Ha valóban emberi joggá válna a migráció, ahogy azt az ENSZ szeretné, és Európa határvédelmét a Frontex venné át, Magyarország is nehéz helyzetbe kerülne. Mindeközben déli határainkon megint növekszik a migrációs nyomás, fokozott készültségben vannak az ország védelméért felelős szerveink. Az illegális bevándorlás egyre inkább globális problémává válik – mondta a Demokratának Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Fotó: T. Szántó György/Demokrata (archív)

Fotó: T. Szántó György/Demokrata

– Feszült helyzet várható az amerikai határon is, a Mexikón át érkező migránskaravánok miatt. Donald Trump 5500 katonát irányított oda. Nehéz elfelejteni, hogy 2015-ben Amerikából is támadták az Orbán-kabinetet, amikor nemcsak rendőröket, de katonákat is vezényelt a magyar határ védelmére.

– Az amerikai elnök legutóbb azt mondta, akár tizenötezer főt is hajlandó az ország déli határára irányítani. A katonák mellett a Nemzeti Gárda egységei, civil csoportok is segítenek az amerikai határ védelmében, sőt a hírek szerint már ezer tengerészgyalogos is érkezett a térségbe. Látható, hogy az Amerikai Egyesült Államokban is kiemelt téma lett az illegális bevándorlás, Guatemalából és Salvadorból is többezres migránscsoportok tartanak az ország déli határa felé.

– Nyilván szervezett akcióról beszélhetünk…

– Igen, arról. Jól lehetett látni a te­le­ví­zió­ban, amint libasorban állnak a konvojok tagjai egy-egy ember előtt, akik pénzt osztanak nekik. Sok amerikai ezeket a menetoszlopokat egyszerűen csak „Soros-expresszeknek” hívja. Itt újra azt tapasztaljuk, hogy politikai célból, politikai nyomásgyakorlásra és bizonyos politikai szereplők támogatására használják fel az illegális migrációt. Mi, magyarok sem hisszük azt, hogy 2015-ben két-három millió ember úgy ébredt fel egy reggel a világ 103 országában, hogy útnak indul Nyugat-Európa felé, Magyarországon keresztül. Sok-sok esemény mutatta már akkor, és mutatja ma is a szervezettséget, például amelyek a macedón határon, Röszkén vagy legutóbb a bosnyák–horvát határon történtek. Ezek önmagukban is cáfolják azokat az állításokat, amelyek szerint itt politikai menekültekről lenne szó. A politikai menekültekre vonatkozó szabályokat az 1953-as genfi konvenció rögzíti, és az áll benne, hogy ha valakit vallási, faji, politikai hovatartozása miatt üldöznek, akkor elmenekülhet onnan az első biztonságos országba, ám feltétlenül szükséges, hogy ott együttműködjön a hatóságokkal. Akik ostromolnak, dobálnak, késelnek, elhajítják az okmányaikat, azok nem akarnak együttműködni. Semmilyen dokumentum sincs náluk, legfeljebb egy névtelen bankkártya…

– A legújabb hírek szerint ilyet látni a Boszniában próbálkozó migránsoknál is. A MasterCard adta ki, arra hivatkozva, hogy támogatja a veszélyeztetett kisebbségeket. Nyolcvanötezer kártya került eddig a migránsok kezébe, az ENSZ, az EU és Soros György tölti fel ezeket pénzzel. Úgy tudni, Brüsszel eddig 140 millió eurót utalt a kártyákra, Soros György pedig 50 millió dollárt…

– Úgy gondoljuk, hogy a leghatározottabban fel kell lépni a migránsoknak kibocsátott névtelen bankkártyák ellen, amivel a Bizottság és az ENSZ is a terrorizmust, valamint a szervezett embercsempészetet támogatja az uniós polgárok, köztük a magyar adófizetők pénzéből. Nem mellesleg az ügyben felmerül a biztonságpolitikai kockázat és a pénzmosás gyanúja is.

– Több állam is ki akar lépni az ENSZ migrációs csomagjának tárgyalási folyamatából. Az USA intett búcsút először, de kilépett Ausztrália, majd hazánk is, nemrég pedig az osztrákok, a csehek, a lengyelek is bejelentették, hogy távoznak…

– Magyarország úgy látta helyesnek, hogy mindaddig részt vesz az előkészítő tárgyalásokon, ameddig remény van rá, hogy érvényesülhet a magyar álláspont, azaz a józan, nemzetállami érdekeket, belbiztonságot szolgáló elemek bekerülhetnek a szövegtervezetbe. Amikor világossá vált, hogy a bevándorlást nem megállítani, hanem ösztönözni akarja a paktum, távoztunk. Így döntött Ausztrália és számos más ország is, legutóbb épp az osztrákok. Az biztos tehát, hogy egy olyan ENSZ-paktum van készülőben, amelyben a világszervezet főtitkárának az a kijelentése kap hangsúlyt, miszerint a globális migráció pozitív dolog és alapvető emberi jog.

– Többször is elhangzott, hogy az ENSZ-tagállamok többsége elfogadná a paktumot, főként azok, amelyek érdekeltek abban, hogy minél előbb megszabaduljanak fölös lakosaiktól.

– A tagállamok között többségben vannak az úgynevezett kibocsátó országok. A prognózisok szerint további népességrobbanás várható Afrikában és Ázsiában, ezért nyilvánvaló, hogy ahol problémát jelent a túlnépesedés, és nem tudnak helyben megfelelő életfeltételeket biztosítani, előnyös, ha nagy számban hagyják elindulni az embereket, de fontosnak tartják azt is, hogy később ezek a tömegek pénzt utaljanak haza a hozzátartozóiknak a Nyugaton szerzett jövedelmükből, vagy még inkább az ott kapott segélyeikből.

– Az alapvető emberi jog egy megfoghatatlan gumiszabályként működik?

– Ennek értelmében bárki, bárhol a világon fölkerekedhet, és elmehet egy neki tetsző országba, ahol kötelező őt eltartani, mert a tétel valójában ezt jelenti. Megtoldva azzal, hogy egyformán kellene kezelnünk a gazdasági migránsokat és a politikai menekülteket, illetve meg kellene könnyítenünk a családegyesítést. Ezek mind-mind az elmúlt évek politikai problémáját okozó kérdésnek, az illegális migrációnak a világszintre való emelését jelentik, ami súlyos következményekkel jár. Megjegyzem, éppen Juncker elnök úr tett olyan kijelentést az ENSZ-ben az osztrák kilépés kapcsán, amely szerint nagyon sajnálja, hogy egyhangúságon alapuló döntéshozatal van az unióban, ezért eljött az ideje, hogy ott is többségi szavazással lehessen elrendezni a nagy nemzetközi kérdéseket.

– Nagyon kevés konkrétumot ismer a közvélemény a Frontexről. Mi ez a szervezet tulajdonképpen?

– A Frontex az unió határvédelmi ügynöksége, ami határ- és parti őrségként fejlődött tovább. Pillanatnyilag az a feladata, hogy megfigyelőket küldjön, és tanácsokat adjon a migráció által érintett államoknak. Magyarországon is folyamatosan jelen vannak a Frontex emberei, és figyelemmel kísérik határvédelmi rendszerünk működését. Megjegyzem, sosem tapasztaltak olyan visszaéléseket, amivel a liberális média támadja a magyar rendvédelmi szerveket. A Frontex most egy 1500 fős uniós intézmény, ebből 400 fő az igazi határőr, a többi vízumszakértő, migrációs tiszt, logisztikai szakértő és így tovább. Az új javaslat tízezer főre szeretné emelni a Frontex létszámát, és új jogi státusba helyezné a szervezetet. Ezzel két gond van. Az egyik a tízezer fő. Miért pont annyi? Mert ha nincs kiemelt migrációs helyzet Európában, akkor a tízezer készenlétben tartott határőr meglehetősen sokba kerül és felesleges. Ha pedig valahol valóban nagy migrációs nyomás keletkezik, ott viszont a tízezer fő kevés. A másik probléma súlyosabb, és politikai jellegű. Látjuk, hogy ma már nemigen van olyan politikus Európában, aki ne ismerné be, hogy a külső határokat védeni kell. Más kérdés, hogy ezen pontosan mit értenek. A tervezet ugyanis azt javasolja, hogy a Frontex egy-egy nyomás alatt levő határszakaszon, akár az adott nemzetállam kormányának beleegyezése nélkül is átvehetné a határőrizet feladatát és annak minden jogkörét. Tehát ő döntene arról, kit enged be az országba. Ez a nemzeti szuverenitás súlyos megsértését jelentené, ami egy újabb kísérlet lenne arra, hogy elvonjanak és központosítsanak nemzet­állami hatásköröket, ami számunkra politikailag elfogadhatatlan.

– Miként történne a határszakasz átvétele? Odamegy tízezer idegen fegyveres, és ellökdösi a magyar határőrt a posztjáról? Vagy csak az irányítást veszi át egy Frontex-törzs?

– Úgy gondolom, hogy a kérdésben semmilyen spekulációnak nincs helye.

– Mindeközben viszont több magyar rendőri kontingens is ott tevékenykedik egyes balkáni államok határain…

– Így van. A magyarok hosszabb ideje segítséget nyújtanak az EU-n kívüli balkáni államoknak, magyar rendőri kontingensek tevékenykednek Szerbiában és Macedóniában is. Legutóbb pedig a bosnyák–horvát határon történt incidens után ajánlottuk fel, hogy szívesen segítséget nyújtunk azoknak a balkáni országoknak, amelyek védekeznek a tömeges illegális migráció ellen. A magyarok mellett egyébként osztrák, lengyel, cseh és szlovák rendőrök is teljesítenek szolgálatot a Balkánon az illegális migránsok által nagy tömegben ostromolt határszakaszokon.

– A Frontex-terv megvalósításához, a nemzetállamok jogköreinek elvonásához uniós szabályokat, nemzetközi egyezményeket kellene módosítani. Menni fog ez?

– A határőrizet ma nemzetállami hatáskör. Ahhoz, hogy ez az elgondolás teret nyerjen, egyhangú döntésre lenne szükség. Ennek semmi esélye, mert Magyarország és sok más EU-tagállam biztosan nem támogatná.

– Az a pont, ahol a krízis kialakult a bosnyák–horvát határon, nem egészen hetven kilométerre van Magyarországtól. Ez egyórányi autóút…

– A magyar és az európai titkosszolgálatok folyamatosan figyelemmel kísérik az európai migrációs útvonalakon tapasztalható aktivitást, és a legutóbbi információk alapján a kormány úgy döntött: a horvát szakaszon meg kell erősíteni a határőrizetet. Jelenleg ugyanis mintegy hetvenezer migráns mozog a balkáni útvonalon, és valamennyi migrációs útvonalon fokozódó aktivitás tapasztalható. A spanyol szakaszon például az idén már több migráns érkezett, mint a 2015–2017-es időszakban összesen. A közelmúltban a bosnyák–horvát határon történt konfliktus óta feltorlódtak a határt átlépni szándékozók. Ez a határ valóban nem egészen hetven kilométerre van Magyarországtól.

– Jól tudjuk, hogy a honvédségnek vannak olyan új bázisai, ahonnan a katonák segíteni tudják a határon tevékenykedő rendőröket?

– A honvédség most is segíti a határvédelmet. A bázisok a védekezők létszámnövelése miatt fontosak, a hadsereg így rövid idő alatt további erősítéseket tud a határra irányítani. A kormány már korábban megnövelte a rendőrség létszámát, létrehozta a határvadász századokat, mindent egybevetve tehát Magyarország megfelelő erőkkel rendelkezik ahhoz, hogy biztosítsa a magyar határ védelmét és a magyar emberek biztonságát.

– Ha valóban távozik Angela Merkel, az változást hozhat-e a német és az uniós migránspolitikában?

– Németország fontos partnerünk gazdasági és politikai tekintetben egyaránt. Látjuk a német időközi, illetve a tartományi és a nagy országos választásokon is, hogy változik a lakosság eddigi politikai orientációja. Szokatlanul nehezen alakult meg a jelenlegi német kormány, és Bajorország, illetve Hessen tartomány választási eredményei is azt jelzik, hogy tovább romlott a Merkel-féle koalíció megítélése a társadalomban. Bárki lép a kancellár asszony helyébe, tudnia kell, hogy az a migrációs politika, amit a német kormány eddig folytatott, tarthatatlan. A lakosság immár kifejezésre juttatja félelmeit, a migrációval szembeni ellenérzését és a biztonság iránti igényét.