Lovasok Szilvásváradon

Fotó: T. Szántó György/Demokrata

Félelmetes betonteknő vagy európai színvonalú lovasközpont? Mi az igazság a szilvásváradi beruházással kapcsolatban? A Demokrata a tesztüzem idején a Lipicai Lovasközpontba látogatott.

Miközben az ellenzéki sajtó vezető hírei közt hetek óta a Mészáros és Mészáros Kft. vagyongyarapodása és a „szilvásváradi stadionépítés” áll, a Szalajka-völgyben gyakorlatilag felépült egy világviszonylatban is színvonalas lovasközpont, amelynek értékét és jelentőségét a stadionfóbiában szenvedő ellenzék a jelek szerint máig nem fogta fel.

Mert miről is van szó valójában? Arról, hogy a 2012 óta futó Kincsem Nemzeti Lovas Program keretében a kormány megvalósított Szilvásváradon egy nagy­ívű beruházást. A Bükk egyik legszebb településén, ahol ennek komoly hagyománya van: elég, ha az 1984-es fogathajtó-világbajnokságra gondolunk, amelynek ez a kis bükki falu adott otthont, Szilvásvárad neve egybeforrt a fogathajtással. A kis falu világraszóló hírnévre tett szert, miután ezen a vb-n még Fülöp herceg is rajthoz állt. Ennek azonban már több mint három évtizede.

Az első lovaspályát 1976-ban avatták Szilvásváradon. Ahol most a felújított lovasközpont áll, több mint negyven éve működik lovaspálya. Az első fedeles lovarda 1980-ban épült. A múlt dicsőségéből azonban csak akkor lehet meríteni, ha a jelen és a jövő is képes hozzá felzárkózni, megújulni és lépést tartani. Ehhez azonban beruházásokra, vendégcsalogató attrakciókra van szükség. Emellett meg kell őrizni a több mint négyszáz éves múltra visszatekintő lipicai fajta génállományát és fajtatulajdonságait, amit az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad (ÁMGSZ) úgy igyekszik fenntartani, hogy közben a mai kor elvárásait is szem előtt tartja, elsősorban a sport, a szabadidő, a turizmus és a festői szépségű település kitűnő adottságainak kihasználásával.

Ehhez képest ezt olvasni az index.hu oldalán: „Szilvásváradon az 1984-es fogathajtó-világbajnokságra épített lovaspálya helyére (…) felhúztak egy monstrumot. (…) az ország egyik legszebb és legnépszerűbb kirándulóhelyén, a Szalajka-völgy bejáratában egy hatalmas betonteknő köszönti a látogatókat…”, és így tovább. A fanyalgó, lesajnáló tudósításból azt lehet kiolvasni, hogy a kormány immár Szilvásváradon is stadiont épít, és feltett szándéka, hogy tönkretegye a közkedvelt kirándulóhely kitűnő adottságait, „tájsebekkel” rondítva el a Bükköt. Ennyi utálkozás olvastán föl­ébredt bennünk a kíváncsiság és a sejtés, hogy itt valami nagyszerű dolog készül…

Ami a település fejlődését illeti, ma már valóban közkedvelt kirándulóhely, köszönhetően a rendezett utcáknak, a látnivalóknak és a pisztrángnak, ami csak a sebes vizű hegyi patakokban él meg. Szerencsére eltűntek a bóvli halsütödék, ahol pisztráng helyett hekket árultak, leszerelték a törött, korhadt erdei padokat, eltakarították a hatalmas szemétkupacokat, és ma már nem csak a Fátyol-vízesés szépsége vagy a kisvonat romantikája csalja ide a bakancsos turistákat és a hegyi bringázás szerelmeseit. Parkolók épültek, hogy a település ki tudja szolgálni a nyári hosszú hétvégékre jellemző, hömpölygő vendégáradatot. Ám kora tavasszal vagy késő ősszel ma is kihalt a település. A fedeles lovarda ezen is segít: négy évszakossá teszi a lovasközpontot, amelynek látogatása nem függ többé az időjárástól.

A Lipicai Lovasközpont nyitott lovaspályája, amely 6500 fő befogadására alkalmas, jelenleg tesztüzem alatt van. Még parkosítanak, locsolják a pályát, de az augusztusi átadás után az egész komplexum várja majd a lovassportok szerelmeseit. Az Index betonteknős tudósítása azonban nem erről szól, pedig a stadion egyáltalán nem emelkedik ki a környező épületek közül, nem magaslik feléjük. Erről bárki meggyőződhet, ha nem a ballib propagandának, hanem a saját szemének hisz. Nem monstrum és nem teknő. A létesítmény legmagasabb pontja a zsűritorony, amely a lovasközpontot övező hegygerincen álló millenniumi kilátó lenti mása. A két torony két testvér: az egyik fenn, a másik lenn. A fentin nemzeti trikolór, a lentin a verseny kezdetét jelző harang.

„A Szalajka-völgy bejáratában egy hatalmas betonteknő köszönti a látogatókat” – írja az index.hu. A valóság ezzel szemben az, hogy a völgy bejáratától a stadion nem is látható, mivel eltakarják a hatalmas gesztenyefák. A lovasközpont a faluban, nem pedig a völgy bejáratához vezető az erdei úton épült.

Az ellenzék másik vesszőparipája az ár, mintha az lenne egy projekt egyedüli fokmérője, hogy mennyibe kerül. Szerintük a lovasközpont ára „megsokszorozódott a projekt bejelentése és megkezdése között”, ami ravaszul előadott féligazság. Azt ugyanis nem tették hozzá, hogy a műszaki tartalom is jelentősen megváltozott, mivel a lovasközpont megálmodói nem elégedtek meg az eredetileg tervezett lovardafelújítással, hanem olyat akartak alkotni, ami miatt érdemes idelátogatni.

Erről Dallos Andor, a szilvásváradi Állami Ménesgazdaság igazgatója beszélt a Demokratának:

– A beruházás költsége közel hétmilliárd forint. Egészen pontosan 6,8 milliárd. Annak idején ez lényegesen alacsonyabb összegről indult. Mi azonban már a kezdet kezdetén is azt szerettük volna elérni, ha nemcsak egyszerűen felújítják a korábbi létesítményt, amit már igencsak kikezdett az idő vasfoga, hanem valami olyat hozunk létre, ami igazán jó és korszerű, ezen túlmenően valamennyi lovas szakág elvárásának megfelel. Azt akartuk elérni, hogy ha valamit csinálunk, csináljuk igazán jól: ami most megvalósult, annak egészen más a műszaki tartalma, mint az eredetileg tervezett lovardafelújításnak.

A lovasközpont tíz hektáron fekszik, és valójában négy nagyobb részből áll. Elkészült a fedeles lovardakomplexum, ami két fedeles lovardát foglal magába: az úgynevezett versenylovarda 700 fő befogadására alkalmas, ez egy melegítő-gyakorló fedelessel egészül ki, ahol a felkészülés folyik. Ez a világon nagyon kevés helyen áll így rendelkezésre. A legtöbb helyen a bemelegítés nem fedett lovardában, hanem a szabad ég alatt zajlik, ami a késő őszi, illetve kora tavaszi versenyek rendezése szempontjából komoly hátrány. Az itteni klíma, a hegyvidéki éghajlat miatt ebben az időszakban nem ritka a zord időjárás, eshet az eső, a hó.

Az új létesítményt úgy alakították ki, hogy alkalmas a felkészülésre, az edzőtáborozásra is. Olyan körülmények között tudnak a lovasok felkészülni, amilyenek közt majd versenyezniük kell. Fontos szempont volt továbbá, hogy alkalmassá tegyék valamennyi lovas szakág számára, a különböző szintű versenyek megrendezéséhez. A nyitott lovaspálya, amely mintegy 6500 fő befogadására is alkalmas, elsősorban a nyári időszakban (májustól október elejéig) fogadja a versenyek résztvevőit és látogatóit. Ebből 2000 fő részére fedett lelátó áll rendelkezésre. Ehhez is tartozik két felkészülést biztosító, melegítő pálya.

A teljes létesítmény hivatalos átadására még nem került sor, de a már átadott részek folyamatosan adnak otthont különböző rendezvényeknek. Felsorolni sem könnyű: lovas színházi előadások, számos lovasbemutató, iskolai lovaglás, lovasoktatás, edzőtáborok, díjugrató és díjlovas versenyek. Kétszáz mobil istálló, igény szerint teljes ellátással fogadja a vendég lovakat, előre meghatározott díjszabás szerint.

A látványos programokat kulturált kiszolgálóhelyiségek, mosdók és egy étterem teszi még élvezetesebbé, sorolja az igazgató. A beruházás várhatóan több tízezer fővel fogja megnövelni Szilvásvárad látogatottságát és a vendégéjszakák számát. A helybeli és a környékbeli vállalkozók jelentős forgalomnövekedést várnak. Alapvetően Szilvásvárad nagyon jól felkészült a vendéglátásra, az egy főre jutó vendéglátóhelyek száma minden bizonnyal országosan az egyik legmagasabb, emellett közel 1800 vendégágy várja a szállóvendégeket. Most itt az új kihívás: egyszerre kell kiszolgálni a versenyzőt és a nézőt.

– Ha mindkettőt sikerül megnyernünk, akkor működik a dolog – mondja az igazgató.

Dallos Andor szerint – idézve Dallos Gyula mesteredző barátját – „a kutat is oda kell ásni, ahol a víznek forrása van”.

Szilvásváradon nagy hagyománya van a lótenyésztésnek: a lipicai ménes közel hetvenéves múltra tekint vissza.

A ménes létszáma évtizedek óta 250 körül mozog, ebből a tenyészkancák száma 70-75. A lovak három külön ménest alkotnak: anyakancák, évjárati mének és kancacsikók. Az anyakancák a szopós csikókkal Szilvásváradon, a központi telepen található. Az 1–3 éves korú csődörcsikók a Bükk-fennsíkon, Csipkéskúton nevelkednek, festői környezetben, kinn a természetben. Ezeken kívül az évjárati kancacsikók alkotnak még egy külön ménest a Szána-völgyben. A lipicai fajta mellett egy másik történelmi magyar lófajtával, a gidránnal is foglalkoznak, de ennek az állománynak egy jelentős részét tavaly a ménesgazdaság átadta a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. újjászervezett történelmi ménesébe.

Dallos Andor szerint általában azokat a fajtákat fenyegeti az elsorvadás veszélye, amelyeknek nem sikerül megtalálni a modern kori hasznosítás lehetőségét. A szilvásváradi ménes ezért mindkét fajtának úgy próbálja megőrizni a fajta eredeti értékmérő tulajdonságait, hogy ugyanakkor a mai kor igényeit szem előtt tartva elsősorban a sportban és a szabadidős tevékenységekben próbálják ki lovaikat. Ehhez immár minden adott: augusztusban ünnepélyesen átadják a Szilvásváradi Lipicai Lovasközpontot, amely a hazai lovasvilág utóbbi évtizedeinek legnagyobb beruházása.

Lapszám: