdekeit Magyarországgal szemben – mondta, példaként említve a Magyar Helsinki Bizottságot és a Társaság a Szabadságjogokért szervezetet, „Soros favoritjainak” aposztrofálva őket.
    
Egy kérdésre megemlítette a Greenpeace környezetvédő szervezetet is, amelynek részéről arra számít, hogy minden környezetvédelmi ügyben fellép a paksi bővítéssel kapcsolatban. Szerinte ha tudható lesz, külföldről kitől kap pénzt a magyarországi Greenpeace, akkor kiderülhet, hogy a saját meggyőződését fejezi ki vagy a zöldenergia-lobbit képviseli.
    
A jelenleg is zajló nemzeti konzultációról a miniszter azt a tájékoztatást adta, hogy a visszaküldött kérdőívek száma meghaladta a 470 ezret, további 52 ezren pedig az interneten mondták el véleményüket. Ez a részvételi hajlandóság nagyobb, mint a 2015-ös bevándorlási konzultáció idején – jelezte.
    
Lázár János szólt Orbán Viktor hétvégi újbóli brüsszeli látogatásáról, amelynek részeként találkozik az Európai Néppárt vezetőivel, és részt vesz a Brexit-csúcson. A néppárt ügyében a Miniszterelnökség vezetője ismét azt mondta, hogy a Fidesz nem akar kilépni a pártcsaládból, és arra sem számít, hogy kizárnák onnan a magyar kormánypártot. Szerinte az Európai Néppárt vezetői pontosan láthatják, hogy a Fidesz kizárására nem a néppártból érkezik javaslat, hanem a kommunistáktól és a szocialistáktól.
    
A sajtótájékoztatón megerősítette azt is, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz a Legfőbb Ügyészségen az uniós pályázatokat elbíráló informatikai rendszer ügyében, miután az Európai Bizottság szerint Magyarország 2003 és 2009 között súlyosan megszegte az uniós szabályokat. Mint mondta, az NFÜ egy meghatározott csoportra írta ki a pályázatot 2003-ban Dobrev Klára vezetésével, „minden bizonnyal az Altus ötletére”, hiszen a szerződés aláírói ma annak a csoportnak a munkatársai. A brüsszeli bizottság piaci összejátszást feltételez, tisztázni kell a helyzetet – emelte ki, hozzátéve, a kormány elfogadja a bizottság megállapításait.

MTI