Magyarok, bárhol a világon

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke nem kevesebbet akar, mint újra mély árkot ásni magyar és magyar közé. Megvonná a külhoniak szavazati jogát, helyettük inkább a migránsok tömegére támaszkodna. Meg persze a brüsszeli elitre. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárral beszélgettünk.

– Gyurcsány Ferenc megőrült hirtelen, vagy már alapból van valami probléma az elmeállapotával?

– Van vele probléma, de ennek az akciónak semmi köze ehhez. Szerintem nagyon is logikus lépés volt ez a részéről. Nem a kormányra, nem a Fideszre akar csapást mérni vele, hanem az MSZP-re. A szocialista szavazóknak ugyanis van egy, inkább idősebb rétege, amely egyetért Gyurcsány radikális nemzetellenességével. Őket szeretné átterelni a DK táborába. Több parlamenti mandátumot és nagyobb frakciót remél ettől, de csak ennyit, mert pontosan tudja, hogy 2018-ban nincs reménye a polgári kormány leváltására. A baloldal polarizációjáról és belharcáról beszélünk tehát, a nemzetellenesség azonban amúgy is a gyurcsányi világnézet alappillére. Ugyanezt mondta tizenhárom évvel ezelőtt is, nem lehet következetlenséggel vádolni.


– Nem fenyeget az a veszély, hogy a kezdeményezés, ha átmenetileg is, de éket ver az anyaországi és a külhoni magyarok közé? Mert ez történt 2004-ben…

– Biztosan nem. Sőt zajlanak már a választásokkal kapcsolatos regisztrációk, a gyurcsányi felvetés csak fokozza a külhoni magyarok aktivitását, különösen a Kárpát-medencében. Számításaink szerint körülbelül 300-350 ezren jelentkeznek be majd a voksolásra. Talán cinikusan hangzik, de úgy tűnik, a DK elnöke még jót is tett a polgári pártokkal.


– De azért nem dobáljuk őt a levegőbe…

– Nem, dehogy, azt a nemzetellenes eszmét, amit képvisel, visszautasítjuk.


– Mikor vetődött fel a külhoni magyarok szavazati jogának kérdése?

– Amikor az első Orbán-kormány idején hozzáfogtunk a státustörvény előkészítéséhez. A tévévitákba, sőt az aktuális parlamenti felszólalásokba is bekerült a kérdés, a polgári kormány akkor viszont úgy vélte, hagyjuk egyelőre a kettős állampolgárság és a külhoniak szavazati jogának problémáját, álljon talpra, erősödjön meg előbb az ország, elégedjünk meg azzal, hogy a parlament elfogadja a státustörvényt. Az sem volt kis dolog.


– Ki beszélt először a kormánypárton belül a kérdésről?

– Ez nem a Fideszhez kötődik, a délvidéki magyarság állt elő vele. Nekik a kettős állampolgárság az életet és a biztonságot jelentette volna azokban a zavaros időkben, amikor nemcsak addig ismeretlen szegénység köszöntött a régióra, de még arra is volt esély, hogy újra kezdődhet a pusztító polgárháború. Persze, ha valaki kettős állampolgárságról beszélt, az nem kerülhette meg a szavazati jog kérdését sem.


– Milyen gyakorlat él ezzel kapcsolatosan a világban?

– Nagyon eltérő. De a szomszédainknál mindenütt megteremtették a kettős állampolgárság, illetve a külhoni szavazás intézményét. Amikor a saját törvényünkön dolgoztunk, alaposan átnéztük az idevonatkozó román, horvát, cseh és szlovák jogszabályokat. A románok például tömegével adták meg a kettős állampolgárságot moldáviai nemzettársaiknak, ők például nem is tiltakoztak, amikor megszületett a magyar szabályozás.


– Gyurcsány megtagadta az állampolgárságot a külhoni magyaroktól, és már 2004-ben is több millió bevándorlót akart behozni, akik hálából rá szavaznak majd. Harmincéves szocialista uralomról álmodott…

– Nyilván észrevette az Európa nyugati felén már akkor is tapasztalható kölcsönösséget. Azt, hogy a baloldali pártok támogatják a migránsok befogadását, a migráns hátterű szavazók pedig cserébe a baloldali pártokra szavaznak. Több nyugati, baloldali politikus nyíltan ki is mondta, hogy ők a migránsok által akarják megerősíteni egyébként sorvadásnak indult pártjukat. Az, hogy milyen visszafordíthatatlan társadalmi következményekkel jár a nagyobb, idegen kultúrájú tömegek befogadása, egyáltalán nem érdekli ezeket a politikusokat. Ráadásul a mi térségünkben, ha lehet, még bonyolultabb a befogadás problémája. Kassa polgármestere nemrég arról beszélt a rádióban, hogy az érintett országban még a hétszáz éve itt élő cigányság sem tudott integrálódni, egy új, nagyobb migránstömeg olyan további problémákat jelentene, amit képtelen lenne kezelni a szlovák, illetve a magyar állam.


– Igen, de a baloldal szereti a káoszt, mert úgy gondolja, hogy abban könnyebben megszerezheti a politikai és kormányzati hatalmat….

– Értem, mi viszont családokban, helyi közösségekben, illetve nemzetben gondolkodunk, ezek a fogalmak egymásra épülnek, és hozzájuk jön még az erős identitástudat és a munkaalapú társadalom gondolata. Tiszta, átlátható képlet. Ilyen keretek között nyugalomban és biztonságban lehet élni, a Gyurcsány és a DK által képviselt liberalizmus viszont korunk legszélsőségesebb, legrombolóbb eszmerendszere.


– Mikor szavazhatnak majd a szlovákoknál és az ukránoknál élő magyarok? Egyáltalán: mikor lehetnek kettős állampolgárok?

– Ismerjük a szlovák helyzetet, ha egy magyar felfedi a kettős állampolgárságát, rögtön elveszíti a szlovákot. Egyébként nem a magyarokat, hanem azokat a szlovákiai lakosokat érte a legnagyobb számban ez az intézkedés, akik cseh állampolgársággal is rendelkeztek. A magyar diplomáciának dolgoznia kell ezen a problémán. Mint ahogy az ukránon is. Ott most nem is ez a legfontosabb, hanem az oktatási törvény. Azt kell előbb elrendezni.


– Már több mint egymillió külhoni állampolgára van Magyarországnak. Nehéz most felsorolni az okokat, hogy miért, de igencsak bonyolult módon voksolhatnak a magyar parlamenti választásokon. Mikor változtat a kormány ezen a helyzeten?

– Most már nem tud változtatni rajta, egyrészt mert a külhoniak szavazását kétharmados választási törvény szabályozza, és a kabinet nem számíthat az ellenzék támogatására. Ez politikai kérdés. A másik ok, hogy már fél év sincs hátra a választásig, tehát nem tudunk hozzányúlni a jogszabályhoz. Tény, hogy a kormány is látja, 2018 után feltétlenül egyszerűbbé kell tenni a külhoniak szavazását.


– A Jobbik a levélszavazást ajánlotta, igaz, háromszor is elbuktatta az Alkotmánybíróság az ötletet…

– Az általános levélszavazás megkérdőjelezné az egész választási rendszert, sőt annak összeomlását is eredményezhetné. De feltétlenül egyszerűsíteni kell a regisztráció és a szavazás menetét. Már csak azért is, mert 2014-ben például 194 ezer külhoni magyar regisztrált a választásra. Végül 80 százalékuk szavazott, de a voksok 20 százaléka érvénytelen volt. Az érvénytelenséget akár egy apró betűhiba is okozhatta, ami könnyen becsúszott már a bonyolultság miatt is. A 194 ezer regisztráció után körülbelül 128 ezer érvényes szavazat született, tehát a voksok 40 százalékát elveszítettük, még egyszer mondom, a rendszer bonyolultsága miatt.


– Zajlik valamilyen Budapestről irányított kedvcsinálás odakint a választáshoz?

– Direktben nem. De látjuk, hogy a kampány szele nemcsak Kolozsvárt fújja át, de például New Yorkot is, figyelik a külhoni magyarok a hazai eseményeket.


– A kint dolgozó, állítólag 500 ezer magyar hogyan szavazhat? Az ellenzék számít rájuk, mert azt hiszi, hogy Orbán-ellenes haragjukban hagyták el az országot…

– Főként ezekre az emberekre vonatkozott a Jobbik levélszavazási ötlete. E téren is megvannak a megfelelő szabályok, de itt is bonyolult a rendszer. Egyszerűsíteni kell, mert a kint élőkben megvan a szavazási kedv, 2014-ben óriási sorok álltak például a londoni magyar követség előtt a voksolás napján.


– A MÁÉRT nemrég tartott, soros ülésén nyilván előjöttek ezek a kér­dések…

– Hogyne. Összegeztük az Orbán-kormány eddigi nemzetpolitikai eredményeit. Elég jó a mérleg. Ami a legfontosabb, sikerült létrehozni egy, a Kárpát-medencét lefedő oktatási hálózatot. Bejött a „tematikus évek” rendszere, 2015-öt a szakképzés, 2016-ot a fiatal vállalkozók, 2017-et a családi vállalkozások évének nyilvánítottuk, 2018 pedig a családok éve lesz, mindez persze a külhoni magyarokra vonatkozik. A fő célkitűzés, hogy maradjanak a szülőföldjükön, a budapesti kormány segíti a boldogulásukat, a gazdasági erősödésüket. A MÁÉRT-ot megelőző Diaszpóra Tanács ülésén pedig az identitástudat ügyéről volt szó, e téren is van tennivalónk. Ahogy a miniszterelnök úr mondta, véget ért a nemzetegyesítés időszaka, és átléptünk a nemzetépítés korszakába.


– Gyurcsány Ferenc és a DK aláírásgyűjtésbe kezd, visszavonná a külhoni magyarok szavazati jogát, mondván: ne szóljanak bele azok az anyaország életébe, akik nem itt élnek és nem itt adóznak. Egyszer, 2004-ben már összezavarta ezzel a hazai választókat. Vajon fejlődött-e annyit azóta a magyar társadalom, hogy most ne harapjon rá erre?

– Szerintem igen. A kutatási eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a magyarok többsége a nemzeti oldalon áll. Család, haza, biztonság, ezeket az értékeket tartja fontosnak. Persze, 1990-ben nem ez volt a helyzet, de még 2004-ben sem. Ki és hol adózik? Gyurcsány képtelen felfogni, hogy nem a napi bevételeket kell itt számolgatni. A külhoniak választójoga a nemzet egyesítését és az ezzel járó katarzist szimbolizálja. A nemzetét, amelynek minden tagját erőforrásnak és fennmaradásunk zálogának kell tekintenünk, éljen bárhol a világban.


– Mekkora felháborodást keltett a külhoni magyarok körében Gyurcsány akciója?

– Tamás Sanyi barátom, Kovászna megye tanácselnöke küldött egy sms-t nekem, amely így szólt valahogy: „Nézd, hová jutottunk, Magyarországon már velem ijesztgetik a gyerekeket.” Sanyi politikai plakátján egyébként úgy fogalmazza meg az erdélyi magyarok véleményét, hogy „igen, az a célunk, hogy az Orbán Viktor által vezetett kormány folytathassa a munkáját, és mi ehhez hozzá fogunk járulni, ahogy tettük a négy évvel ezelőtti választáson is, amikor 65 ezren szavaztunk az anyaországi polgári oldalra, segítve ezzel kétharmados mandátumának megszerzését”.


– Gyurcsány Ferenc visszatérő témája, hogy sok pénzt költ a kormány a külhoni magyarokra….

– Miért, mennyit kellene? És egyáltalán, mi az, hogy sok? Sokat költ a kormány az itthoni magyarokra is. Most például egymás után adom át a felújított óvodákat a választókörzetemben… Na de nem vitatkozom, mert tény, hogy az Orbán-kormány tízszer többet fordít a szűken vett nemzetpolitikára is, mint amennyit a szocialista kabinet fordított rá. Ez az igazság.

Sinkovics Ferenc

 

Lapszám: